Globális jelenségek

Igen: az erdõ hatalom, kis túlzással az 'ötödik elem' A végeláthatatlan, hatalmas területre kiterjedõ erdõségek kétségtelenül klímamódosító, klímaszabályozó szerepet töltenek be. És, sajnos, ilyen hatású az ember nyakló nélküli erdõirtása is. Mi bolondok, két végérõl égetjük a gyertyát: egyrészt felszabadítjuk az õsidõkben a növények testébe, majd a geológiai rétegek közé "bebörtönzött" szén-dioxidot, másrészt pedig az erdõterület csökkentésével megakadályozzuk, hogy azt a recens növényzet újból "csapdába ejtse"
Pedig biztos vagyok benne, hogy a "világméretû" erdõség elég hamar képes lenne kivonni a légkörbõl a fölös szén-dioxidot.
Az erdõsítés azonban felveti a mezõgazdasági területek csökkenésének, ezen keresztül az élelmezésnek a problémáját. Bárhogy is fáj, erre a magam részérõl csak egy orvosságot látok: az emberiségnek meg kell fékeznie szaporodási hajlandóságát. A Föld nemcsak szennyezõdik, de túl is népesedik, és ez utóbbiról keveset beszélünk. Pedig a környezetszennyezésnek is ez a legfontosabb együtthatója. Inkább legyen kisebb létszámú az emberiség, melynek jó élet és tiszta környezet jut osztályrészül, mint a nyomorgó milliárdok egy koszos, alig élhetõ világban.
Olyan Földet képzelek, ahol aránylag nem sok ember él, de sok-sok erdõ van, amit az emberiség óv és becsül. Minimalizált fosszilisenergia-felhasználást. A lehetõségek határain belül stabil, nem túl meleg klímát, tetemes sarki jégsapkákkal.

A kisvízkörre kifejtett hatást (tehát hogy hazánkban az erdõ milyen hatalmas mennyiséget tart vissza a csapadékvízbõl, és párologtat el) Szodfridt István professzor úr kutatta részletesen, sok szép cikke van a weben is. Szlovák szerzõk, egy díjnyertes monográfiát jelentettek meg a kisvízkörökrõl (Nova vodna paradigma)angolul is letölthetõ: KRAVCÍK, M. és mtsai. (2007): Water for the Recovery of the Climate - A New Water Paradigm.
Krupa Print, Zilina

Az Amazonas-medencérõl azt hallottam, hogy 98%-ban zárt regionális vízkör, tehát saját magát tartja fenn a hatalmas esõerdõ.
A mezõgazdaságban 50%-ra becsülik, a mezõgazdálkodás közvetlen hatását a CO2 kibocsátásra, az iparral megegyezõ mértékben. (Szabó I.M.: az általános talajtan...Mundus, 2008.)

Történeti kutatásokat sajnos, nem ismerek.

Az erdõsítés kapcsán jutott eszembe: régóta töröm a fejem azon, hogy a holocén masszív erdõirtásai vajon mekkora és milyen változásokat idéztek elõ a hidroszférában? (a triviális mikroklíma változáson túl természetesen) Kutatják ezt egyáltalán valahol valakik? Már csak azért is jogos a kérdés, mert a globális felmelegedés kérdéskörét is döntõen befolyásolja. Ha valaki tud errõl valamit, az ne tartsa magában!

Talán nem okoz problémát, ha ide írom a meginterjúvolt szakértõ teljes nevét: Ürge-Vorsatz Diana.
Ami az arktiszi jégpáncél elolvadását illeti, az nyilvánvaló hazugság:

Link

A fölös szén-dioxidot elsõsorban a növényzet kötheti meg, ennek érdekében nagyszabású, szisztematikus erdõsítést kellene folytatni. Vannak ipari eljárások is a széndioxid megkötésére (nem bontására, hiszen ahhoz elvben éppen akkora energia befektetése szükséges, mint amennyi a fosszilis tüzelõanyag elégetésekor felszabadult) Nemrég láttam a tévében, hogy van egy bizonyos kõzetféleség (ha jól emlékszem, nagy mennyiségben fordul elõ a Közel-keleten), mely hevesen megköti a szén-dioxidot. Ez is egy módozat a csökkentésre, ami a gyakorlatban akár be is válhat.
A tengerszint emelkedése a megfigyelések kezdete óta legjobb tudomásom szerint 20 cm-en belül maradt. Összehasonlításképpen: a jégkorszaki jégtakarók elolvadásával több, mint 100 m-t emelkedett a tengerszint.

A "klímaváltozás" kezelésének komolyságára éles fényt vetett az a hír, amit röviddel ezelõtt a Kossuth rádióban hallottam.
Ez úgy hangzott, hogy a párizsi klímacsúcson az ÖSSZES résztvevõ ország aláírta, hogy 2100-ig(!) 2 fok alatt tartják a globális hõnövekedést. Hát, ezt a vállalást én is gondolkodás nélkül aláírtam volna, nem állt volna meg a papír fölött a kezem.
Elõször is, a 2 fok elég bõven van megszabva. Utódaink jól is néznének ki, ha ezt meghaladná a melegedés! Másrészt addig jó sok víz lefolyik a Dunán/Szajnán. Már csak a természetes folyamatok miatt is, nincs az az ember, aki tudná, hogy bõ 80 év múlva milyen lesz a Föld átlaghõmérséklete. Harmadsorban ha mégsem lehet tartani az elõirányzott hõmérséklet-változást, ezért ugyan ki kit von majd felelõsségre? Az emberélet sajnálatos végessége folytán a mostani aláírók közül 2100-ban már senki sem lesz életben.
De aztán az is elhangzott a rádiómûsorban, hogy a feltételezettnél nagyobb a baj, a 2 fokos melegedést már 2030-ra elérhetjük. Ezzel kapcsolatban szakértõt is megkérdeztek -na, lehet találgatni, kit?
Megmondom: Ü-V D-t!