Globális jelenségek

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284887 - 2015-08-09 16:41:14)

Ettõl függetlenül volt már ilyen.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284881 - 2015-08-09 16:00:57)

Majdnem 0 vagy 0. [...]

A dobókockás rész már provokációra alkalmas volt, ezért töröltem. - Zivipötty

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284880 - 2015-08-09 15:16:43)

És annak mi az esélye szerinted, hogy egy 1942-es, egy 2007-es és egy 1942-es tél így kövesse egymást három egymást követõ télen?

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284879 - 2015-08-09 15:04:42)

Én valószínûségekrõl beszéltem.
A tippmixen ha valakinek 1.85-ös szorzója van a gyõzelemre, az még nem jelenti, hogy gyõzni fog, néha sõt még az 1.01-es szorzó sem jelent biztos gyõzelmet. De ettõl még nem lesz ugyanakkora esélye a gyõzelemre, mint az ellenfélnek.
Tehát kétségtelenül bármi lehet, de az esélyek nem ugyanakkorák. Kifuthat itt egy 42-es tél is, mert ki nem zárható. De a Tippmixen nagyjából 20-szoros lenne a szorzója egy ilyen "kimenetelnek". Tehát kb 1 a 20-hoz, hogy olyan telünk lesz, mint a 42-es. De egy tavalyihoz hasonló tél esélye már sokkal nagyobb ennél. Vagy mint egy 62-63-as.
Valószínûségekrõl beszélek, nem arról, milyen LESZ a telünk. Mert fogalmam sincs.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284878 - 2015-08-09 14:31:5

Azért az gondolhattad, hogy az átlagos telet én sem úgy értettem, hogy 0,0 fok lesz az anomália. Én a -0,5 és 0,5 fok közötti anomáliára gondoltam (a térképeken is általában ez a tartomány szokott fehér, vagyis átlagos lenni).

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284877 - 2015-08-09 14:31:19)

Viszont ott volt az 1997/98-as rekordenyhe tél. Egyébként enyhe tél a 60-as évek legvégén is elõfordult, nem is beszélve a hetvenesekrõl. A mostani meleg korszak pedig kitermelte a Legalábbis Északnyugat-Európában kivételesen kemény 2009/10-es telet.
Szóval, ezek a dolgok nem olyan szimplák, mint amilyennek beállítod õket.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284874 - 2015-08-09 14:14:09)

Az átlagos télnek a legkisebb a valószínûsége, mert arra a legkisebb az esély, hogy a tél átlaghõmérséklete pont eltalálja az átlagot.

Viccet félretéve, ha a trendeket nézzük és ha figyelembe vesszük, hogy azokban az akciócentrumokban, ahol számunkra kulcsfontosságú hidegpool lehet, mindenhol melegedés és légnyomáscsökkenés van és volt, akkor nagyon nem lõhetünk mellé, ha azt mondjuk, hogy valószínûleg ismét egy az átlagnál melegebb tél következik. De legalábbis az elõjelek inkább mutatnak errefelé, sem mint egy zord tél felé.

A télelõk az 1870-es évtizedben voltak igen acélosak. A legutolsó acélos december 2001-ben volt, de az sem a semmibõl került elõ, hanem bevezette azért egy 1996-tal kezdõdõ egyértelmû trend. Kompletten acélos tél pedig a 2002-3-as volt. Legalábbis nálam.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284872 - 2015-08-09 14:05:5

Ez mind igaz, de ez még nem magyarázat arra, hogy szerinted miért nem legalább egy átlagos télnek van a legnagyobb esélye, hanem egy átlagnál sokkal melegebbnek. Fõleg úgy, hogy a közelmúltban is voltak átlag alatti hõmérsékletû telek.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284871 - 2015-08-09 13:59:20)

Mondjuk azért, mert a földfelszín és a tengerfelszín éves globális hõmérsékleti átlaga legalább 0,5 fokkal magasabb, mint a 60-as években volt. És mert Izlandnál depresszió szokott lenni általában.

De nem akarom magam ismételni, ezért idéznék inkább a Magyarország éghajlattörténete az újkor idején c. könyvbõl:

Az 1950-es és az 1960-as évek viszonylag hûvösebb éghajlati rendszerét a szakirodalom a "a 20. századi lehûlésnek nevezi". Különösen erõteljes volt a lehûlés az Arktikus tenger övezetében, ahol például a Ferenc József földön e két évtized középhõmérsékletei 3-4 fokkal is elmaradtak a korábbi évtizedek hõmérsékleti átlagaitól. Érzékenyen érintette a lehûlés Izlandot, ahol 1968-ban és 1969-ben még áprilisban és májusban is tengeri jég vette körül a sziget partvidékének több mint felét. Az éghajlatromlás sújtotta a nyarakat is, az 1950-es években a nyarak átlaghõmérséklete 7,7 fok volt, ez az 1960-as évekre 6,8 fokra csökkent. A vegetációs idõszak hõmérséklete veszélyesen közel volt ahhoz, hogy egyáltalán ne nõjön fû a szigeten, mindamellett az 1960-as években felhagytak a gabonatermeléssel Izlandon. Az éghajlati változások következtében megváltozott a halrajok tartózkodási helye az Észak-Atlantikumban, ami a korabeli sajtó által "tõkehal háború"-nak nevezett nemzetközi jogi konfliktushoz vezetett. A 20. század közepi lehûlést az 1970-es évek közepén váltotta fel a felmelegedés újabb hulláma, amely napjainkban is folytatódik.

Szóval emiatt valószínûleg nem hülyeség, amit Endrõdi megállapított...