Csillagászat és űrkutatás
Köszönöm a ...nem is tudom mit. Volt egy iskolatársam, késõbb kollégám. Õ némettel kezdte. (Tanár nélkül szintén.) Együtt laktunk egy szállón. Tele volt ragasztva az összes falfelület ragozási táblázattokkal, még a plafon is. Levekvés elõtt végig mondta õket, pedig volt, hogy jó pityókásan mentünk haza. Megszabta magának, hogy minden nap x szót meg kell tanulnia. Aztán kijárkált az NDK-ba szinte havonta. Késõbb, mikor már lehetett átjárt Ausztriába sramli zenélni. Azóta az összes nyelvjárást beszéli. Az osztrákok nem mondják meg, hogy nem osztrák. Közben tanult franciát is, Franciaországban kapott munkát egy hajón. Egy másik hajóra szintén Fro-ban csak akkor kapta volna meg az állást, ha leteszi az angol középfokút. Letette. Most a héber érdekli. Szóval volt elõttem példa. Én ugyanakkor kezdtem az angolt, mikor õ a németet, ugyanabból a tipusú könyvbõl, négy kazetta volt hozzá. Tõle vettem az elsõ laptopom, most vett el egy orosz nõt. Bocs az offért!
Lehet, igazad lesz. Én általában a fellövéseknél szoktam nézni a pályaadatokat, amit itt a legkönnyebb kitúrni. Fokozatleválások ideje, ilyesmi.
Ha jól tudom, akkor ott csak a rakéták vannak fent, a jármüvek nem. De majd áttúrom
Én is ilyen autodidi... autodiktatorikus... izé... autodidakta módon tanultam meg, a Queen számainak fordításával kezdtem
Sajnos nincs ilyen rajzom. Tény azonban, hogy a kerozin-hidrogénperoxidos hajtást a NASA 2009-ben tesztelte, a közölt rajz is ezt az állapotot ill. konfigurációt mutatja, majd 2010. április 20-án egy sajtótájékoztatón elhangzott, hogy ehelyett mégis a hagyományos hajtást választották. Rajz errõl a konfigurációról tudtommal nem jelent meg (én eddig nem találtam). A különbség kb. annyi, mint a dízel és a benzinmotor között Nyilvánvaló, hogy az elrendezés is más, és emiatt a leközölt, hivatkozott rajz is hibás. Tény azonban az is, hogy ez már túlmutatna egy népszerü-tudományos () cikk keretein.
Van olyan barátom, aki soha egyetlen percet nem töltött tanári vagy iskolai módon az angol tanulásával, hanem nekiállt szótárazni azt, ami érdekelte, s néhány év alatt olyan szintre jutott, hogy hosszú ideje abból keresi a kenyere javát, hogy ismeretterjesztõ filmeknek fordít szinkron szöveget. Senki elõtt nincs zárva az út, fõleg most, hogy a neten ingyen elérhetõ iszonyat sok dolog.
Én gyerekkoromban a NatGeo folyóiratból tanultam nagyon sokat angolból (kanadai ismerõs elõfizette nekünk), ma mindezek a tartalmak bárki számára egy fillér nélkül szabadon hozzáférhetõek. Szóval minél többet olvasol ilyet (s szótárazol, ami ma szintén nem többkilós és többezres könyveket jelent, hanem ingyen van a neten), annál biztosabb lesz a tudásod és annál több tudáshoz fogsz hozzáférni így. Érdemes!
Én gyerekkoromban a NatGeo folyóiratból tanultam nagyon sokat angolból (kanadai ismerõs elõfizette nekünk), ma mindezek a tartalmak bárki számára egy fillér nélkül szabadon hozzáférhetõek. Szóval minél többet olvasol ilyet (s szótárazol, ami ma szintén nem többkilós és többezres könyveket jelent, hanem ingyen van a neten), annál biztosabb lesz a tudásod és annál több tudáshoz fogsz hozzáférni így. Érdemes!
Bocsánatot azért kérek, kértem, mert ostobaságokat írtam, hogy "valószínû..." Bár bentvan a könyvjelzõmben a Nasa és néhány angol nyelvû lap, de elég gyenge vagyok nyelvtudásban ahhoz, hogy tudományos dolgokat könnyen megértsek. Ezek a szótárgépek pedig...De miért ne lehetne hinni egy Kereszturi Ákosnak? Irigyellek Téged és másokat, hogy nektek valóban "világháló" a net. Akkor légyszíves mutasd meg nekem azt a rajzot, amit annyira hiányoltál! Most már nagyon érdekelne mekkora a különbség.
Zoli, félreértettél, nincs szükség megkövetésre, csak beszélgettünk
Az én véleményem az, hogy az ilyen cikkek 2 dologra "jók":
1. elolvasom, és elhiszem, hogy minden úgy van (ez nem olyan jó)
2. elolvasom, és mivel érdekel, kutakodni kezdek, és kb. 14 perc múlva sokkal többet tudok a dologról, ráadásul pontosabban, mint ami a cikkben van - és ezáltal alapvetõen kételkedni kezdek minden ilyen cikkben
Mivel sajnos tudjuk, hogy az ismeretterjesztés is olyan, amilyen (ahogy Te is írod), így szerintem minden esetben a 2. pont célravezetõ.
Az én véleményem az, hogy az ilyen cikkek 2 dologra "jók":
1. elolvasom, és elhiszem, hogy minden úgy van (ez nem olyan jó)
2. elolvasom, és mivel érdekel, kutakodni kezdek, és kb. 14 perc múlva sokkal többet tudok a dologról, ráadásul pontosabban, mint ami a cikkben van - és ezáltal alapvetõen kételkedni kezdek minden ilyen cikkben
Mivel sajnos tudjuk, hogy az ismeretterjesztés is olyan, amilyen (ahogy Te is írod), így szerintem minden esetben a 2. pont célravezetõ.
Megkövetlek. Elfogadom? Már írtam, hogy nézhetetlenek az úgynevezett "ismeretterjersztõ" TV-k. Deha ez a cikk nincs, akkor errõl az infóról lemaradok. (Hírlevél - cím - klikk - tudomány rovat) Nem olyan nagy bûn ez. De a pontatlanság, hiba, átcímezés, átszerkesztés megbocsáthatatlan bûn!
A bulvárosodást én se tudom elfogadni, meg azt se, ha a szerkesztõk átírják a cikkírók szövegét, cikk címeket. Ezért is hagytam abba a nekik való írást, a jó hírem fontosabb annál, hogy sokaknak legyen ismerõs a nevem...
Szerintem ez egy jó cikk. (Ezt a bulvárosodást már sokszor megvitattuk. Kell egy olyan cím, ami átviszi a fõoldalról vagy hírlevélrõl a tudomány rovatba az átlag olvasót) A lényeget megtudjuk belõle, nem a pontos mûszaki leírása volt a cél. "Kevés biztos információ áll rendelkezésre az X37B jellemzõirõl, ugyanakkor elõdjérõl, a sajátos módon nagyobb sorszámmal jelölt X38-as kísérleti ûrrepülõgéprõl több dolog ismert." Hogy mennyire titkos? Nyilván nem volt sajtótájékoztató fellövésérõl céljáról, és a startja se volt bejelentve. (Az Atlantist hány ezren nézték, és hány millióan a neten?)
Hiába volt napocska Nyuli hsz-a végén, ez olyan "kákán is csomót keresés" volt, mint ez az írás is az, bocs Nyuli
Hiába volt napocska Nyuli hsz-a végén, ez olyan "kákán is csomót keresés" volt, mint ez az írás is az, bocs Nyuli