Globális jelenségek
A fa nem él örökké, a holt szerves anyag trópusi körülmények között gyorsan lebomlik. Kialakul az egyensúlyi állapot: annyi C épül be, amennyi lebomlik. Pl. ezért is baromság a föld tüdejének nevezni a trópusi esõerdõket.
A mérsékelt övi erdõknél gyakorlatilag ugyanez a helyzet.
Tényleges C felhalmozódás van pl. a tõzeglápokban, csak egy "kicsit" lassan. Tajga és tundra övezet.
A mérsékelt övi erdõknél gyakorlatilag ugyanez a helyzet.
Tényleges C felhalmozódás van pl. a tõzeglápokban, csak egy "kicsit" lassan. Tajga és tundra övezet.
Akkor fölvetnék egy másik nagyon unortodox álláspontot.
Mégpedig, hogy a trópusi esõerdõk szerepe igen túlértékelt a légkör széndioxid tartalmának megkötésében.
Ha igaz lenne, hogy annyi CO2-t megkötnének, akkor annak valahol szervesanyag felhalmozódás formájában jelentkezni kellene. Márpedig közismert, hogy az esõerdõk talaja szervesanyagban igen szegény. Gyakorlatilag amennyi CO2-t az ottani növényzet megköt, azt a helyi élõ rendszer többi tagja vissza is juttatja a légkörbe.
Egy mérsékeltövi lombhullató erdõ CO2 megkötõ szerepe sokkal jelentõsebb. De talán még egy tundrai növényzetnek is. A nyílt vizek mélyén szintén több szerves anyag halmozódhat fel.
Mégpedig, hogy a trópusi esõerdõk szerepe igen túlértékelt a légkör széndioxid tartalmának megkötésében.
Ha igaz lenne, hogy annyi CO2-t megkötnének, akkor annak valahol szervesanyag felhalmozódás formájában jelentkezni kellene. Márpedig közismert, hogy az esõerdõk talaja szervesanyagban igen szegény. Gyakorlatilag amennyi CO2-t az ottani növényzet megköt, azt a helyi élõ rendszer többi tagja vissza is juttatja a légkörbe.
Egy mérsékeltövi lombhullató erdõ CO2 megkötõ szerepe sokkal jelentõsebb. De talán még egy tundrai növényzetnek is. A nyílt vizek mélyén szintén több szerves anyag halmozódhat fel.