Globális jelenségek

Egyes vallásokban van nulladik év. Csak a mi naptárunkban nincs. Ezt még akkor is furának tartom. De hivatalosan neked van igazad. Csak fura, hogy nincs csak i.e 1 meg i.u. 1

Akkor elég értelmetlen. Számomra az 1970-es évek azt jelenti, hogy benne vagy hogy 70... 70-79. És ezt nem lehet összehasonlítani a pénzszámolással.

Laganus és lász:
Nem létezik 0. év. Az idõszámítás 1. január 1-jével kezdõdik (elõtte nap i.e. 1. december 31. volt [ezt a -1. évet a folytonosság miatt pl. a csillagászati évszámozásnál 0-ként szerepel]), ezért 1-10-ig, megy. És nem mindegy, ha 1880-1889-ig számolunk vagy 1881-1890-ig, utóbbi a helyes, az az 1880-as évek, 1880 az az 1870-es évekhez tartozik (1871-1880), ha ennél a példánál maradunk.
Laganus: Ki van szórva egy marék érme, elkezded számolni, hány darab. Úgy kezded a számolást, hogy 0? Ez ugyanaz, csak évekkel!

Akkor neked tegyük fel 1980 az még 70-es évekhez tartozik? Érdekes lenne. Szerintem 0-9 számolás az értelmes. 1980/81/82/83/84/85/86/87/88/89 Ez egy évtized számomra.

Teljesen értelmetlen az 1-10-es.....

Ájjjj, itt nem a számolás a lényeg, hogy honnan, hanem az átlag amelyre számolunk. Én számolhatok 1-9-ig ezzel gond nincs úgyis megvan. De mivel ha pl 1880-tõl veszem alapul akkor nehogy a 1881-1890-es más számértékkel kezdõdõ évtizedet vegyem alapul. Szegény 0-ás év hol marad?:-)Egyébként igazad van azzal nem vitatkozok, de itt a lényeg nem ez.

Nem tudom az okot, jó kérdés volt már rá példa paradox módon, hogy egyes évtizedekben a hónapok átlaga felcserélõdött.

Jól számolod az évtizedeket, egy évtized 1-10-ig megy (ha számolni kezdünk, azt is úgy kezdjük, hogy 1,2,3,...; nem úgy, hogy 0,1,2,...). Lász és mindenki más is, aki 0-9-et használ, jó lenne, ha áttérne 1-10-esre, mert az az évtized. Mozgóátlagoknál van persze aztán mindenféle, 9-8-ig, 0-9-ig, 5-4-ig stb. de ha évtizedekrõl beszélünk az 1-gyel kezdõdik.

Némileg eltérõ számolással dolgozunk, mert én a kerek éveket mindig az elõzõ évtizedhez számolom, lévén az OMSZ adattár is 1901-tõl indul.
Sajnos nekem nincsenek 233 éves adatsoraim. A tizedeken mindig lehet vitatkozni, hiszen a beépítettség, a környezet változik, és ez hatványozottan igaz Budapestre. De ettõl függetlenül a hónapok egymás közötti változásai objektívek.
Azaz továbbra is érthetetlen számomra, miért éppen a december vált hidegebbé, miközben január enyhébb lett? Ezt ugyanis nem csupán a 12 év, hanem a 30 éves idõszak is igazolja.

Sokszor beszélünk az idõjárási változásokról, de gyakran nem nézünk a pohár fenekére. Lehet, hogy most majd úgy érzitek, hogy én alaposan a fenekére néztem, de szerintem érdemes a tényekbõl kiindulva keresni, miért vált a december hidegebbé, míg a január melegebbé.
De nézzük, mit találtam a pohár alján!
Az elmúlt évszázad decemberi, januári és februári átlaghõmérséklete Budapesten, illetve kiemelve a XXI. század 12 évének az átlaghõmérsékleteit.
1,5 -0,4 1,5

0,6 0,1 1,2

A december közel 1 fokkal hûvösebb volt ebben a 12 esztendõben, míg a január 0,5 fokkal melegebb. A február 0,3 fokkal hûvösebb.
Statisztikai értelemben 12 év nem jelentõs, bár jól mutatja, hogy az 1987-2001 közötti hosszú meleg periódus után jelenleg két hosszabb hideg periódusban vagyunk, amelyet egy rövid idõre, 2006-2009 között tört csak meg meleg periódus.
Hogy a statisztikáknak is megfeleljen az összehasonlítás, 30 éves viszonylatban is elkészítettem az összevetést:

1,5 -0,4 1,5

0,6 0,1 1,2

1,2 0,4 2,1
Jól látszik, hogy bárhonnan is nézzük – a korábbi meleg periódussal együtt – a december bizony 0,3 fokkal hidegebb lett a 100 éves átlagnál, míg a január még erõsebben melegedett (0,. Itt viszont már a február is melegebb 0,6 fokkal.
Azt korábbról is tudjuk, hogy a legkevésbé szélsõséges hónapunk a december. 5 foknál nagyobb eltérés az átlagostól mindössze kétszer fordult elõ 1901 óta, mindkettõ negatív volt, utoljára 2001-ben. December hónap 2000 óta egyszer sem volt 2 fokkal melegebb az átlagosnál, míg 2 fokkal hidegebb 4 alkalommal. Utoljára 2 foknál többel melegebb 1985-ben volt (+4,7).
Január esetében viszont éppen fordított az elõjel. 5 foknál nagyobb eltérés hatszor fordult elõ 1901 óta. 4 esetben hidegebb, 2 alkalommal melegebb. 2000 óta csak melegebb fordult elõ 2007-ben. Még feltûnõbb, hogy 2000 óta egyetlen olyan év sem volt, amelyik 2 fokkal hidegebb januárt hozott volna, igaz 2 foknál többel melegebb is csak 1 volt, az említett 2007.
A legszélsõségesebb téli hónapunk korábban is a február volt. 5 foknál nagyobb eltérés nyolc esetben fordult elõ 1901 óta. 6 esetben hidegebb, 2 alkalommal melegebb. 2001 óta csak 1 hidegebb volt (2003), bár 2012 is nagyon megközelítette. 2000 óta 3 alkalommal volt 2 fokkal hidegebb és 2 esetben 2 fokkal melegebb.
Összegezve: A december egyértelmûen szélsõségesebb, de hûvösebb lett, míg a január melegebb és kiegyensúlyozottabb, a február pedig a korábbinál is változékonyabb, enyhébben melegebb.
Vajon milyen jelenségek állhatnak az eltérések mögött? Lehet-e beszélni tendenciáról? Beérhetjük-e annyival, hogy mindez csak átmeneti jelenség, ami az idõjárás változékonyságába belefér?