Globális jelenségek

Ez a grafikon kb. 2 éve már szerepelt, s akkor azért finomabban fogalmaztunk, hiszen egyértelmûen látszik, hogy 25-30 éves periódusok vannak a grafikán. Az 1920-as évek közepétõl az 50-es évekig melegedés, majd a 70-es évekig stagnálás, majd 98-ig újabb melegedés, azóta pedig stagnálás látszik. HA a folyamat folytatódik, akkor 2020 után várható újabb fokozatos 0,2-0,4 fokos emelkedés, kb. 2050-60 környékéig. Azaz a folyamat egyelõre nem olyan drámai, mint amivel riogatnak, de vitathatatlanul létezik, még ha a stagnálás okait nem is ismerjük.

Az elején a zárójelbe "belekötnék" egy kicsit: a természetes eredetû évtizedes klímaciklusok szerintem nem oda való példa. Értem, hogy mire akarsz kilyukadni (egyet is értek vele), és a vulkánok arra tökéletes példát adnak.
Én úgy tudom, hogy a klímamodellek eredeti ötlete az volt, hogy egy sima meteorológiai modell sosem tér el jelentõsen a klímától. Úgy kell ezt érteni, hogy ha a GFS-ENS-t futtatjuk, akkor annak a szórása nem nõ a végtelenségig, hanem a klíma szórását reprezentálja. (Minél jobban közeledik a modell szórása a klíma szóráshoz, annál megbízhatatlanabb az elõrejelzés, stb.) Ebbõl kiindulva egy több száz évre futtatott ENS átlaga a klímaátlag, szórása a klímaszórás, szerencsés esetben az egész statisztikája a klímát adja vissza (annyira, hogy ha ügyesek vagyunk, akkor a szélsõségeket is lehet vele vizsgálni). Így tehát a klíma változásait ezek a modellek vissza kell, hogy adják.
(Nem mennék bele, de épp az az egyik fõ gond, hogy egy szinoptius skálájú futtatás során pl. a CO2 és társainak jó közelítéssel nem változik a koncentrációja, míg klímamodell esetében ez nem igaz, több más dolog mellett, és az külön kérdés, hogy ezek hogyan fognak változni; ezt a problémakört szerintem ismered.)
Ha ez így van, akkor ez csak úgy lehet, hogy ha az egyes futások idõbeli mozgóátlagai IS követik a klímaváltozást, vagyis az idõjárás-változások által okozott ingadozásokat (amik nagyok a klímaingadozáshoz képest) leszûrve az egyes tagoknak ugyanarra kellene tartaniuk. Ha ez nem így lenne, akkor a mozgóátlagok is széttartanának.
Ez pusztán azért lenne így, mert a légköri kormányzó egyenletrendszer van leprogramozva, amiben minden légköri változás benne van (a vulkánkitörés nyilván nem ilyen), csak éppen a tér és az idõskála durvább felbontású. Ha az évtizedes ingadozásokat mindezek ellenére a modell eltünteti, akkor valójában nem az évtizedes, hanem az idõlépcsõ alatti idõskálájú (ez klímamodell esetén mezoskálájút jelent) jelenségeknek az eltüntetése okozhatja azt. Kérdés, hogy képesek-e a zivatarláncok kialakulásának klimatológiai idõlépcsõben történõ változásai kimutatható eltéréseket okozni egy klímamodellben. Ha nem, akkor szerintem egy klímamodellnek "illik" látnia az évtizedes skálájú változásokat, akkor is, ha nem szándék pont azokat modellezni.
(Mellesleg megint eszembe jut svadasz régi beírása egy klímakonferenciáról, amely során megállapították, hogy addig nem fognak tudni klímát elõrejelezni, amíg az AMO-t meg nem magyarázzák: pedig az is párévtizedes klímaciklus.)

Amúgy nagyrészt egyetértek az írásoddal, a hibahatárok fontosságára én is gyakran szoktam figyelmeztetni.

Olvastam valakinél, hogy az Antarktiszi jég vékonyodik. Ezzel az a baj, hogy akkor a mai jégfuratokból az utolsó nemtudomhány év(század) hiányozna, nem? Amúgy az NSIDC méréseit szokták többen linkelni, s azokon a grafikonokon én az Antartktiszi jég összterületének nagyon lassú növekedését szoktam látni. Furcsa-e emellett, hogy a kevés stabilan növekvõ gleccser mind az Andokban van?
Statisztikailag talán ki sem mutatható, de nekem az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy tûnik, hogy a globális átlag stagnálása mellett a déli félteke mintha kissé hûlni kezdett volna, míg az északi talán még mindig melegszik egy kicsit.
Persze errõl csak akkor beszélhetünk, ha elhisszük, hogy a globális átlaghõmérséklet jó indikátor, vannak, akik ezt is megkérdõjelezik. (Czelnai több cikkében is elõfordul, hogy szerinte a Föld nem egyenletes /szárazföld vs. óceán/ lefedettsége állomásokkal, a mûszeres hibák, a mikroklimatikus hatások, és még sok más dolog, mind rontják ennek a használhatóságát, mivel az egyes állomások területileg nem egyforma mértékben reprezentálják a (mikro)klímát. Konkrétan mondva: Romhány abszolút helyi állomás, míg Szécsény a széljárást tekintve a Nógrádi-medencét reprezentálja, ezekkel szemben az Alföldön a legtöbb állomásra nem hat helyi jellegzetesség, mind jól leírja az Alföld nagyobb részének mikroklímáját. Tehát az Alföld jól lefedett terület, míg a Nógrádi-medence nem, így a klímaelemzésbõl a Nógrádi-medencére jellemzõ dolgok túl kis súlyt kapnak.)

A csapadékra vonatkozólag nem tudok neked adatokkal szolgálni, ehhez nem érdekel eléggé a témának a számszaki része. Mindenesetre azt aligha tartom valószínûnek, hogy a világ jégmezõinek 98%-a azért csökken, mert kevesebb a csapadék. Mindenütt kevesebb lenne a csapadék? Szerintem ez aligha elképzelhetõ.

Ausztriában a 2012-13-as télen hatalmas mennyiségû hó hullott, hosszú volt a tél, még május-júniusban is komoly havazások voltak. Többszöröse volt a hóréteg az éves átlagnak a gleccserborította területeken. Nagyon késõn kezdett olvadni. Mégis, a Sonnblick gleccsere így is veszített fél métert a vastagságából. Az elõtte évben két méterrel lett vékonyabb.

Nem tudom, pusztán a globális hõmérsékleti trendeket vizsgálva mit lehet kijelenteni a felmelegedéssel, mint továbbra is fennálló folyamattal kapcsolatban. Az viszont biztos, hogy az általad lassulónak írt 2000 utáni melegedési tendencia köszönõviszonyban sincs az alpesi gleccserek olvadásának ütemével. Utóbbi ugyanis a 2000-es években egyre fokozódik. 2003 és 2011 rekordnegatívnak számított (ekkor olvadt a legtöbbet a jég az Alpokban), de a 2012-es év is majdnem elérte ugyanezt a szintet. Egészen horror adat, 2012-ben a Pasterze-gleccser 97 méterrel lett rövidebb, és 9 méterrel fogyott a vastagságából (3000 méteren is 2 métert vesztett a vastagságából)

A gleccserek olvadásának mértékét leginkább a nyári idõszakban hulló friss hó határozza meg, hogy akkor esik-e hó, ami megvédi õket a besugárzástól. A baj nem az, hogy nem esik csapadék, hanem az, hogy sajnos a meleg miatt 3000 m felett is inkább esõ esik.

Szkepticizmus ide vagy oda, a permafrost felfelé kúszásának csak egyetlen oka lehet, ez pedig a hõmérséklet emelkedése. A permafrost tartja össze az Alpok hegyeinek nagy részét. Nem véletlen, hogy egyre több olyan csúcs van, amelyet nyáron már nem másznak, mert a hulló kövek miatt veszélyes. A Mont Blanc normál útján már volt olyan, amikor le kellett azt zárni a mászók elõl, mert egyfolytában hullottak a sziklák a meleg miatt.

Források:

Link

Link

Link

Nézõpont kérdése, hogy az utóbbi 10-15 év stagnálását a felmelegedés végeként állítjuk-e be. Ha a grafikon adatait elfogadjuk, akkor is simán belefér, hogy egy rövidebb skálájú ingadozás leszálló ága rakódik a hosszú távú melegedõ trendre. (Az ingadozás okaként szóba jöhet a vulkáni aktivitás, naptevékenység, természetes eredetû évtizedes klímaciklusok, stb., stb., amit a modellek nyilván nem vettek figyelembe, mert nem is ez volt a céljuk.)

Saját véleményem viszont inkább az, hogy az efféle adatsorokat nagy-nagy fenntartással kell kezelni - akár melegedést, akár annak hiányát mutatják. A gyenge pont a hibahatár. Ezt ugyan rátették a grafikonra (halványszürke függõleges vonalak), de a rengeteg méréstechnikai változás (mûholdaknál is), állomások megszûnése, áthelyezése vagy környezetük megváltozása közepette korántsem biztos, hogy mindössze ennyi a bizonytalanság. A gleccsereket egy fokkal megbízhatóbb jelnek tartom - fogyásuk a Föld legkülönbözõbb helyein jelentkezik, és egy ennyire általános, globális szárazodás nem túl reális. (Az Alpokból ráadásul elég hosszú és megbízható éghajlati adataink vannak, ott könnyen kiderült volna, ha a kevesebb csapadék a ludas.) De a tutit még a gleccserek alapján sem merném megmondani. Amire mindenképp figyelnünk kellene, az inkább a többlet CO2 okozta valós KOCKÁZAT, ami attól függetlenül létezik, hogy a klímaadatokból mit sakkozunk ki. Kb. két hete a Társalgóban volt ugyanez a téma, ott leírtam, mit gondolok errõl: Link

Pantherral tökéletesen egyetértve: nagy-nagy kár, hogy egyesekbõl a minimális tisztelet is hiányzik azok iránt, akik hivatásként foglalkoznak a témával...

Kiegészítésnek még annyit, hogy a felszíni mérésekhez hasonlóan a mûholdas adatoknál is hasonló fordulat következett be az elmúlt 10-15 évben.

------------------------------

Gleccserek: valaki megvizsgálta már, hogy a csapadékmennyiséggel mi a helyzet a csökkenõ tendenciát mutató területeken?

Hiszen a fogyást az is okozhatja, hogy a fõ hóhalmozódási/jégképzõdési idõszakban kevesebb csapadék hull, mint amennyinek megfelelõ jég elolvad nyáron. Lehet, hogy nem a nyári meleg változott meg, hanem a téli csapadékmennyiség.

Azért nincs globális felmelegedés, mert 1998 óta stagnáló, sõt, 2002 óta kissé csökkenõ a mért (!) globális átlaghõmérséklet trendje.

Lehet, hogy ezután még melegebb lesz, de lehet, hogy további csökkenés jön, meg az is lehet, hogy hosszabb távon is stagnálni fog.

Kb. ennyit tudnak a kutatók, miután jól meglepett mindenkit, hogy a 90-es évek modellkimeneteibõl még a legoptimistábbak is túlbecsülték a mostanra várható értéket!

Az éghajlatváltozással kapcsolatban mindig példaként hozzák a sarki jégtakarók zsugorodását. Most meg épp egy jég fogságába rekett hajóról szólnak a hírek, olyan helyrõl, ahol normálisan ilyenkor teljesen hajózhatónak kellene lennie a tengernek.

Érdekes, mégsem hallom a globális lehülésrõl szóló híradásokat.