2024. november 01., péntek

Csillagászat és űrkutatás

Adott napon: 
Keresés:
#9816
"minél nagyobb egy test tömege, annál nagyobb a légellenállása."
Egy test esési határsebessége (amikor a gravitáció és a közegellenállás egyensúlyt tart) négyzetes közegellenállással számolva gyök(r)-rel arányos, mivel ekkor ro_t*V*g=k*A*ro_l*v^2 , és V/A arányos az r testmérettel (mindegy, miféle méretet veszünk, csak hosszúságmérték legyen), az m tömeg pedig ro_t*r^3 -bel. Tehát az esési sebesség a test ro_t sûrûségével is és a méretével is emelkedik. A V/A=C*r-ben a C függ a test alakjától (gömb esetén 1/3, kockánál 1/6, stb. Asszem csepp alaknál a legnagyobb.)
#9814
Igen, de az a belépési sebesség. Mire földet ért/érhetett, az egyre sûrûbb légkörben jelentõsen lelassult. És mint tudjuk, minél nagyobb egy test tömege, annál nagyobb a légellenállása.
Mivel ez a meteor, a számítások szerint viszonylag elég mélyen bejutott a légkörbe egy darabban, így sebessége a robbanás pillanatában már jelentõsen csökkenhetett.
#9813
Hát nem tudom, 64800 km/óránál szerintem egy szabályos lyuk is keletkezhet. A lökéshullám viszont akkora (mégha csak egy kis darabról van is szó), hogy a víz másutt szétrombolja a jeget, alulról.
#9810
Ezzel egyetértek.
Kicsit gyanús a lék széleinek épsége. Max. akkor nézhetne így ki a lék, ha nagy sebességgel csapódik a jégbe, de a NASA által megállapított 18 km/s szerintem kevés volt ehhez.
#9808
Felrobbant, de a darabjai szétszóródtak, a környéken számtalan kisebb "kavicsot" szedtek össze belõle. Nem kizárt, hogy egy nagyobbacska törmeléknek volt annyi ereje, hogy pár méteres krátert vágjon, vagy pláne a jégen lyukat üssön.

Mondjuk az a lék nekem is furcsa... ha lehulló tárgy üti, akkor szerintem nem szép, szabályos kör lesz belõle, körülötte érintetlen jéggel, hanem a jégmezõ össze-vissza repedezik (mint egy kõvel bedobott ablaküveg).
#9807
Link

Bizony, hogy ez az igaz, a többi kamu!
#9806
Több, mint gondolnánk, és kevesebbet, mint szeretnénk. nevet
#9805
Mennyi ilyen futkozhat a kozelunkben realisan nezve? Ja es mennyit ismerhetunk?
#9804
Több mindentõl függ. Függ az összetételétõl, a sebességétõl, illetve a becsapódás szögétõl, de utóbbi szerepe elhanyagolható.
Tekintve, hogy a Tunguz-meteor átmérõje becslések szerint 50-100 m között lehetett, így véleményem szerint egy 3-400m átmérõjû meteor már komoly gondot okozna világszerte.
#9803
Egyebkent mi az a kritikus hatar egy ilyen meteornal meretben ami mar globalis katasztrofat okozna?
#9802
Persze, bármikor becsapódhat, hiszen ekkora méretû test nem elõrejelezhetõ, de én azt sokkal szomorúbbnak látom, hogy amit az ember elkerülhetne/megelõzhetne, az ellen sem tesz semmit.
Nem az a szomorú, hogy bármikor belehalhatunk egy megjósolhatatlan eseménybe, hanem az, hogy tudjuk, hogy miben fogunk meghalni és mikor.
#9801
Bármikor becsapódhat egy ilyen vagy még nagyobb ez a szomorú igazság.
#9798
Az ember sokkal elõbb gondoskodik errõl a saját balf...szságaival.
#9797
Link

Itt is van kép.
#9796
Köszi!
Mennyire sérülékeny a Föld az valami hihetetlen. Mennyi ilyen és ennél nagyobb járkálhat a közelünkben amirõl gõzünk nincs. Egyszer úgyis ez lesz az emberiség veszte szerintem.
#9795
Link
#9793
Elméletileg egy 6 méteres krátert talált az Orosz katonaság.

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-11-01 22:08:29

Arnót - Petõfi Sándor utca

3.7 °C

00000

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

129885

Hírek, események

Téli időszámítás - Október 27-én óraátállítás

MetNet | 2024-10-25 20:24

pic
Továbbra sincs döntés az óraátállás eltörléséről, így tehát október 27-én hajnali három órakor időmérő eszközeinket egy órával vissza kell állítanunk.