Globális jelenségek

Ilyen beírásoknak semmi értelme nincs, mert a számok sem támasztják alá. Ha az 1970 és 2000 közötti 30 éves idõszakot összehasonlítjuk az 1985-2015-ös idõszakkal, akkor akár lehûlésrõl is beszélhetnénk, hiszen az utóbbi 30 év teleinek átlaghõmérséklete hidegebb volt, mint az 1970-2000 közötti idõszaké.
Ha évtizedeket nézünk, akkor a múltszázad 60-as évei után a 2000 és 2010 közötti idõszak telei voltak a leghidegebbek. A számok egyáltalán nem támasztják alá a közhelyes megállapításaidat.

És? Azért mert télen van 1 hét ami átlagnál hidegebb, az még nem váltja ki a 10-11 db enyhe hetet.
Csak 2010-tõl kezdve nézd meg, hogy hány hónap lett az átlagnál legalább 3 fokkal melegebb és hány hidegebb.
Persze lehet jönni azzal, hogy 1960-90 közötti idõszak volt a század leghidegebb 30 éve, meg hogy a meridionális idõszak uralkodott elõtte 30 évvel és akkor is voltak szélsõségek. DE.
Itt már évek óta szinte csak a melegebb tartomány felé van szélsõség minden évszakban.
Lehetséges hogy a '40-es években is volt kiugró enyhe tél, de azt kompenzálta egy hûvösebb tavasz vagy õsz. De most?

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#296252 - 2015-12-18 16:00:32)

Az elmúlt évek, egy évtized hírei rendre szóltak rekord meleg nyarakról, elrendelt riasztások számáról, hõhullámok gyakoriságáról, a sarki jégsapka méretének rekord méretû csökkenésérõl, az idõjárással összefüggésben biodiverzitás csökkenésérõl, pollenszezon hosszabbodásáról, a szárazföld és óceánok hõmérsékletének évtizedes léptékû összehasonlításában meglévõ emelkedésérõl, az Északi sarkkör 100 év alatti akár 10 fokos emelkedésérõl, az üvegházhatású gázok minden korábbinál magasabb szintjérõl, az átlag alatti hõmérsékletû hónapok elenyészõ számáról, a havas napok számának csökkenésérõl.
Ezek alapján talán nem is meglepõ annyira az egymás utáni enyhe telek elõfordulásának gyakorisága, a téli jelleg talán csak mint intermezzo fog megjelenni ahogyan haladunk elõre az idõben.
Link