Globális jelenségek

"a mainál is hidegebb Labrador félsziget" -re reagálva: Nem lehet-e esetleg, hogy nem csak a(z) "állandóan" rászakadó hideg légtömeg felelõs ezért, hanem az esetlegesen - a melegedés miatti - gleccserekbõl megnövekedett olvadékvíz is?
Mint persze negatív visszacsatolásként jelentkezve, hûtõ hatást gyakorol-e az óceán felsõ hõmérsékleti értékeire?

Engem az a kérdés foglalkoztatna leginkább, hogy az atlanti Golf áramlat ennek a hideg tengeráramlásnak esetleges extrém megerõsödésével, milyen mértékben tudna gyengíteni a meleg hõtranszport északabbi részein? Esetleg némileg délebbi pályára "tolódás", mekkora mennyiségû hirtelen bekövetkezõ olvadás (pl. tavasszal és nyáron) kellene?


Würm-glaciálisról egy látványkép:

Szerintem nem kell ilyen messzire menni az idõben, hogy hasonlóan meleg idõszakot találjunk. A Grönlandi mérések alapján azt lehet mondani, hogy a középkori klímaoptimum kb 0,5-0,8 fokkal volt melegebb, mint a napjainkban körvonalazódó.
Ezeket a klímamodelleket szerintem nem érdemes nézegetni.. Már azzal megbukott mind, mikor 2007-ben azt vizionálták, hogy mostanára már tengeri jégtõl mentes nyarunk lesz. (Persze cáfolj meg ha tévedek[csak ne küldj melegebb éghajlatra

Én azzal is megelégszek, ha logikus magyarázatot találunk rá. A tudományos magyarázat felállítását meghagyom azoknak, akik ezért kapják a fizetésüket.

A közép holocén klímaoptimumot azért kezdtem el bogarászni, mert kíváncsi voltam, hogy utoljára mikor volt olyan meleg a sarkvidék, mint amilyen napjainkban, illetve olyan, amilyeneket a klímamodellekben vizionál az IPCC. Eközben bukkantam rá erre a térképre. Az bizonyos, hogy egy melelegebb állapotot mutat, mint a jelenlegi, de van esély arra - ha az IPCC klímamodelleibõl és a sarkvidék bemelegedésének empirikus adataiból indulunk ki - hogy hamarosan elérjük ezt a szintet. Ezért gondolom, hogy nem alaptalan a párhuzam. Mi mással lenne magyarázható a mainál is hidegebb Labrador félsziget, mint egy nagyon stabil, még a jelenleginél is erõsebb, stabilabb keleti-parti ciklonosodással?

Szinte biztos, hogy nem állná meg.

A Mississippi '78-ban fagyott be akkor legdélebbre. Úgy nagyjából Arkansas északkeleti részéig, Memphistõl északra, már-már kisujj-nyújtásnyira a Mexikói-öböltõl; 650-700 kilométerre (hozzávetõleg a Krakkó-Trieszt távolság) Zajló jég persze lehetett, de az olyan, mint a jéghegyek a 35. Szélességi foknál. Ha elég nagy tömegben jelen, akkor messze eljut és ehhez nem kell egészen délre hatoló nagyon hideg, "csak" északon legyen tartós.

A közép holocén klímaoptimum során így alakultak a sarkvidék hõmérsékletei. Ami különös, hogy jól látható a jelenleginél hidegebb Labrador félsziget. Ami arra enged következetetni, hogy a sarkvidék bemelegedésével egyre határozottabbá válik az a cirkulációs kényszer, ami a Labrador-félszigetre rászakítja a maradék hideget. Sajnos a párhuzam adja magát: ebbõl láthattunk ízelítõt az elmúlt télen is és nagy valószínûséggel hasonlónak lehetünk tanúi a következõ télen is.