Globális jelenségek

"hisz már sokan megütötték ilyen eretnek tanok miatt a bokájukat (vagy rájuk küldték az adóhivatalt)."

Lehet, hogy elég az, hogy 0.01 (vagy akár 0.000 000 1 %) jelenti ki, hogy mégis mozog a föld.

Pl. Galileo Galilei, akkor még csak inkvizíció volt, most szakmai lehetetlenné / nevetségessé tétel, adóhivatal, puskatus érvekkel való meggyõzés, mint pár évtizede a parasztok tszcs-be beléptetésére, vagy te is találhatsz példákat a jelenbõl, vagy a közeli / távolabbi múltból.

Lehetõleg ne próbálj egy kvázi-periodikus görbe utolsó hangyafaszányi szakaszára bármilyen lineáris trendet illeszteni, mert annak köze nem lesz a valósághoz, kb. úgy, mint ha a tavaszi felmelegedés idején azzal riogatnál, hogy sosem lesz már tél. Az egyidejûség még nem ok-okozati összefüggés.

Az, hogy a gleccserek egy klímaoptimum idõszakában visszahúzódnak és a tengerszint emelkedik, hát az a dolguk olyankor, ha máskor növekednek a gleccserek és süllyed a tengerszint, hát az a dolguk olyankor.

A Föld, a földi klíma köszöni szépen, jól van. Az, hogy a jelen klímában, annak változásában, ingadozásokban mi minek az oka, vagy következménye, nem a médiabeli napi ismétlések száma dönti el.

A "globális felmelegedés" kifejezést ideje lenne átnevezni mondjuk "globális éghajlat ingadozás"-sá.

Földünkön évmilliárdok óta egy viszonylag stabil klimatikus viszonyú légkör uralkodik. Ami a Naptól való távolság mellett elsõsorban annak köszönhetõ, hogy bolygónk felszínének nagy részét egy olyan anyag borítja, mely egyszerre található szilárd, cseppfolyós, és légnemû állapotban is. Utóbbi esetben a levegõben oldott állapotban. Mindehhez hatalmas olvadás- és párolgáshõ társul, biztosítva a kiegyenlített klímához szükséges energia tárolását.

Úgy gondolom ezek egy, az idõjárásunkkal foglalkozó szakembernek alapvetõ ismeretek kellenek, hogy legyenek.
Mégis miért hallunk annyi sok, az alapvetõ fizikai folyamatoknak ellentmondó butaságot?
Miért is gondoljuk azt, hogy az (ha a teremtést 6 napnak vesszük) mindössze 0,004 másodperce létezõ ember mindezt gyökerestül felforgatja?

A Föld éghajlatának jellemzõje, ha egy folyamat valamilyen irányban elindul, válaszként azonnal beindulnak az ellentétes folyamatok.
Példának okáért ott van a föld jégtakarójának olvadása. Ha kicsit utánaszámolunk, akár csak a töredékének gyors elolvadása is akkora hõmennyiséget vonna el a légkörbõl, hogy gyakorlatilag teljesen befagyna az.

Ezért nagyon óvatosan kell bánni a különféle intézkedésekkel. Meg kell vizsgálni, hogy épp az ingadozás melyik fázisában állunk. Mert ellenben elõfordulhat az is, hogy egy, a felmelegedésre adott túlzott válasz (ennek azért nagyon kicsi az esélye), az inga belendítésével egy kisebb jégkorszakot hozna el.