Globális jelenségek

Igen, az elmúlt pár száz év adataiban is hol elõrenyomulás, hol visszahúzódás látható egyes alpi gleccserek esetében. Nem konstans folyamatról van szó, ami elindult az ipari forradalom után, és a mai napig megállás nélkül folytatódik.
Ettõl függetlenül jelenleg erõsen csökken a hosszuk, ez kétségtelen, de a múltban is elõfordultak hasonlók. Kérdéses az ok, illetve az antropogén behatás mértéke.

Mindazokat, amiket most átélünk, bõven beleférnek egy interglaciálisba.
Jók ezek a képek. Elég messzirõl készültek, hogy ne látszódjon rajtuk, esetleg mik kerülnek elõ egyik-másik visszahúzódó gleccser alól. Link Link És amikre ezekekbõl következtetni lehet.... azokról sokan szerintem még csak hallani sem akarnak.
Mindjárt mennem kell, úgyhogy majd holnap írok bõvebben a témában.

Ez a tanulmány Link kivonatában pont erre utal, hogy a gleccserek hízása hideg telekhez és nedves nyarakhoz köthetõ (ami jól együtt mozog a nyugat-alpi tavak vízszintjével).
Vajon ha pár évig ez a két körülmény fennállna, milyen hatással lenne a jégárak hosszára?

Valóban, a képek mellbevágóak. Viszont az embernek ha nem is az elsõ, de a második gondolata az, hogy a nagyon is kézenfekvõ látszat ellenére bonyolultabb dologról van/lehet itt szó annál, mint hogy "a felmelegedés miatt olvadnak a gleccserek"
Ugyanis az ilyen jégárak alsó régiójában a jég a téli idõszakot kivéve folytonosan olvad. Hogy hol van a gleccser vége, azt az olvadás, és a felülrõl érkezõ "utánpótlás" együttesen szabja meg.
Elvileg még az is lehetséges, hogy a klíma hõmérsékleti szempontból stagnál, vagy hûl, és a gleccser mégis visszahúzódik, mert csökken a hócsapadék mennyisége. És viszont.
Az átfogó eljegesedéseket sem a roppant nagy hideg indította el, hanem a roppant nagy mennyiségû hó, ami a nyári idõszakban nem tudott maradéktalanul elolvadni.

Szemléltetésképpen összehasonlító képek: Link

Én pedig 2 évente elzarándokolok oda.
Egészen megdöbbentõ ami ott (is) folyik.
Mivel én sem vagyok szakember, így én sem tudom megítélni, hogy ez minek a következménye,
de a végeredmény megrázó.
1980 óta öt évenként megjelölik, hogy akkor meddig tartott a gleccser, hol volt a gleccser vége. Az utolsó "emlékmû" 2010-bõl származik.
Hihetetlen mennyiségû jégtömeg olvadt el 30 év alatt és a folyamatnak nincs vége...
Mindenkinek ajánlani tudom csak, hogy menjen és nézze meg, egy kicsit álljon meg és gondolkodjon el.
(egyébként kocsival egy nap alatt megjárható az út, bár egy kicsit húzós, de megéri az "élmény")

Igen, pontosan így van. 1980-ban gyerekként sétáltam a Pasterzer-gleccseren (Großglockner), nemrég találtam egy fotót róla Nos, ott, ahol sétáltam, már csak a sziklás meder van.

Ha már Ausztriánál tartunk, akkor meg kell jegyezni, hogy 9 éve nem volt ilyen hûvös nyár az Alpokban, mint idén Link persze "egy fecske nem csinál havat".
Sajnos nem úgy néz ki a tendencia, hogy az idei nyár lesz a "megszokott" a következõ években...

A gleccserek visszahúzódása sem hazudozás a lefizetett tudósok részérõl, hanem egy évszázada folytatott mérések (egészen szomorú) eredménye. Képsorok, fényképek, animációk megdönthetetlen bizonyítékai ezek. Azt nem tudom, ember okozta-e ezt a változást, vagy ez így normális a jelenleg változó klíma miatt, de ha hihetünk a jégfúrásoknak, korabeli beszámolóknak, akkor nem, 1-2 évezredhez képest nem normális.
A gleccserek visszahúzódása pedig fokozottan beleszámíthat Ausztria átlaghõmérsékletébe, nincs ami éjszaka kiterjedt területeket hûtsön át, tavasszal elnyújtsa a hegyekben a telet, õsszel hamar hozza a hótakarós napokat stb. Gondoljunk csak a hófoltos és hómentes éjszakák Tmin-jére hazánkban.

Nem, a nagymertekü valtozas oka leginkabb az orszag topografiajanak köszönhetö, a leginkabb erintett terület az Alpok tersege. Telente a magasabb helyeken nem csökken annyira a T mint korabban, nyaranta a "höseghatar" egyre magasabbra kuszik, stb. Telen a kevesebb csapadek nem gyakorol akkora hütöhatast, mint korabban, igy a halmazallapot is több esetben a folyekony fele mozdul, ezaltal vekonyabb a hotakaro, stb. Az ilyen visszacsatolasok az Alpokban ezek szerint erösebb hatast valtanak ki.

Az osztrákok tegnap közzétették az Európában elõször egyetlen konkrét országra, jelen esetben Ausztriára vonatkozó klímakutatásuk eredményét. Összevetették az 1880 óta mért globális és lokális hõmérsékleti adatokat. A globális összevetés a közismert 0,85 °C-os hõmérsékletemelkedést adta 1880 óta (világszerte, átlagosan), viszont az Ausztriára lebontott lokális összevetés ugyanebben az idõszakban 2,0 °C-os hõmérsékletemelkedést, azaz a globális több mint kétszeresét adta. Ez komolyan elgondolkodtató, hiszen így kézzel foghatóan bebizonyosodott, hogy egy viszonylag kis globális változás (már ha a 0,85 °C-t annak lehet nevezni) egy meglehetõsen nagy amplitúdójú lokális változást hoz létre.