Globális jelenségek

Szerintem olvass még lentebb pár hozzászólással, aztán fuss neki még egyszer, hogy ki és mit mondott/írt.

Értem én, és éppen ez a problémám. Ugyanis is két dologról van szó: egyrészt arról, hogy a légkör mennyi, általa el nem nyelt sugárzó energiát "léptet ki" a világûrbe (abszorpció), másrészt, hogy a levegõ mint gáz, mennyire áteresztõ infravörös sugárzás számára. A kettõ messze nem ugyanaz, és az egész üvegház-ügy az utóbbival, s nem az elõbbivel függ össze!
Ez annyira triviális fizikai tény, hogy még én is, aki nem vagyok profi fizikus teljesen átlátom. Nem létezik, hogy egy olyan eminens szakember, mint Miskolczi, ezt ne tudja. Lehet, én értek félre valamit.

Fõleg, ha a Nasa-nál is volt, és õ mondott fel nem pedig kirúgták.

Számomra a Miskolczi elmélete zavaros, bizonyos kitétele pedig elvileg is hibásnak tûnik. Lehet, azért mert sem a cikk, sem az interjú messze nem elégséges terjedelmû és mélységû ahhoz, hogy megértsük ennek a légkörfizikusnak a koncepcióját.
Az elhangzottak alapján nekem a következõk jutottak eszembe: ha mindentõl eltekintünk, és ha az abszorpció (mely egy testbe belépõ és onnan kilépõ sugárzó energia hányadosa) függ a sugárzást elnyelõ test anyagi összetételétõl, akkor a légkör széndioxid tartalmának növekedése bizony is megváltoztatja annak abszorpcióját.
Miskolczi valami olyasmit fejteget, hogy kompenzációs mechanizmusok mûködnek, melyek révén a légkör abszorpciós jellemzõi nem változnak a növekvõ széndioxid koncentráció ellenére sem.
Azt említette, hogy a légköri széndioxid és a szintén üvegház gáznak minõsülõ vízgõz valamiféle kapcsolt szisztémát alkot -ha az egyik befolyása nõ, a másiké csökken (??)
A bioszféra hatására is utalt a légkörfizikus. Érdekes elképzelés ez, de a részletes kifejtés elmaradt, így véleményt sem tudok alkotni róla.
Ami viszont alapkérdés, hogy legjobb tudomásom szerint a napsugárzás messze túlnyomó részét a légkör átereszti, azt a földfelszín és a tengervíz nyeli el. Ha ez igaz, akkor a légkör abszorpciós tulajdonságai elenyészõ jelentõséggel bírnak a Föld hõháztartása szempontjából.
Ebbõl a szempontból a talaj és a vizek abszorpciója érdekes, ez pedig nem változott meg.
A légköri abszorpció megváltozását felelõssé tenni a klímaváltozásért -véleményem szerint- a jelenség teljes meg nem értésérõl, félreértésérõl árulkodik. A föld és vízfelszín elnyeli a hõenergiát, majd egy részét kisugározza, de ez utóbbi, infravörös sugárzás számára a légköri széndioxid gáz nem átjárható, a széndioxid visszasugározza azt a felszín felé. Tudtommal ez a dolog lényege, nem pedig, hogy maga a légkör mennyi tárolt hõenergiát tud "kiléptetni" a világûr felé. A levegõ sûrûsége és fajhõje is nagyon kicsi, a Nap sugárzó hõenergiáját fõképp nem a földi légkör, hanem az óceánok és a szárazföldek nyelik el és tárolják.
Másrészrõl alig hiszem, hogy egy ledoktorált, nemzetközileg jegyzett légkörfizikus ekkorát tévedjen. Igazán nem tudom, mit gondoljak.

Õ nem azt mondta, hogy a CO2 kibocsátásával nem kell foglalkozni, hanem azt, hogy más erõ miatt van a felmelegedés, és nem a CO2 kibocsátás miatt.
Mivel az abszorpció nem változott az évek során. Akkor egy kis fogalommagyarázás: Az anyagból kilépõ és az anyag felületére beesõ sugárzás erõsségének a hányadosa az abszorpció mértéke, amely egyrészt a közeg anyagi minõségétõl (összetétel, sûrûség, vastagság), másrészt az elnyelt sugárzás jellemzõitõl (hullámhossz, a részecskék fajtája, energiája) függ.

Vagyis. Hiába juttattunk ennyi CO2-õt a légkörbe nem változott annak sugárzás, és hõelnyelõ képessége. Ergo nem e miatt van a felmelegedés. Egy szóval nem mondta, azt hogy jó, hogy ennyi CO2-õt bocsátunk ki, csak nem ez felelõs a melegedést. Nem azt, mondta, hogy ne foglalkozzunk vele, égessük amíg csak van. A videóban volt egy olyan mondtad, hogy ezt a pénzt amit a globális felmelegedésre fordítanak lehetne arra fordítani, hogy a kémények füstjét megszûrjék. Akkor mirõl is beszélünk?

A széndioxid abban a koncentrációban, mely a légkörre jellemzõ, semmiféle egészségkárosodást nem okoz, még igen hosszas expozició mellett sem.
A széndioxiddal nem ez a baj, hanem, hogy csakugyan erõsíti az üvegház effektust. Azt kijelenteni, hogy a megnövekedett koncentráció semmiféle hatással sincs a Föld klímájára, ugyanolyan túlzó álláspont, mint a hokidiagram-rajzolóké, vagy azoké a "szakembereké", akik több méteres tengerszint emelkedést prognosztizáltak a jövõ századfordulóra és azt, hogy Magyarország éghajlata ekkorra melegebb lesz, mint most Szicíliáé.
A megnövekedett széndioxidgáz-tartalom a légkörben igenis melegedést kiváltó tényezõ. Azt ki lehet jelenteni, hogy ilyen koncentráció-emelkedés mellett a globális hõmérséklet emelkedése még jelentéktelen, azt is lehet állítani, hogy más tényezõk ezt a melegítõ hatást esetleg közömbösítik -egyet nem lehet: tudomást sem venni errõl az effektusról.
Most kezd kiderülni, hogy a globális felmelegedés a vártnál kisebb mértékû, a hõmérséklet emelkedése jelenleg megállt (Sõt, valószínû, hogy még általános lehûlés is elõfordulhat több-kevesebb ideig) Az is felmerült, hogy a melegedés talán mégsem 100%-ban antropogén.
Viszont az egyáltalán nincs bebizonyítva, hogy az ember által emittált üvegház gázok (fõként a széndioxid) semmi szerepet sem játszanak (játszottak) a felmelegedésben.
A széndioxid ilyen szempontból továbbra is veszélyes (de legalábbis gyanús) gáznak kell számítson. Felelõs tudós, politikus jelen helyzetben is az emisszió csökkentésének álláspontját kell, hogy képviselje.

Igazából semmi kivetnivaló nincs abban, ha kevesebb energiahordozót szeretnénk elégetni. Szerintem nem a CO2 csökkentése miatt lenne jó, hanem az ezernyi más, sokkal károsabb és mérgezõ anyag miatt (nem tudom, hogy a mostanában levél és gyomégetések évadján belélegzett füst mennyivel jobb a mindenhol elszórt szemétnél ).
Ha enyhébbek lennének a telek és kevesebb fûtõanyagot égetnénk máris csökkenne a CO2 kibocsátás.
Igaz, hogy a közlekedés már rosszabb a fûtésnél is. Az emberek azon rágódnak, hogy hogyan lehetne az egyéni cO2 kibocsátást csökkenteni (víz, fûtés,áram megtakarítás stb.) Ugyanakkor az ellen nem tesz senki, hogy minek kell milliárdnyi embernek naponta utazni (ingázás, hobbiautózás,motorozás,hajózás, kirándulgatás más országba,földrészre repülõvel,vonattal,luxusóceánjáróval és a tankokról meg bombázókról nem is beszéltem) sokezer km-t akár. Ha ésszerûbb lenne a termelés és nem szállítanánk iszonyú ember és anyagtömegeket ekkora távolságokba máris csökkenne (észrevehetõbben, mintha kevesebbet tévézünk) a környezetterhelés. Persze az életszínvonalat meg GDP-t nem spórolással lehet növelni, hanem pazarlással.

Ha kiöntenék egy zsák szemetet a házad elé, attól sem halnál meg, de gyanítom, hogy nem örülnél neki.

A CO2 mérgezés nekem új, emlékeim a CO mérgezõ voltáról meg nagyon sok mérgezõ (ózon,kén-dioxid meg metán...?) gázról már hallottam. Megint egy kis korepra szorulok (gugli). Tényleg elgondolkodtató, hogyha 400 ppm-tõl mondjuk már mérgezettek vagyunk, miért a globális (talán) felmelegedéstõl rettegünk. Még szerencse, hogy még nem sikerült az erdõket teljesen kivágnunk, így van aki a javát megkajálja. Bár azt hallottam valaha, hogy az õceánok elnyelik, talán ezért élünk még ?
Bár lehet, hogy agyamra ment a CO2 méreg, ezért írtam le oly sokszor, hogy milyen jó a GM, hisz nem szenvedünk ICE-kórtól.