Globális jelenségek
Lényegtelen, hogy melyik sémát nézzük a hasmenés-szorulásnál, mert a lényeg az "a" típusnál is az, hogy napokon keresztül van csapadék, míg elõtte vagy utána hetekig semmi. Azért csináltam több mint fél millió intervallumra számításokat egy napos lépésközzel, hogy biztos mindegyik beazonosításra kerüljön, mert Floo semmi egyebet nem mondott az ókori filozofáláson túl (pedig nem konkrét számokat vártam), hogy mit ért a szorulás-hasmenés alatt, pedig sokszor kérdeztem már én is, más is tõle.
Az én olvasatomban az "a," tipusú idõszakok is "hasmenés" benyomást kelthet egy egyszerû megfigyelõben, miközben a statisztikában ugyanolyan, mint a "b" tipusú csapadékos idõszak - ha a csapadékos idõszakok éves számát vizsgáljuk.
De Floo majd kifejti, hogy egészen pontosan õ hogyan gondolta/gondolja.
De Floo majd kifejti, hogy egészen pontosan õ hogyan gondolta/gondolja.
A vita a szorulásos-hasmenéses hirtelen váltások gyakoribbá válásáról szólt, nem pedig a hasmenésen belüli eloszlásról (mert amit most írtál az arra vonatkozik). Keversz mindent mindennel!!!
Ugyanakkor ez is valaminek az eloszlásának a változására irányult, csak épp nem arra, amit most te írtál.
Abból a hsz-ból a lényeg ez volt:
"mivel mindig is sok a tartósan száraz és csapadékos idõszak, így néhány hetes idõszakok mindig tetszõlegesen sok kiválasztható egy adott pl. évtizedet nézve. Ugyanakkora gyakoriság mellett valamivel nagyobb eltérésû idõszakokat találhatunk a csapadékos években/évtizedekben, ami pusztán a csapadékösszeggel való összefüggés okozta látszólagos illúzióját okozza a gyakoriság növekedésének"
Ugyanakkor ez is valaminek az eloszlásának a változására irányult, csak épp nem arra, amit most te írtál.
Abból a hsz-ból a lényeg ez volt:
"mivel mindig is sok a tartósan száraz és csapadékos idõszak, így néhány hetes idõszakok mindig tetszõlegesen sok kiválasztható egy adott pl. évtizedet nézve. Ugyanakkora gyakoriság mellett valamivel nagyobb eltérésû idõszakokat találhatunk a csapadékos években/évtizedekben, ami pusztán a csapadékösszeggel való összefüggés okozta látszólagos illúzióját okozza a gyakoriság növekedésének"
akkor így:
a, 1 mm, 1 mm, 1 mm, 1 mm, 1 mm, 1 mm, 64 mm
b, 10 mm, 10 mm, 10 mm, 10 mm, 10 mm, 10 mm, 10 mm
Az, hogy konkrétan ilyen nem fordul elõ, természetesen irreleváns. A példával azt szemléltetem, hogy ha van két gyökeresen eltérõ 7 napos csapadékos idõszak - és valószínûleg gyökeresen eltérõ makroszinoptikai muszterrel -, akkor az egy statisztikában amely ezen idõszakok éves számát összesíti, tökéletesen eltûnik. Te ilyet szintén bemutattál itt, a második grafikonban: Link
Összcsapadék szempontjából természetesen a dolog irreleváns. De a polémia szempontjából már annál fontosabb, hiszen a vitánk éppen a csapadék ELOSZLÁSÁRÓL szólt/szól elsõsorban és nem az éves csapadék mennyiségének változásáról.
a, 1 mm, 1 mm, 1 mm, 1 mm, 1 mm, 1 mm, 64 mm
b, 10 mm, 10 mm, 10 mm, 10 mm, 10 mm, 10 mm, 10 mm
Az, hogy konkrétan ilyen nem fordul elõ, természetesen irreleváns. A példával azt szemléltetem, hogy ha van két gyökeresen eltérõ 7 napos csapadékos idõszak - és valószínûleg gyökeresen eltérõ makroszinoptikai muszterrel -, akkor az egy statisztikában amely ezen idõszakok éves számát összesíti, tökéletesen eltûnik. Te ilyet szintén bemutattál itt, a második grafikonban: Link
Összcsapadék szempontjából természetesen a dolog irreleváns. De a polémia szempontjából már annál fontosabb, hiszen a vitánk éppen a csapadék ELOSZLÁSÁRÓL szólt/szól elsõsorban és nem az éves csapadék mennyiségének változásáról.
1. Az 1,0 mm alatti csapadékösszegek nincsenek figyelembe véve, mert az 1-2 tizedes nyomnyi szöszmötölések csak zavaróak. Link
2. Komolyan gondolod, hogy ilyen létezik (a és b)?
3. Mi az, hogy eltûnik az adatbázisban?
4. Ha darabszámot nézünk akkor lényegtelen a mennyi esett az egyes napokon, ha pedig összeget nézünk küszöbnapokat nézünk, esetleg az azokon hullott csapadék mennyiségét, akkor pedig lényegtelen, hogy hány napon volt egymás után csapadékhullás.
2. Komolyan gondolod, hogy ilyen létezik (a és b)?
3. Mi az, hogy eltûnik az adatbázisban?
4. Ha darabszámot nézünk akkor lényegtelen a mennyi esett az egyes napokon, ha pedig összeget nézünk küszöbnapokat nézünk, esetleg az azokon hullott csapadék mennyiségét, akkor pedig lényegtelen, hogy hány napon volt egymás után csapadékhullás.
És két ilyen csapadékos idõszak közti markáns különbség hogy tûnik el az adatbázisban?
a, 0,1 mm; 0,1 mm; 0,1 mm; 0,1 mm; 0,1 mm; 0,1 mm; 69,4 mm
b, 10 mm; 10 mm; 10 mm; 10 mm; 10 mm; 10 mm; 10 mm
a, 0,1 mm; 0,1 mm; 0,1 mm; 0,1 mm; 0,1 mm; 0,1 mm; 69,4 mm
b, 10 mm; 10 mm; 10 mm; 10 mm; 10 mm; 10 mm; 10 mm
Az SDII valóban az.
A csapadékos idõszak viszont egymást követõ csapadékos napok sorozata, ahogy a száraz idõszak egymást követõ csapadékmentes napok sorozata.
A csapadékos idõszak viszont egymást követõ csapadékos napok sorozata, ahogy a száraz idõszak egymást követõ csapadékmentes napok sorozata.
Eddig úgy tudtam, hogy az SDII = mm / csapadékos nap
Ennek a hányadosnak a nevezõjében csapadékos napok vannak. A csapadékos napok mik, ha nem csapadékos idõszakok?
A lényeg a következõ: A csapadék eloszlásának megállapításához az SDII még a a csapadékos/száraz idõszakok számával együtt sem elégséges a mennyiségi eloszlás hiányában.
Ennek a hányadosnak a nevezõjében csapadékos napok vannak. A csapadékos napok mik, ha nem csapadékos idõszakok?
A lényeg a következõ: A csapadék eloszlásának megállapításához az SDII még a a csapadékos/száraz idõszakok számával együtt sem elégséges a mennyiségi eloszlás hiányában.
Szóval, az tévedésnek számít, ha valaki nem ír minden mondatra 3 mondatos jelmagyarázatot/értelmezést? Gratulálok ehhez a hozzáálláshoz! De tudod mit, beleírtam abba a hozzászólásba ezt, ami szerintem magától értetõdõ volt.
"Az elõbb ismerted el magad, hogy az SDII nem alkalmas a csapadék eloszlásának jellemzésére"
Ez konkrétan szövegértési hibád, ugyanis ezt írtam: "Ezért nem lehet egyedül csak az SDII indexet figyelni"
Vagyis: alkalmazható csak kell mellé más is. Tavaly is volt mellette más is ráadásul csak kiegészítés volt annak a hozzászólásnak a végén, nem erre húztam rá az érvelésemet tavaly se, ahogy most se azt tenném.
"Az SDII tökéletlenségét is a csapadékos idõszakok intenzitásbéli heterogenitása okozza, tehát joggal merül fel a kérdés, hogy nem ugyanennyire falsak a csapadékos/száraz idõszakok arányaiból levont következtetéseid?"
A csapadékos/száraz idõszakoknak semmi köze az SDII indexhez. A csapadékösszegek jelölik ki a határokat. De egyáltalán, hogy is merült fel benned ez a párhuzam? Mindenféle érv nélkül le[hülyézel] dolgokat, mi ez, ha nem kötekedés, kérdem én?
Ókori görög filozofáláson túl te sem vagy képes többre, fölösleges is ilyen dolgokról vitáznom itt. Lesz.rozás zsigeri szinten az bezzeg megy.
"Az elõbb ismerted el magad, hogy az SDII nem alkalmas a csapadék eloszlásának jellemzésére"
Ez konkrétan szövegértési hibád, ugyanis ezt írtam: "Ezért nem lehet egyedül csak az SDII indexet figyelni"
Vagyis: alkalmazható csak kell mellé más is. Tavaly is volt mellette más is ráadásul csak kiegészítés volt annak a hozzászólásnak a végén, nem erre húztam rá az érvelésemet tavaly se, ahogy most se azt tenném.
"Az SDII tökéletlenségét is a csapadékos idõszakok intenzitásbéli heterogenitása okozza, tehát joggal merül fel a kérdés, hogy nem ugyanennyire falsak a csapadékos/száraz idõszakok arányaiból levont következtetéseid?"
A csapadékos/száraz idõszakoknak semmi köze az SDII indexhez. A csapadékösszegek jelölik ki a határokat. De egyáltalán, hogy is merült fel benned ez a párhuzam? Mindenféle érv nélkül le[hülyézel] dolgokat, mi ez, ha nem kötekedés, kérdem én?
Ókori görög filozofáláson túl te sem vagy képes többre, fölösleges is ilyen dolgokról vitáznom itt. Lesz.rozás zsigeri szinten az bezzeg megy.
Sõt! De attól hogy csak benyögjük, még nem nyer bizonyítást. Szóval rajta. Ha a megfigyeléseid alapján van egy gyanúd, akkor tessék mellétenni a számokat, a módszert, lássuk mi is, hogy úgy van-e
Szerintem a teoretikus [hülyeségek] mellett el kell hogy férjenek az empirikus [hülyeségek] is. Mindenki benyelte az SDII teoretikus [hülyeséget], senkinek sem jutott eszébe, hogy ez [hülyeség]. Pedig több mint egy éve itt áll feketén fehéren...
[mod.]
[mod.]
Akkr neki lehet kezdeni. Nem csak benyögni az "empirikus" [hülyeségeket], más meg dolgozzon a cáfolatán/bizonyításán órákat.
[mod.]
[mod.]
Szerintem kár provokálni... Szigorúan a mondandódra reagáltam, az abban rejlõ logikai hibára, mindennemû személyeskedést mellõzve. A TÉMÁT, a vitát folytattam. Elhiszem, ha nem tetszik, hogy te is tévedhetsz néha, de erre szerintem a támadás nem a legelegánsabb válasz. Tõled fõleg nem erre számítanék.
Az elõbb ismerted el magad, hogy az SDII nem alkalmas a csapadék eloszlásának jellemzésére. Mindössze azt tettem szóvá, hogy az ominózus hozzászólásban te részben pont ezzel az SDII-vel próbáltad meg cáfolni Floo felvetését és az én felvetésemet. Nem mással, hanem az SDII grafikonjaiddal. Ami csak azért kellemetlen, mert Floo tulajdonképpen teljesen le lett hülyézve a feltételezése miatt, sõt bohócot csinált belõle a tisztelt publikum. De ha az SDII nem alkalmas a hipotézis cáfolatára, akkor talán Floo sem hülye és talán az a feltévese sem hamis, hogy igenis szélsõségesebb lett a csapadék eloszlása.
Ne keverd össze a vitát a kötekedéssel. Vagy ha éppen nincs igazad, akkor egyszerûen kötekedésnek titulálod az érdemi vitát? Ez is egy vitastílus...
És akkor a vita érdemi részére kitérve:
Az SDII tökéletlenségét is a csapadékos idõszakok intenzitásbéli heterogenitása okozza, tehát joggal merül fel a kérdés, hogy nem ugyanennyire falsak a csapadékos/száraz idõszakok arányaiból levont következtetéseid?
Objektív következtetéseket véleményem szerint csak a súlyozott elemzés adhat, amit te is írtál az imént: " az egyes intervallumokba tartozó csapadékos napokon hullott csapadékokat összegezzük. pl. 10 és 20 mm közötti, 20 és 50 mm között stb. bármilyen tetszõleges intervallumban, és ezek arányát nézzük a teljes vizsgált idõszakban lehullott össz. csapadékmennyiségbõl. "
Konkrét állomásokra elvégezve egy ilyen vizsgálatból már valóban eldönthetõ a csapadék eloszlásának szélsõségességérõl szóló vita. De csak egy ilyen módszertanú vizsgálatból. És nem olyanokból, amit tavaly leírtál.
Az elõbb ismerted el magad, hogy az SDII nem alkalmas a csapadék eloszlásának jellemzésére. Mindössze azt tettem szóvá, hogy az ominózus hozzászólásban te részben pont ezzel az SDII-vel próbáltad meg cáfolni Floo felvetését és az én felvetésemet. Nem mással, hanem az SDII grafikonjaiddal. Ami csak azért kellemetlen, mert Floo tulajdonképpen teljesen le lett hülyézve a feltételezése miatt, sõt bohócot csinált belõle a tisztelt publikum. De ha az SDII nem alkalmas a hipotézis cáfolatára, akkor talán Floo sem hülye és talán az a feltévese sem hamis, hogy igenis szélsõségesebb lett a csapadék eloszlása.
Ne keverd össze a vitát a kötekedéssel. Vagy ha éppen nincs igazad, akkor egyszerûen kötekedésnek titulálod az érdemi vitát? Ez is egy vitastílus...
És akkor a vita érdemi részére kitérve:
Az SDII tökéletlenségét is a csapadékos idõszakok intenzitásbéli heterogenitása okozza, tehát joggal merül fel a kérdés, hogy nem ugyanennyire falsak a csapadékos/száraz idõszakok arányaiból levont következtetéseid?
Objektív következtetéseket véleményem szerint csak a súlyozott elemzés adhat, amit te is írtál az imént: " az egyes intervallumokba tartozó csapadékos napokon hullott csapadékokat összegezzük. pl. 10 és 20 mm közötti, 20 és 50 mm között stb. bármilyen tetszõleges intervallumban, és ezek arányát nézzük a teljes vizsgált idõszakban lehullott össz. csapadékmennyiségbõl. "
Konkrét állomásokra elvégezve egy ilyen vizsgálatból már valóban eldönthetõ a csapadék eloszlásának szélsõségességérõl szóló vita. De csak egy ilyen módszertanú vizsgálatból. És nem olyanokból, amit tavaly leírtál.
Most ott folytatod, ahol tavaly abbahagytad?
Akkor is az SDII mellett volt más is, sõt az a más (száraz/csapadékos intervallumok vizsgálata) tette ki az elemzésem több mint 3/4-ét.
A száraz/csapadékos idõszakokból se lett érdemben több, emelett a csapadékintenzitás se változott, ergó összességében nem beszélhetünk jelentõs változásról biztos nem, ha egyáltalán változásról is tudunk-e, mert az is véleményes.
Minden hozzászólásodban a kötekedés érzõdik.
Akkor is az SDII mellett volt más is, sõt az a más (száraz/csapadékos intervallumok vizsgálata) tette ki az elemzésem több mint 3/4-ét.
A száraz/csapadékos idõszakokból se lett érdemben több, emelett a csapadékintenzitás se változott, ergó összességében nem beszélhetünk jelentõs változásról biztos nem, ha egyáltalán változásról is tudunk-e, mert az is véleményes.
Minden hozzászólásodban a kötekedés érzõdik.
Aha. Csak tavaly, ebben a hozzászólásodban Link errõl egy szó sem esett. Sõt, a szájunkat kellett volna tátani az SDII indexek alapján felrajzolt grafikonok miatt, amelyek alapján kategorikusan kijelentetted, hogy idézem: "Nem növekedett a csapadékintenzitás". Ezzel igyekezted cáfolni Floo empirikus következtetéseit, illetve az én megállapításomat.
A csapadéknyom 0,0 mm, nem szerepel az SDII számításában, csak a mérhetõ mennyiségû csapadékok, de ha pl. van 9 nap 0,1 mm-rel és egy nap 99,1 mm-rel, akkor az SDII index megegyezik a 10 nap 10 mm-rel.
Ezért nem lehet egyedül csak az SDII indexet figyelni, kellenek különbözõ küszöbnapokra is indexek pl. 1/5/10/20/30/50 mm feletti napok száma vagy a száraz/csapadékos idõszakok hossza/száma stb..
Én amit szeretek kiszámítani, ha az egyes intervallumokba tartozó csapadékos napokon hullott csapadékokat összegezzük. pl. 10 és 20 mm közötti, 20 és 50 mm között stb. bármilyen tetszõleges intervallumban, és ezek arányát nézzük a teljes vizsgált idõszakban lehullott össz. csapadékmennyiségbõl.
Ezért nem lehet egyedül csak az SDII indexet figyelni, kellenek különbözõ küszöbnapokra is indexek pl. 1/5/10/20/30/50 mm feletti napok száma vagy a száraz/csapadékos idõszakok hossza/száma stb..
Én amit szeretek kiszámítani, ha az egyes intervallumokba tartozó csapadékos napokon hullott csapadékokat összegezzük. pl. 10 és 20 mm közötti, 20 és 50 mm között stb. bármilyen tetszõleges intervallumban, és ezek arányát nézzük a teljes vizsgált idõszakban lehullott össz. csapadékmennyiségbõl.
A kérdésem, illetve a gyanúm arra irányult, hogy az SDII index (mm/csapadékos nap) akár lehet ugyanakkora is egy szélsõséges csapadékeloszlású és egy egyenletes csapadékeloszlású hónap között. Horribile dictu nemhogy nem alkalmas a hulló csapadék intenzitásának jellemzésére, hanem még egyenesen el is fedheti azt a példámban szemléltetett és hasonló esetekben.
A csapadék eloszlásának jellemzésére, illetve a csapadékeloszlás egyenletességének, vagy szélsõségességének jellemzésére egy olyan index lehetne alkalmas, amely különbséget tesz a csapadéknyom miatt csapadékos napok, vagy a jelentéktelen csapadékú napok és a jelentõs csapadékú napok közt, azaz azokat súlyozva veszi számításba.
A csapadék eloszlásának jellemzésére, illetve a csapadékeloszlás egyenletességének, vagy szélsõségességének jellemzésére egy olyan index lehetne alkalmas, amely különbséget tesz a csapadéknyom miatt csapadékos napok, vagy a jelentéktelen csapadékú napok és a jelentõs csapadékú napok közt, azaz azokat súlyozva veszi számításba.
A polárfrontnak némi elmozdulása a pólus felé kielégítõen megmagyarázza ezt a megfigyelést.
Érdekes , milyen "kutya " év volt. A 2002 /2003 - as tél felénk hideg, és havas volt, többszöri hófúvások, kiadós havazások. Aztán jött a forró , aszályos nyár. Nagyon odarántott a vadállománynak. A mély havas , és a rendkívüli aszályos szitu. Talán újra sorakozik már hasonló, mert a vadgazdálkodók nagyon fullon vannak, önként nem hajlandók különösebb állomány csökkentésre. A természet majd elintézi. Reméljük nem húzzák a globális szemfényvesztés (felmelengetés) számlájára ()... 
[politikai vonatkozású rész a békesség érdekében törölve. mod: 21es]
[politikai vonatkozású rész a békesség érdekében törölve. mod: 21es]
A két sarkvidék jégborítása között van egy mérlegszerû billegés.
Nem ismerem Mika munkásságát,de a rádióban (autózás közben gyakran hallgatom) beszélt a múltkor az éghajlatról. Szinte minden napos téma (tudom ez politika és a politika által irányított sajtóról nem szabad beszélni, mert az már sajtószabadság lenne) a párizsi klímacsúcs és az arra való magyar készülõdés nehéztüzérség bevetésével. Gondolom aki csak zenét hallgat, az errõl nem tud. Érdekes volt, amikor kifejtette, hogy a nagy szárazföldi felmelegedés megállt, most a tenger melegszik drasztikusan, mert a szárazföld-légkör hõtöbbletét magába szívja. Persze ettõl kitágul, meg olvad a szárazföldi jég és jön a borzasztó tengerszint emelkedés. Na ez, hogy mennyi érdekes, mert 65 centit emelkedett az NGM beindulása óta (Nagy Globális Melegedés) szerinte, holott csak 3 mm évente. Tehát ha 30 évnek veszem az NGM-et, akkor az évi 2 centi, ebbõl hogy lett 3 mm ? Azért megnyugtató, hogy szerinte az Antarktisz nem is lesz jégmentes, de a véleményét már nem hallottam, hogy a tengeri jég a minden évben rekorddöntögetõ tengeri meleg ellenére miért nem csökken tovább, sõt nõtt a déli féltekén.
Köszönet a tanulságos grafikonokért!
Arra egyébként kiváncsi lennék, hogy egy Mika János vagy egy OMSZ vezér pl. hogy tálalná ezeket az adatsorokat...
Arra egyébként kiváncsi lennék, hogy egy Mika János vagy egy OMSZ vezér pl. hogy tálalná ezeket az adatsorokat...
Átolvasva a tanulmányodat, az 1 éves idõszakok SDII indexei között láthatók olyan különbségek, amelyek szubjektív szemszögbõl tûnhetnek olyasminek, amirõl Floo beszélt. Hiszen vannak olyan évek, amikor akár a duplájára is emelkedik az SDII. Például 2014-re a duplájára emelkedett az index a 2012-es évi 4 mm/csapadékos nap értékhez képest. Önmagában az, hogy az SDII index 2-3 év leforgása alatt meg tud duplázódni, bõségesen elég ahhoz, hogy a szubjektum ezt - persze hibásan - egyirányú trendként könyvelje el. Tehát ha valóban reprezentatív a tanulmányod, az akkor is kitûnik belõle, hogy az SDII azért rendesen szór az évek elõrehaladtával.
Egy 4 mm/csapadékos nap indexû évhez képest egy 8 mm/csapadékos nap indexû év pont a duplája. Ez - véleményem szerint bõségesen kimeríti a Floo által felvázolt jelenséget. Hiszen, ha magyarra lefordítjuk, ez azt jelenti, hogy a csapadékos napokon dupla annyi esik mint 2-3 évvel azelõtt.
Amiben Floo valószínûleg tévedett, az az, hogy ez az ingadozás nem újkeletû, hanem éghajlatunk régi sajátossága.
Egy 4 mm/csapadékos nap indexû évhez képest egy 8 mm/csapadékos nap indexû év pont a duplája. Ez - véleményem szerint bõségesen kimeríti a Floo által felvázolt jelenséget. Hiszen, ha magyarra lefordítjuk, ez azt jelenti, hogy a csapadékos napokon dupla annyi esik mint 2-3 évvel azelõtt.
Amiben Floo valószínûleg tévedett, az az, hogy ez az ingadozás nem újkeletû, hanem éghajlatunk régi sajátossága.
Váralja, Kárász, Pécsvárad (OMSZ), Pécsvárad (DDVIZIG). Adatellenõrzésnél/pótlásnál használtak: Magyaregregy, Bonyhád, Mecseknádasd, Máza.
2003-ban még nem foglalkoztam meteorológiával így az évrõl is csak kevés emlékem van.
De a forró, száraz augusztusra tisztán emlékszem.
Október végén lehullott az elsõ hó. Igen, ezt már fel is jegyeztem.
A hónap elején neg még nyárias meleg volt, majd október 7.-én éjjel zivatarral és hatalmas szélviharral érkezett egy erõs hidegfront.
Ekkor voltam 10 és fél éves.
Ez volt az elsõ idõjárási esemény amit felírtam magamnak egy füzetbe, azóta is meg van és azóta tart a meteorológia és tarstudomanyai iránti egyre buzgóbb lelkesedésem.
De a forró, száraz augusztusra tisztán emlékszem.
Október végén lehullott az elsõ hó. Igen, ezt már fel is jegyeztem.
A hónap elején neg még nyárias meleg volt, majd október 7.-én éjjel zivatarral és hatalmas szélviharral érkezett egy erõs hidegfront.
Ekkor voltam 10 és fél éves.
Ez volt az elsõ idõjárási esemény amit felírtam magamnak egy füzetbe, azóta is meg van és azóta tart a meteorológia és tarstudomanyai iránti egyre buzgóbb lelkesedésem.
Az egy híres-hírhedt nyár volt, a 2003-as. Nálunk is vaskos hõségidõszakok voltak a megfelelõ aszállyal párosulva, de a hõhullám még sokkal jobban sulytotta Nyugat-Európát. Ha jól emlékszem, Párizsban több napon át 40 fokig emelkedett a hõmérõ higanyszála, a hõhullámnak közvetve csaknem 10 000 halálos áldozata volt. Még Londonban is 36 fok volt. Ha jól emlékszem, azóta "él" a hõségriadó intézménye nálunk is. Olaszországban egy csomó folyó teljesen kiszáradt, az olaszok kagylótelepi elpusztultak.
Érdekes, hogy augusztus 10. körül olyan száraz hidegáramlást kaptunk, hogy 8-13 fokos éjszakai lehûlések álltak elõ. Ugyanebben az évben okt. 25-én leesett az elsõ hó.
Érdekes, hogy augusztus 10. körül olyan száraz hidegáramlást kaptunk, hogy 8-13 fokos éjszakai lehûlések álltak elõ. Ugyanebben az évben okt. 25-én leesett az elsõ hó.
Szóval elvégeztem számításokat az 1951-2015-ös napi adatsoron. Így most már nem csak naptári havi száraz és csapadékos idõszakokat, sõt akár pár heteseket is tudtam vizsgálni. Minden ábrán a lépésköz 1 nap, így a huszonnégy ábrán összesen 629864 intervallumhoz tartozó érték szerepel.
A legalább 7 napos száraz idõszakok éves számában nincs lényeges változás. Link Sõt, a hosszabb (legalább kéthetes száraz idõszakokban) még annyi változást se lehet észrevenni, mint a minimum 7 naposoknál. És ez nagyon fontos.
Ugyanis, mivel a száraz idõszakok gyakorisága és hossza viszonylag állandó, több vagy kevesebb hasmenéses-szorulásos idõszak csak úgy tud lenni, ha a köztes csapadékos idõszakokban több vagy kevesebb a csapadék, hiába van változás a legalább 4 napos csapadékos idõszakok gyakoriságában. Link Mivel a több és hosszabb csapadékos idõszakok a szárazak kárára mennek és fordítva, így összességében még inkább eltûnnek a változások. Link
Hol vannak itt a zonális és meridionális idõszakok? Sehol.
Tehát mivel mindig is sok a tartósan száraz és csapadékos idõszak, így néhány hetes idõszakok mindig tetszõlegesen sok kiválasztható egy adott pl. évtizedet nézve. Ugyanakkora gyakoriság mellett valamivel nagyobb eltérésû idõszakokat találhatunk a csapadékos években/évtizedekben, ami pusztán a csapadékösszeggel való összefüggés okozta látszólagos illúzióját okozza a gyakoriság növekedésének, holott errõl szó sincs.
Az egyes idõszakok melletti eltéréseket és a csapadékösszegek közötti kapcsolatot szemléltetik a következõ ábrák és korrelációs együttható. Minél rövidebb a vizsgált idõszak, annál nagyobb fokú a kapcsolat a kettõ között.
Éves átlaggal: Link Link Link Link
Korrelációs együtthatók az idõszakok közötti anomáliák és az éves csapadékösszegek között:
-2 hetes idõszak (intervallum: 1 hónap): 0,850
-4 hetes idõszak (intervallum: 2 hónap): 0,750
-6 hetes idõszak (intervallum: 3 hónap): 0,679
-8 hetes idõszak (intervallum: 4 hónap): 0,653
Féléves átlaggal: Link Link Link Link
Korrelációs együtthatók az idõszakok közötti anomáliák és a féléves csapadékösszegek között:
-2 hetes idõszak (intervallum: 1 hónap): 0,830
-4 hetes idõszak (intervallum: 2 hónap): 0,725
-6 hetes idõszak (intervallum: 3 hónap): 0,629
-8 hetes idõszak (intervallum: 4 hónap): 0,606
Negyedéves átlaggal: Link Link Link Link
Korrelációs együtthatók az idõszakok közötti anomáliák és a negyedéves csapadékösszegek között:
-2 hetes idõszak (intervallum: 1 hónap): 0,788
-4 hetes idõszak (intervallum: 2 hónap): 0,665
-6 hetes idõszak (intervallum: 3 hónap): 0,565
-8 hetes idõszak (intervallum: 4 hónap): 0,531
"A hullócsapadék eloszlásában egyértelmûen a ritkább, szeszélyesebb eloszlású és nagyobb mennyiségû csapadékhullás felé tolódott el az éghajlat. Szerintem Floo erre gondolt ezzel a szerencsétlen nevû szorulásos példával."
Ez az állításod, szó szerint azt jelenti, hogy a csapadékintenzitás (csapadékos napra jutó csapadékösszeg, ami az SDII klímaindex) egyértelmûen növekedett. Nem növekedett a csapadékintenzitás sem! Itt aztán végképp semmi trend, egyebek, stb. nem létezik. Nézzük csak!
-2 hetes SDII index: Link
-4 hetes SDII index: Link
-6 hetes SDII index: Link
-8 hetes SDII index: Link
-3 hónapos SDII index: Link
-4 hónapos SDII index: Link
-5 hónapos SDII index: Link
-6 hónapos SDII index: Link
-1 éves SDII index: Link
Az SDII idexnél megjegyzem, ha pl. van 9 nap 0,1 mm-rel és egy nap 99,1 mm-rel, akkor az SDII index megegyezik azzal, ha egy hónapban van 10 csapadékos nap 10 mm-rel.
Ezért nem lehet egyedül csak az SDII indexet figyelni, kellenek különbözõ küszöbnapokra is indexek pl. 1/5/10/20/30/50 mm feletti napok száma vagy a száraz/csapadékos idõszakok hossza/száma stb..
Még egyszer mondom, hogy mindent napi lépésközzel számoltam, így a fenn írt rengeteg intervallum elemzésee után is csak azt tudom mondani, mint eddig, hogy a hasmenés-szorulás elmélet, ezen idõszakok napjainkban gyakoribbá válása nem igaz.
Lehet tátani a szájakat!
A legalább 7 napos száraz idõszakok éves számában nincs lényeges változás. Link Sõt, a hosszabb (legalább kéthetes száraz idõszakokban) még annyi változást se lehet észrevenni, mint a minimum 7 naposoknál. És ez nagyon fontos.
Ugyanis, mivel a száraz idõszakok gyakorisága és hossza viszonylag állandó, több vagy kevesebb hasmenéses-szorulásos idõszak csak úgy tud lenni, ha a köztes csapadékos idõszakokban több vagy kevesebb a csapadék, hiába van változás a legalább 4 napos csapadékos idõszakok gyakoriságában. Link Mivel a több és hosszabb csapadékos idõszakok a szárazak kárára mennek és fordítva, így összességében még inkább eltûnnek a változások. Link
Hol vannak itt a zonális és meridionális idõszakok? Sehol.
Tehát mivel mindig is sok a tartósan száraz és csapadékos idõszak, így néhány hetes idõszakok mindig tetszõlegesen sok kiválasztható egy adott pl. évtizedet nézve. Ugyanakkora gyakoriság mellett valamivel nagyobb eltérésû idõszakokat találhatunk a csapadékos években/évtizedekben, ami pusztán a csapadékösszeggel való összefüggés okozta látszólagos illúzióját okozza a gyakoriság növekedésének, holott errõl szó sincs.
Az egyes idõszakok melletti eltéréseket és a csapadékösszegek közötti kapcsolatot szemléltetik a következõ ábrák és korrelációs együttható. Minél rövidebb a vizsgált idõszak, annál nagyobb fokú a kapcsolat a kettõ között.
Éves átlaggal: Link Link Link Link
Korrelációs együtthatók az idõszakok közötti anomáliák és az éves csapadékösszegek között:
-2 hetes idõszak (intervallum: 1 hónap): 0,850
-4 hetes idõszak (intervallum: 2 hónap): 0,750
-6 hetes idõszak (intervallum: 3 hónap): 0,679
-8 hetes idõszak (intervallum: 4 hónap): 0,653
Féléves átlaggal: Link Link Link Link
Korrelációs együtthatók az idõszakok közötti anomáliák és a féléves csapadékösszegek között:
-2 hetes idõszak (intervallum: 1 hónap): 0,830
-4 hetes idõszak (intervallum: 2 hónap): 0,725
-6 hetes idõszak (intervallum: 3 hónap): 0,629
-8 hetes idõszak (intervallum: 4 hónap): 0,606
Negyedéves átlaggal: Link Link Link Link
Korrelációs együtthatók az idõszakok közötti anomáliák és a negyedéves csapadékösszegek között:
-2 hetes idõszak (intervallum: 1 hónap): 0,788
-4 hetes idõszak (intervallum: 2 hónap): 0,665
-6 hetes idõszak (intervallum: 3 hónap): 0,565
-8 hetes idõszak (intervallum: 4 hónap): 0,531
"A hullócsapadék eloszlásában egyértelmûen a ritkább, szeszélyesebb eloszlású és nagyobb mennyiségû csapadékhullás felé tolódott el az éghajlat. Szerintem Floo erre gondolt ezzel a szerencsétlen nevû szorulásos példával."
Ez az állításod, szó szerint azt jelenti, hogy a csapadékintenzitás (csapadékos napra jutó csapadékösszeg, ami az SDII klímaindex) egyértelmûen növekedett. Nem növekedett a csapadékintenzitás sem! Itt aztán végképp semmi trend, egyebek, stb. nem létezik. Nézzük csak!
-2 hetes SDII index: Link
-4 hetes SDII index: Link
-6 hetes SDII index: Link
-8 hetes SDII index: Link
-3 hónapos SDII index: Link
-4 hónapos SDII index: Link
-5 hónapos SDII index: Link
-6 hónapos SDII index: Link
-1 éves SDII index: Link
Az SDII idexnél megjegyzem, ha pl. van 9 nap 0,1 mm-rel és egy nap 99,1 mm-rel, akkor az SDII index megegyezik azzal, ha egy hónapban van 10 csapadékos nap 10 mm-rel.
Ezért nem lehet egyedül csak az SDII indexet figyelni, kellenek különbözõ küszöbnapokra is indexek pl. 1/5/10/20/30/50 mm feletti napok száma vagy a száraz/csapadékos idõszakok hossza/száma stb..
Még egyszer mondom, hogy mindent napi lépésközzel számoltam, így a fenn írt rengeteg intervallum elemzésee után is csak azt tudom mondani, mint eddig, hogy a hasmenés-szorulás elmélet, ezen idõszakok napjainkban gyakoribbá válása nem igaz.
Lehet tátani a szájakat!
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat