Meteorológiai társalgó

Ha jól emlékszem, talán 2009 január elején volt utoljára komolyabb csapadékban is mérhetõ összeáramlásos havazás Egerben, talán 7-8 cm-t préselt ki magából a Bükk dny-i lábánál. Ez egy nagyon finoman hangolt összjátéka amúgy a szélnek, nedvességnek, adott esetben a domborzatnak. És nagyon fontos a mérhetõ hóréteghez a kellõ hideg. Ennél az eseménynél már hosszú napokat megelõzõen kb. -5 fok körül szóródtak a napi maximumok. Szokás mondani, hogy a hóhóz két dolog kell, hideg és nedvesség. Egészen érdekes volt akkor figyelni, hogy a kellõen fagyosra áthûlt légrétegbe nedves komponens érkezett és a szél finom játéka a Bükk vonulataival karöltve szinte egy helyben tartotta e nedvességet egész nap. A kellõ hideg nem csupán a nedvesség kicsapódásánál számít. A hóréteget megvizsgálva laza szerkezetû porhó esett, minden pehely megmaradt, laza és omkós volt, nem pedig nehézkes, mint pl. egy félblokingos helyzet hava. Az ilyen hó az, ami a szibériai hangulatot is képes olykor felidézni, emlékszem, hogy ezen esetben a szélnek volt egy-egy mérsékltebb lökése és máris felkapta a tetõrõl a havat. A legérdekesebb pedig tipikusan az volt, hogy eme helyzetet az égvilágon egyetlen modell sem látta elõre, csupán közben-utólag lehetett kikövetkeztetni, hogy a lehetõség a légnedvesség, hõmeérséklet és szélkomponensek alapján adott volt. Amúgy annak az évnek talán az volt a legvastagabb hava (ezen a télen ennél már jóval több hó volt Egerben, nem beszélve a fehér Karácsonyról ). Egyszóval a tél és maga az idõjárás mindig ízlések és pofonok kérdése, ha szubjektív oldalról közelítjük. Végül annyit még, hogy a területi eloszlás mindig váltakozó, emlékeim szerint már Füzesabonytól délre ebbõl az esetbõl pár kósza pelyhen kívül egyéb nem adatott, tehát légvonalban 20-30 km-rõl beszélünk.

Legvégül pedig rendkívül érdekes, hogy elõszeretettel alakul ki olykor összeáramlási vonal kb. Gyöngyös Szeged tengelyen, amelynek horizontális súlypontja hol egészen Miskolcra, hol pedig inkább nyugatra, akár Gödöllõ vonaláig tolódik. Hogy ennek mi az oka, még mindig kevéssé értem, mint inkább csak megfigyelem magát az eseményt. Gondolom a szélnek lehet hozzá a legnagyobb köze.

Tapasztalat szerint nagyon változó. Egerben ilyen esetben 8-10 cm is lejött, de ez a full és igen kis területen, nagy átlagban 1-4 cm-ilyen helyzetben, azaz 5 cm alatti réteg az összeáramlás erõsségétõl függõen.

Na, ebben akkor bízhatunk. A mennyiséget a legritkább esetben fogják meg a modellek (tipikusan alullövik), sokszor még az is eredmény, ha egyáltalán elõrejelzik.

Az összeáramlással az ECM is számol:
Link
sõt a hirlam is:
Link
NGP is:
Link
Illetve a GEM:
Link

Mondogatjuk itt páran, hogy még ilyet sose láttunk a modelleken (én 8 éve tuti nem), most már talán kezd mások számára is látszani, legalább az ilyenekbõl.
Talán lassan "átjön", miért is vagyunk elképedve többen...

Zsinórban a 3. GFS futás adja a csütörtöki összeáramlásos havazást a régiónkra:
Link
Link
Szerencsés esetben (és ilyen kiváló T-k mellett) szerintem ebben simán benne van 5-10 centi porhó.
Utána aztán "pokolba" szállnak éjjelente a t2m-ek...

Na meddig tart a színskála...? Link

Floo: ezzel a kommenteddel kellett volna kezdeni a hétvégén is Tudok vele azonosulni, nagyon is!