Globális jelenségek

Már 1-2 éve dolgozom egy munkán, amibõl egyszer lehet, hogy könyv is lesz és amikor az elkészül, az már tartalmazni fogja 1608-at is.

Azért nem tartalmazza, mert Magyarországra feljegyzés csak az az egy van a Réthly könyvben, amit megírtam korábban, hogy nagyon hideg tél volt.
Mondok mást, nem ez az egyetlen, amit nem tartalmaz a könyv, az 1540-es forró nyarat is kihagyja, az évet pedig az átlagosnál csak kissé melegebbnek tünteni fel, holott az elmúlt 500 év messze legmelegebb éve volt az. Vagy ott van a következõ a 269. oldalon: "Az évszázad leghidegebb éve 1816 volt." Ez megint csak nem igaz. Azért, mert egy munka egyébként valóban jó, azért még tartalmazhat hiányosságokat és hibákat.

Nyugi, nem kell ordibálni.
De akkor kérdezek valamit, ha már ennyire leragadtál 1608-nál: A könyv A telek hõmérsékleti anomáliái és középtávú trendjei fejeze sem tartalmazza 1608-at. Vajon miért? Az is véletlen?

De ha elolvastad volna az elõzõ hozzászólásomat, akkor rájöttél volna, hogy elfogadom azt, hogy voltak nagy ugrások bizonyos idõszakokban az egymást követõ telek középhõmérsékleteiben.

Itáliai feljegyzések is vannak az extrém hidegrõl, az nem Nyugat-Európa, közép-európai rekonstrukciók, amik a német-cseh-magyar-osztár-svájci terültre vonatkoznak is extrém télre vonatkozó indexeket mutatnak.
A hidegre a mai lengyel, akkor még németlakta területrõl is van feljegyzés a tartós nagy hidegre.
"A rendkívül szigorú Nyugat-Európai historikus telek valószínûleg ilyen fordított zonalitásos helyzetben alakultak ki." A fenét. Az említett 1709-es is olyan volt, hogy a kontinentális Európán végigfolyt a hideg levegõ, a Kárpát-medencén kersztül is. Az, amit írtál elõfordul, hogy amiatt északnyugat Európában nagyon hideg idõjárás alakul ki, van rá közeli példa is (2010. december), de 1608-ban extrém hideg volt ITÁLIÁban is, és oda garantáltan nem úgy érkezett meg a nagyon fagyos levegõ, hogy körbejárta a kontinenst és nyugat felõl, hanem a Kárpát-medencén és az Alpokon át, észak és északkelet felõl.
MIÉRT OLYAN NEHÉZ FELFOGNI AZT, HOGY AZ EMLÍTETT MÛ AZÉRT NEM ÍR SEMMIT SE AZ 1608-AS TÉLRÕL, MERT AZ NEM VOLT HIDEG, HANEM AZÉRT NEM, MERT EGÉSZ EGYSZERÛEN NEM TARTLAMAZ SEMMIT SE RÓLA!!! Se meleget, se átlagost, se hideget!

Nem feltétlen. Nagyon ritkán, de kialakul a fordított zonalitás, ami egy óriási Észak-Atlanti blokkoló AC-bõl és egy Azori depresszióból áll. Egy ilyen muszter egész egyszerûen rászívja Nyugat-Európára a hideget kelet felõl. Viszont egy ilyen felálláskor Magyarországra valószínûleg nem a leghidegebb légtömegek érkeznek, hanem annál enyhébb levegõ. A rendkívül szigorú Nyugat-Európai historikus telek valószínûleg ilyen fordított zonalitásos helyzetben alakultak ki.

A Temze amikor tartósan befagyott, akkor egész Európában tartós extrém hideg uralkodott kivétel nélkül. Ezek a telek közé tartozik az 1608-as, az 1684-es vagy az 1709-es is többek közt.
Ismerem Rácz Lajos ezen mûvét és nagyra tartom, sokszor átolvastam már. A végén van egy "Adattár" táblázat, abból kiderül, hogy az 1609-es télre a mû nem tartalmaz információt. A Magyarország éghajlattörténete az újkor idején munka a Réthly könyveket dolgozta fel, ami 1700-ig mintegy 400 oldalnyi feljegyzést tartalmaz. Én a Réthly könyvön felül rendelkezem még + kb. 500 oldalnyi feljegyzéssel csak 1700-ig.

A mostani néhány évtizedes téli átlag azért magasabb, mert hiányzik néhány nagyon hideg tél, ami lejjebb vinné az átlagot. Az enyhe telek továbbra is jellemzõen 0 és +2 fok között maradnak.

Én Magyarországról beszéltem és beszélek. Magyarországon az 1608-as tél átlagosnál hidegebb volt, de nem volt szokatlanul vagy rendkívül hideg. Mondom ezt A Magyarország éghajlattörténete az újkor idején címû munka hõmérsékleti indexei alapján.

De visszatérve a lényeghez: A jelenlegi éghajlati rezsim nem teszi lehetõvé az ilyen bõdületes kilengéseket két egymást követõ tél középhõmérséklete közt. Egy magasabb hõmérsékleti nívóhoz úgy tûnik stabilabb középhõmérsékleti eloszlás tartozik.

Tévedésben leledzel! Az 1608-as tél az utóbbi 500 év egyik leghidegebb tele volt. A Réthly-könyv csak egy bejegyzést tartalmaz: "Nagyon hideg tél (1607/08.)...amelyet "A nagy tél"-nek neveztek Európa-szerte és Észak-Amerikában is. Ez így nem sokmindenrõl árulkodik, de szerencsére van egy pár európai feljegyzésem, amikbõl körvonalazódik, milyen is lehetett az a tél.
A tél leghidegebb idõszaka dec.20-tól febr.2-ig tartott, de utána is maradt a hideg Európa-szerte március közepéig. Ezalatt (február közepéig) be volt fagyva sok európai folyó, északon az összes, de még a délebbiek is jegesedtek. 1608. január 10-15-ig vásár volt a Temze befagyott jegén. Ez az elsõ ismert (dokumentált) londoni jeges vásár. Link 1608. január 10-én Párizsban a Saint-André-de-Arcs templom pincéjében megfagyott a bor. Antwerpennél a Schelde folyó 1563 óta nem volt annyire befagyva, mint 1608-ban. Padovában rengeteg hó esett ezen a télen. A fiatalabb fák közül sok elfagyott, jelentõs fagykárok keletkeztek a szõlõknél és a diófáknál, délen a ciprusokban (citrom, narancs) is.
Hasonlóan rendkívül hideg télrõl árulkodnak a feljegyzések, olasz, francia, brit, belga, holland, német területekrõl egyaránt.

Az 1708-09-es teleket is mondhattam volna példának, az 1709-es valószínûleg kissé hidegebb volt még az 1608-asnál is, az 1607-es tél pedig kissé enyhébb mint az 1708-as, mindkettõnél rendkívül enyhe volt fõleg a január. Egyébként az 1608-as hideg telet ismét egy rendkívül enyhe követett, az elõtte levõ 1607-es nyár pedig száraz és forró volt.

1607 tele valóban szokatlanul meleg volt, de 1608 tele sem szokatlanul hideg nem volt, sem rendkívül hideg. Te valószínûleg az 1708 és 1709-es telekre gondolsz, mert az 1708-as szokatlanul meleg télre jött valóban 1709-ben egy szokatlanul hideg tél. A két tél között viszont valóban meglehetõsen nagy ugrás van lefelé. De egyrészt az ilyen nagy középhõmérsékletbeli ugrások igencsak ritkák, máshogy fogalmazva kicsi a valószínûségük, másrészt jól megfigyelhetõ az utóbbi 100 év teleinek középhõmérsékleti grafikonján is, hogy a 4 vagy ennél is több fokos leugrásokat 1925 és 1965 közti 40 évben tudott produkálni hazánk éghajlata, azóta elvétve. Érdekes trend tehát, hogy a telek középhõmérsékleteinek növekedésével a variábilitás csökkent. Tehát némelyest szûkebb határok közt váltakoznak a telek középhõmérsékletei, mint 1925 és 1965 között.

És pontosan ez a 40 éves idõszak az, ami megérdemel egy kis külön figyelmet. Hiszen az, hogy 4 olyan tél is volt ebben a periódusban, amikor a tél középhõmérséklete -5 fok közelébe, vagy az alá süllyedt, ráadásul kvázi-periodikus módon, arra enged következtetni, hogy 1925 és 1965 között a légkört egy a maitól gyökeresen eltérõ egyensúlyi állapot jellemezte. Abban az egyensúlyi állapotban ezek a telek cirka 10 évente elõfordultak. Utoljára hasonlóra a 80-as években volt példa, de a 80-as évek leghidegebb télének középhõmérséklete is kevéssel ment -4 fok alá.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#285009 - 2015-08-10 20:50:59)

Rögtön cáfolható az állításod. Az országos évi és téli középhõmérsékletekre is igaz, hogy bizonyos határon belül marad a variábilitás. Az országos évi középhõmérséklet elvétve nõ/csökken 1.5 fokkal nagyobb mértékben az elõzõ évihez képest. És ezt nyilván nem az elõzõ év "csinálja", hanem az éghajlatunkat vezérlõ cirkulációs tényezõk, kényszerek eredõje. Aligha lehet 2016-ban 8 fok az országos évi középhõmérséklet egy cirka 12 fokos 2015-öt követõen. Aligha fog egy 1942-es típusú tél berontani egy 2014-15-ös telet követõen.