2024. november 28., csütörtök

Csillagászat és űrkutatás

Adott napon: 
Keresés:
#9765
(
Nyugodtan nevet . Anno belénk is belénk nevelték, de valójában az ilyen "változókat" úgy jelölsz, ahogy akarsz, csak fejben kell tartani. Viszont a megszokás (amit belénk neveltek) meg pont azért alakult ki, hogy ne kelljen mindig fejben tartani, hanem 'az' az és kész nevet .
)
Sok volt az r betû, a gázállandó R_d, a ró meg a sûrûség, így a magasságot meg jelöltem, mint függõleges koordináta, ezért lett 'a' a Föld sugara, hogy tudjam, hogy az egy állandó (nehogy véletlenül lederiváljam) nevet .
Nem tudom, emelt matekra jársz-e, vagy valahol tanultál-e deriválni/integrálni, de differenciálegyenleteket biztosan nem tanultál, valószínûleg ezért nem érted. De elárulok valamit: ezek a diff-egyenletek még a legegyszerûbbek közé tartoznak nevet . Ha természettudományt (fõleg, ha matekot vagy fizikát) fogsz tanulni egyetemen, akkor ezeket (jó esetben még az elejefelé) megtanítják majd.
#9764
Hát akkor néztem is volna azt hiszem. vidám De szép kis levezetés, egyenlõre még nem értem a jó részét, csak annyi, hogy nekünk belénk nevelték, hogy a sugár az az "r", mivel ugye az "a" a gyorsulás jele. nevet De nem akarok kotnyeleskedni, így is már egyszer "besültem" így fizika érettségi elõtt 4 hónappal mint kiderült. vidám nevet
#9761
Már majdnem írtam, hogy nem olvastad végig a hsz-eket, de rájöttem, hogy a Földtan fórumban volt róla szó nevet . Próbáltam levezetni képletekkel, ez jött ki: Link , ennek magyarázata pedig itt van: Link (a magyarázatban lévõ link nem jó, abban hibás volt a levezetés).

Usrin: régóta figyeltem az elõréket. Az a jó ebben a rajban, hogy amikor a csúcs van, nálunk igen közel van a radiáns a zenithez, így megfelelõen sötét helyrõl akár a 120 környéke is észlelhetõ lett volna. Sajnos, mire oda jutottunk, erõsen felhõs lett, így nem is mentünk ki. Kora este még lehetett látni párat.
Egyébként furcsa dolog történt, idén két csúcsa volt a rajnak: Link .
#9760
Ja, hogy ti lyukat fúrtatok a Földbe... Így már tényleg más. De akkor meg elvileg csak a légnyomást kell számolni. Minél lejjebb mész, annál nagyobb. Vagy nem?
#9752
Szerintem elkerülte a figyelmed, hogy nem a kõzetnyomásról szólt a kérdés, Ez egy tisztán elméleti agytorna volt arról, hogy milyen LÉGnyomás állna be a Földön keresztülfúrt lyuk közepén.

Ahogy írod, a kõzetnyomás számítása egyszerûbb, akár még a belsõ magra is (hiszen a Föld belsején áthaladó földrengéshullámok terjedése alapján a sûrûségeloszlást ismerjük).
#9712
Felmerült egy kérdés. Nem csillagászat, de fizika:
Ha elméletben keresztülfúrunk egy lyukat a Föld középpontján át a túloldalig, azaz lesz egy feneketlen kutunk, mekkora légnyomást mérhetünk a Föld középpontjában?
Eddig nem sikerült kielégítõ választ találni. Persze véleményem van, majd meg is osztom! nevet

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-11-28 01:29:58

Dorog - (137m tszf)

5.1 °C

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

131548

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.