Globális jelenségek

Nem tévedtem: Link

Ja igen, az más kérdés, hogy a GWP indexe épp a stabilitás miatt sokkal nagyobb, még így is sokkal nagyobb az üvegházhatás metán esetében, dacára a töredék tartózkodási idõ miatt.

Freonok tartózkodási ideje a metánnal van egy szinten kb.

A tartózkodási idõknél szerintem kevered az anyagokat. A metán pl. a CO2-hoz képest rohadtul stabil. A freonok tartózkodási ideje a leghosszabb.

Azt én sem tudom (meg egzakt módon talán senki sem), hogy most 1,2 vagy 3,3 fokos a pozitív anomália, de az biztos, hogy a (továbbra is robbanásszerûen) emelkedõ üvegházhatású gázok (erõsen) melegítik a klímát(szerencsére egyelõre ennek tompított hatását érzékeljük). Vajon meddig? Ha most azonnal leállna az összes ipari telep, akkor is egy évszázadra lenne szükség, hogy megálljon a folyamat. CO2 légköri tartózkodási ideje 50-200 év(!), a metáné is 12 év.

Én az aeroszolról beszéltem, amibe a korom is beletartozik, ahogy a freon is, de az csak egy része.

#9067 állítása??? Mi köze a koromnak a freonokhoz? A "sûrûn lakott" - inkább ipari - területen a koromnak, pornak, füstnek hõmérséklet növelõ hatását ismerem.

Mint már említettem én szkeptikus vagyok a régi adatok hitelességében, így a belõlük számolt világméretû anomáliában is.

Csak, hogy világos legyen és megelõzzem a következõ kérdést: nem azt mondom, hogy nem lehet nagy pozitív anomália, hanem azt, hogy ez a térkép számomra hiteltelen.

Amit mondasz, az érvényesül a sarkkörök közelében(hó-jég fehér színe-korom mint aeroszol.) A sûrûn lakott, ipari telepek környezetében negatív a hatás a T-re. Összességében mutattak ki egy gyenge negatív hatást a klímára.

A freonok üvegház hatása emlékeim szerint lényegesen magasabb a CO2-nál és az O3-nál, ez ellentmond az állításodnak.

Szépen végig követhetõ az elmúlt bõ száz évben az üvegházhatású gázok koncentrációjának (robbanásszerû) emelkedése. Ez ha 1:1-ben hatással lenne ránk, tényleg rendkívüli lenne a helyzet. Az a szerencse, hogy egyelõre az óceánok ennek egy (jó) részét elnyelik, de így is látható a folyamatos-nagy kiterjedésû pozitív anomália.

A század közepén (átmenetileg) visszaesõ klímán nagyon szépen látszott a világháború után megugró aeroszol koncentráció (ózon bontó hatás, így az üvegházhatással ellentétes) az ipari termelés nyomán, majd annak kivonása a termelésbõl, és a klíma "rendezõdése" a század végére.

A jég, fõleg a szárazföldi jég az elsõdleges energia puffer. Iszonyú energia nyelõdik el/szabadul fel az olvadás/fagyás során, míg a globál felszíni /légköri hõmérséklet alig változik.

Csak utána jön az óceánok vize, nem tudom, a teljes vertikum hány %-a nem 4 °C-os?

A nem-négy-fokos óceáni vízréteg vastagságának változása szerintem az elõbbinél jelentõsebben befolyásolja a légkör hõmérsékletét.

Mennyit?

Jobban árnyalja a képet, hogy mennyi horribilis energiát nyelnek el az óceánok(egyelõre?). A felszín közelében mérve a T-t ebbõl nem sokat ad vissza.

Persze, de rémhírnek tökéletes.

Az is nagy kérdés, hogy hogy számolnak világátlagot, mert az ötvenes években nem hiszem ,hogy az Antarktiszon vagy Afrikában számottevõ idõjárási megfigyelõállomás volt.