Globális jelenségek

Az autómat eladtam. Villamossal járok. Klíma otthon nincs, egész július-augusztusban hidegvízben fürdöm és éjjel vagy alszom vagy nem!!! (Igazolást a Gázmûvek adhatna, ha nem lenne átalányos...)- a klímát ne egyszerûsítsük le az üvegház-gázokra.
1. A dimetil-szulfoxid ciklus (kén biogeokémiai ciklusa) a felhõképzõdésben közvetlen szerepet játszik, és látható, hogy a déli féltekén, ahol az óceánok ipari szennyezése mérsékeltebb, jobban mûködik! (folyomány: albedo 2x erõsebb)
2. A felhõk járása sokat változott! Szárazabb idõszakokban (2003 nyara, 2011 nyara, 2013 nyara, stb. ...) a napi hõingás, a besugárzás mértéke, az aszály veszélye, megnõ, ez a mezõgazdaságot hozza nehezebb helyzetbe. Az utóbbi években több az "afrikai port" hozó elõoldal, utána esõ helyett magasan járó felhõk, egy kis szél, száraz zivi...
3. Ha vegyszerekkel árasztjuk el a Földet, mert az állati trágya antibiotikumot tartalmaz, a szennyvíz meg ezerféle fertõtlenítõt, kiöljük a talajból a gyökerek baktérium- és gombapartnereit, összeomlasztjuk a talaj morzsás szerkezetét adó és vízkapacitását növelõ rhizoszférát! Eredmény: belvíz után aszály... bizony az a morzsás szerkezet nem a szántogatástól lesz olyan, hanem a benne élõ mikroorganizmusok termelik fáradságos munkával a szerves anyagokat, amelyek megtartják benne a vizet is!
Ha az óceánokat kivegyszerezzük, anoxiás víztesteket kreálunk, ahol nem csak hal nincs, se korall, se mangrove... de életet adó algák és hínárok sincsenek!
A freonok az alkil-halidok családjába tartoznak. Tudjuk, mit mûvelnek az ózon(lyukkal). Alkil-halidok - másfélék - az olajfoltok és a sós tengervíz találkozásánál is képzõdnek... baci van ott is, amely táplálékként hasznosítja a petrol-származékokat. Él ott is a tenger.. épp csak a tõle megszokott ökológiai szolgáltatások: halnevelés, tisztulás, geokémiai ciklusok pörgetése... ezek maradnak el...

Összehasonlítás-képpen: 2000-ben az akkori EU állattartás céljára, 22 ezer tonna antibiotikumot használt fel!Egyetlen év alatt! Azóta se sokat javult a helyzet... (tudjuk: ez az érték 1941 óta növekszik, akkor kezdték iparszerûen gyártani a Penicillint...)
Hány tonna tengervízben oldódik fel, ha tudjuk, hogy a környezeti baktériumok szertõl függõen 0,01-8,0 mg/liter koncentrációtól pusztulnak el?
A tetraciklin 25 metabolitja közül csak 3 van, ami valóban hatástalan, miközben a "lebomlás" epi-anhidro származékai 300% biológiai aktivitással bírnak! - de a HPLC már nem látja, hurrá...

A baktériumok teszik élõvé és lakhatóvá a Földet. Nagyon igyekszik az emberiség áthangolni ezt az éltetõ tevékenységet...
Hogy ültessünk erdõt, ha nincs talaj és esõ, ami fölnevelje?

???

A nagyságrendek.

A gond az, hogy a politikai és gazdasági szereplõk, akiknek elég hatalmuk lenne az érdemi lépésekhez, csakis rövid távú haszonban érdekeltek. A politikusokat négyévente újra kell választani, a cégvezetõket ennél is hamarabb megbuktatják a részvényesek, ha távlati célokért beáldozzák a pillanatnyi nyereséget. Ez alól pont Kína az egyetlen kivétel. Az õ döntéshozóik nyugodtan tervezhetnek hosszú távon, ha észreveszik a veszélyt. Észre is vehették réges-rég, de az õ szempontjukból két lehetõség volt: (A) ipari nagyhatalommá válnak egy szennyezett, melegedõ Földön, (B) maradnak az éhhalál küszöbén, miközben mindent megtesznek a bolygó megóvásáért. Nem csoda, hogy az A-t választották. Ám ha a nagyhatalmi státusz nagyjából megvan, jöhet a környezetvédelem és a megújuló energia. Ahogy írod, az elmúlt években rengeteget mozdultak, és szerintem hamarosan lekörözik Európát ez ügyben. (Az USA-ról inkább ne is beszéljünk...)

Mellesleg: mielõtt Kínával és Indiával vitetjük el a balhét, jusson eszünkbe, hogy az ottani környezetszennyezõ ipar termékeit mi vásároljuk. Többek közt azért került rengeteg áru gyártása Kínába, mert ott a környezetvédelemmel (na meg a munkakörülményekkel, biztonsággal) nem kellett annyit törõdni...

A Föld távolabb van a Naptól, ezért már induláskor is alacsonyabb volt a hõmérséklet, és elkezdhetett kicsapódni a vízgõz. Ezzel rögtön csökkent is az üvegházhatás, még több vízgõz csapódhatott ki, stb... egyszóval a hûlés irányába ható visszacsatolás indult be. A CO2 pedig oldódott a kiakaluló óceánokban (a Vénuszon erre nem maradt alkalom), ill. az élõvilág kezdte el megkötni (a Vénuszon szintén nem tényezõ).

Kínát valamennyire biztos érdekli a környezet, mert évenként több szélerõmûvet helyez üzembe, mint az USA, Kanada és a teljes Európai Unió együttvéve!

HA a GWP érték valós ÉS a hõvisszatartó hatás arányos a koncentrációval, ugyan magyarázza már meg Walaki, hogy a régmúltban a Föld Vénuszhoz hasonló légkörébõl, ahol a maihoz képest némileg magasabb arányban voltak üvegház hatású nyalánkságok, co2 és vízgõz, hogy a fészkes fenében tudott lecsapódni a vízgõz? Esetleg azóta megváltoztak a fizikai törvények?

Ez nem egészen így van. Nemrég láttam a tv-ben egy ismeretterjesztõ filmet, ami arról szólt, hogy a kínai tudósok bizony is nagyon komolyan foglalkoznak a "zöld" technológiákkal, valamint a levegõ tisztításával. Például irdatlan hosszú átlátszó csövekben valami széndioxid-faló algafajt nevelnek, ami az átáramló vízbõl fotoszintézis útján kivonja az oldott széndioxidot.
Szóval, állítólag vannak ötletei a kis sárgáknak.
Remélem, nemcsak porhintés, "Patyomkin-falu" ez a dolog!

Én mérsékelt optimista vagyok: azt hiszem, hogy az illetékesek képesek lehetnek erre. Egyelõre inkább az látszik, hogy nem képesek rá, de én erõsen remélem, hogy nem kell igazi katasztrófahelyzeteknek bekövetkeznie ahhoz, hogy a civilizált országok döntéshozói észre térjenek. A tudomány, a racionális nyugati gondolkodás hozott minket ebbe a helyzetbe, ugyanezek ki is húzhatnak belõle, csak akarat, elhatározás kellene már végre.
A (potenciális) baj okát ismerjük, a gyógyítás módozatai is adottak. Most már csak neki kéne állni a munkának.

+1

Annyit kiegészítésképpen, hogy az utóbbi évtizedben már Kína és India messze veri az USA-t is az üvegházhatású gázok kibocsájtásában, ami nem kis szó. Annyira vissza akarják fogni magukat, hogy a lassuló gazdasági fellendülésüket, töménytelen újabb ipari parkkal akarják fokozni. Érdekli is õket a környezet, meg a klíma, Pekingben akkora a szmog már gyakorta, hogy a szomszéd házig nem látni.

Zárjuk akkor le a diskurzust úgy, hogy a te álláspontod optimista, az enyém pedig pesszimista a tekintetben, hogy a "központi hatalom" képes érdemileg elõre gondolkodni és hatékonyan cselekedni klíma és általánosságban környezetvédelmi kérdésekben.

Nyugalom -eszemben se volt téged felhergelni. Csak elõvezetem a saját meglátásaimat a kérdésben, amikkel természetesen nem muszáj egyetérteni.
Nézzük csak:

"Valóban sok amerikai meghalt, az I. és a II. világháborúban is, de ott az emberélet számított a legkevésbé. Belépésüknek elsõsorban nem morális, hanem gazdasági oka volt.
Iszonyatosan nagyot kaszált az USA mindkét háborúban és most õk a világ vezetõ hatalma. Azok az üzletemberek, akik döntöttek Amerika belépésérõl messzirõl figyelték a hadi eseményeket, a befolyó pénz viszont az õ zsebükben csilingelt"

A fentiekben igazad van, az általad leírtakat nem vitatom. Viszont nem errõl volt szó, hanem, hogy egy nagy ország képes elõre gondolkodni, és nem csak a pillanat kényszerítõ erejének hatására cselekedni.

""Próbaképpen el kellene kezdeni pl. az autópark villanymotorosra cserélését."
Ez a villanymotorosok kontra olajipar harca. Ha majd legyengül az olajlobbi, akkor jönnek a villanymotorok. Addig nem. Egyébként ez a probléma az emberiség 90%-át nem érinti. A 90% azért küzd, hogy legyen mit ennie és legyen fedél a feje felett, autóról még csak nem is álmodik"

Ez is igaz. Az autó nélküli 90%-nak valóban nincs közvetlen köze a dologhoz. De ez semmit se változtat azon, hogy a maradék 10% rettenetesen szennyezi a levegõt. Ezzel tenni kell valamit, inkább elõbb, mint utóbb.

"Ha a klímáért annyira tenni akarsz, akkor tessék gyalog járni, a lakásban csak egy helyiséget fûteni, csak akkora lakást építeni, amekkora feltétlenül szükséges, csak megújuló anyagból építkezni, helyben termesztett ételeket fogyasztani, a sötétedéssel feküdni, pirkadattal kelni, hetente egyszer hideg vízben mosdani.
Ugye, hogy nem megy!"

Tisztességes, de nem valami okos környezetvédõk szokták arra kapacitálni a magánembert, hogy saját életében, környezetében tegyen valami pl. a klímavédelemért. Nem becsülöm le az egyéni erõfeszítéseket -én is fával fûtök otthon, egyrészt elvbõl, másrészt tetszik ez a módszer- viszont azt hiszem, a globális probléma hatalmasan túlnõtt azon a mértéken, amit a magánemberek szervezetlen sokasága kezelni lenne képes. Meggyõzõdésem, hogy itt központi, államhatalommal megtámogatott intézkedésekre, rendszabályokra van szükség, és lehetõség szerint nemzetközi összefogásra. Az "ökológiai lábnyom" egyéni csökkentésére tett kísérletek derekasak, becsülendõk, azonban nem hiszem, hogy jelen helyzetben eredményre vezethetnek.

Nõnap van, kevés az idõm, de felhergeltél, ezért válaszolok.

"Az Egyesült Államok belépett a második világháborúba, és nagy véráldozatot, anyagi áldozatot hozott."
Valóban sok amerikai meghalt, az I. és a II. világháborúban is, de ott az emberélet számított a legkevésbé. Belépésüknek elsõsorban nem morális, hanem gazdasági oka volt.
Iszonyatosan nagyot kaszált az USA mindkét háborúban és most õk a világ vezetõ hatalma. Azok az üzletemberek, akik döntöttek Amerika belépésérõl messzirõl figyelték a hadi eseményeket, a befolyó pénz viszont az õ zsebükben csilingelt.

"Próbaképpen el kellene kezdeni pl. az autópark villanymotorosra cserélését."
Ez a villanymotorosok kontra olajipar harca. Ha majd legyengül az olajlobbi, akkor jönnek a villanymotorok. Addig nem. Egyébként ez a probléma az emberiség 90%-át nem érinti. A 90% azért küzd, hogy legyen mit ennie és legyen fedél a feje felett, autóról még csak nem is álmodik.

Ha a klímáért annyira tenni akarsz, akkor tessék gyalog járni, a lakásban csak egy helyiséget fûteni, csak akkora lakást építeni, amekkora feltétlenül szükséges, csak megújuló anyagból építkezni, helyben termesztett ételeket fogyasztani, a sötétedéssel feküdni, pirkadattal kelni, hetente egyszer hideg vízben mosdani.
Ugye, hogy nem megy! Pedig elõbb utóbb, ha megszorulunk ezek az intézkedések fognak jönni. Akkor már nem fogunk villanyautóról álmodozni. Ha szerencsénk van, ezekkel a problémákkal majd csak az unokáinknak kell megbirkóznia.

Hogy ki tegyen intézkedéseket? Elsõsorban a nagy szennyezõ gazdag országok, országcsoportok: az USA, az Európai Unió. Hogy az ilyen volumenû elhatározás, még inkább annak megvalósítása nem megy? Én ezt, teljes tisztelettel, nem hiszem. Gondoljunk a múlt századra: az Egyesült Államok belépett a második világháborúba, és nagy véráldozatot, anyagi áldozatot hozott, holott a területét közvetlenül se a Német Birodalom, se Japán nem veszélyeztette. De politikusai megértették, hogy az a politikai-gazdasági miliõ, ami a Tengely esetleges gyõzelmével létrejönne, nem kedvezne Amerikának. És beléptek a háborúba, és nagyot nyertek...
Most nem kellene véráldozat, nem lenne pusztulás. Legalább próbaképpen el kellene kezdeni pl. az autópark villanymotorosra cserélését. A legnagyobb kibocsájtó napjainkra ugyanis már nem az ipar, hanem a közlekedés. Persze, ez is csak akkor érne valamit, ha az akkumulátorokat "tiszta", azaz nem fosszilis energiával töltenék. A villanyautó technológiailag úgy tudom, megoldott. Mégsem láttam még egyet se! Hogy drágább a hagyományosnál? Tessék az államnak megtámogatni az ilyen autók forgalomba állítását!
Ha a politikusok felelõsen gondolkodnak, ilyesmikben kell gondolkodniuk.

Szerintem nemcsak ez a kérdés. Hanem az is (sõt, talán elsõsorban az) hogy milyen fájdalmas lesz az alkalmazkodás, micsoda krízissel járhat. A drasztikusabb klíma-forgatókönyvekbe jobb bele se gondolni. Az emberiség nem kis hányada olyan területeken él, ahol már most probléma az élelem és vízszerzés. Ráadásul ez a szegény, un. harmadik világ területe. Mi lesz, ha ott teljesen ellehetetlenül az élet, és a gazdag észak megkapja a klímamenekülteket is?
De itt, Európában se lenne sokkal jobb a helyzet. A mezõgazdaság profilját át kellene alakítani úgy, hogy közben biztosított legyen a termelés. Lehetséges ez?
És még számtalan más, nehéz kérdés aggasztja a gondolkodó embert.
Nem lenne mégis egyszerûbb komolyan gondolkodni egy technológiai paradigma- váltáson, kiiktatni a fránya fosszilis tüzelõanyagokat, pl. az atomenergia+alter energia együttesével pótolva azokat? A fölös széndioxid-mennyiséget pedig erdõtelepítéssel, esetleg vegyipari módszerekkel kivonni a légkörbõl. Szerintem a globálisan és következetesen alkalmazott intézkedések ha nem is hamarosan, de segítenének. Sajnos, nem igazán látszik szándék a hatékony védekezés megkezdésére. Én jobb indulatú vagyok a politikusokkal, mint a kollégák többsége. Azt hiszem, a baj nem olyan nagy, mint ahogy a felturbózott média nekünk beállítja. De ettõl függetlenül üdvös lenne, ha a döntéshozók végre effektív lépéseket tennének klímaügyben.

A világ gazdaságát mozgató nagy hatalmaknak a gazdaságának nagy részét ki kéne iktatni, vagy jóval drágábban mûködtetni. Kína,India,Brazília veül semmit nem lehet tenni (próbálna valaki valamit a kínaiknak megszabni), Amerika nem akar lemaradni, ezért a bájolgás mögött, õ is ugyanazt teszi, így körbeértünk. A politikusokat a profit, a gazdaság érdekli nagyon jó esetben 5-10 évre elõre, semmi más.

Ha egy tekegolyó elkezd lefele gurulni a lejtõn, akkor azt egy-két bolha nem fogja tudni megállítani (pedig most azok próbálkoznak a különbözõ konferenciákon).
Ki tegyen gyakorlati intézkedéseket?
Hosszútávú problémáról van szó. A politikusok ekkora idõtávban nem gondolkodnak, fõleg, ha a napi túlélésükért küzdenek.
Jó esetben majd a kármentésre lesznek intézkedések, ennél többet várni naivitás.
Félni nem kell, az emberiség, ha nagy áldozatok árán is, de túléli és megoldja majd ezt a problémát is, mert rendkívüli módon tudunk alkalmazkodni. A kérdés csak az, hogy utána milyen lesz a világ?

Továbbra is ott a kérdés: ha valóban ilyen óriási veszélynek lesz kitéve az emberiség, mégpedig nem is nagyon sokára, akkor MIÉRT NEM TÖRTÉNNEK GYAKORLATI INTÉZKEDÉSEK ennek kivédésére??

A GWP érték nem klíma modell. Azt relatív egzakt meg lehet mondani, hogy egy gáznak mekkora a fûtõ értéke az összefüggések alapján.

100 évre elõre meg, jó hogy nem tizedes pontossággal mondják meg a folytatást, amikor ez 3 napra sem megy, de a körülmények alapján egész jó becslést lehet tenni. Egyébként, ha a legenyhébb-kisebb változás realizálódik, az is gyökeres változást hozhat.

"Másrészt, a fentiekkel összefüggésben, nem igazán tudjuk, hogy egy bizonyos széndioxid-koncentráció növekedés a légkörben mekkora átlaghõmérséklet-emelkedést okoz globálisan."

Ez nem igaz. Pontosan lehet tudni. GWP index: Link Link