Csillagászat és űrkutatás
Pedig már ippeg kezdtem ráncolni a szemem öldökét
Még egy kis adalék: ahhoz hogy a Hawking-sugárzás a lyukra nézve negatív mérlegû legyen, a Világegyetemnek már annyira le kell hûlnie, hogy a kozmikus háttérsugárzás fotonjai kisebb számban kerüljenek a lyukba mint amennyi a Hawking-sugárzással eltávozik. Ez a legnagyobb tömegû lyukakra nézve azt jelenti, hogy a mostani 2,7K-es háttérsugárzásnak akkor tízamínusznagyosokadikon kelvinnel szabad csak az absz 0 felett lennie. Másként, a mostani mikrohullámoknak fényévnyiekre kell nyúlni. Durva...
De azért ebbe a játékba lesz egy "kis" beleszólása a sötét anyagnak és a sötét energiának is. Eddig csak sunyultak az árnyas sarokban és nézték ahogy a barionos anyag a maga pár százalékával játsza a kiskirályt. Most jöttünk rá hogy valami nagy mocorog a sarokban. A jövõ kozmológiájának lesz a dolga hogy benézzen oda is
Még egy kis adalék: ahhoz hogy a Hawking-sugárzás a lyukra nézve negatív mérlegû legyen, a Világegyetemnek már annyira le kell hûlnie, hogy a kozmikus háttérsugárzás fotonjai kisebb számban kerüljenek a lyukba mint amennyi a Hawking-sugárzással eltávozik. Ez a legnagyobb tömegû lyukakra nézve azt jelenti, hogy a mostani 2,7K-es háttérsugárzásnak akkor tízamínusznagyosokadikon kelvinnel szabad csak az absz 0 felett lennie. Másként, a mostani mikrohullámoknak fényévnyiekre kell nyúlni. Durva...
De azért ebbe a játékba lesz egy "kis" beleszólása a sötét anyagnak és a sötét energiának is. Eddig csak sunyultak az árnyas sarokban és nézték ahogy a barionos anyag a maga pár százalékával játsza a kiskirályt. Most jöttünk rá hogy valami nagy mocorog a sarokban. A jövõ kozmológiájának lesz a dolga hogy benézzen oda is
Természetesen a pár mindkét tagjára hat a fekete lyuk tömegvonzása. Ezért csak abban a speciális esetben mûködik a dolog, ha a pár PONTOSAN az eseményhorizont (a "fekete lyuk határa") mentén képzõdik, mégpedig úgy, hogy az egyikük már a horizonton belül van (számára nincs menekvés), a másikuk viszont még épp kívül marad, így az elnyert energiából fénysebességre gyorsulva épp el tud szökni.
Még mielõtt gyanússá válnék: a Paul Davies-könyvet nem én nyúltam le Nanovichtól.
Még mielõtt gyanússá válnék: a Paul Davies-könyvet nem én nyúltam le Nanovichtól.
Köszi az okfejtést
Az elmélet azonban alapjában fejreállítja azt a feltételezést, miszerint "a fekete lyukból nincs kiút". Ha valóban létrejönnek ilyen részecskepárok - virtuális mivoltuk okán a feltételes mód - akkor egy fekete lyuk határán kialakulva miért csak az egyikük zuhan be, ill. miért is áll ellen a másik? Az elmélet szerint a kívül maradó nagy sebességgel távozik , de miért nem hat rá a fekete lyuk tömegvonzása? Hm, el kell olvasnom azt a könyvet
Köszönöm az ajánlatot, ha nem találom meg megvételre, akkor mindenképpen élni fogok vele
Az elmélet azonban alapjában fejreállítja azt a feltételezést, miszerint "a fekete lyukból nincs kiút". Ha valóban létrejönnek ilyen részecskepárok - virtuális mivoltuk okán a feltételes mód - akkor egy fekete lyuk határán kialakulva miért csak az egyikük zuhan be, ill. miért is áll ellen a másik? Az elmélet szerint a kívül maradó nagy sebességgel távozik , de miért nem hat rá a fekete lyuk tömegvonzása? Hm, el kell olvasnom azt a könyvet
Köszönöm az ajánlatot, ha nem találom meg megvételre, akkor mindenképpen élni fogok vele
Könnyen lehet, hogy a fekete lyukak sem maradnak meg az örökkévalóságig, hanem ha nagyon lassan is, de energia formájában szétsugárzódik az anyaguk... Ezt hívják Hawking-sugárzásnak, az elméletét a Nanovich által javasolt könyv sokkal érthetõbben kifejti, mint ahogy én tudom. (Ha nem sürgõs, és valahogy kivitelezhetõ lenne, szívesen kölcsönadom!)
Röviden arról szól az elmélet, hogy a térben mindenütt "virtuális részecskepárok" jelennek meg és tûnnek el hihetetlenül rövid idõn belül. Ezek közönséges körülmények között olyanok, mintha ott sem lennének, ám ha egy fekete lyuk határán alakulnak ki, és egyikük a lyukba zuhan, ezzel a pár megkapja a "reálissá" váláshoz szükséges energiát. A kívül maradt részecske (neutrínó vagy foton) így nagy sebességgel távozik - az energiáját pedig ugyebár a fekete lyuktól nyerte. Ennek az energiának a tömeg-egyenértékével (lásd: E=m*c^2) csökken a fekete lyuk tömege. Minél kisebb fekete lyukról van szó, annál intenzívebb ez a folyamat, így bármilyen lassan indul, végül csak elfogy a teljes tömeg. Igaz, ehhez egy "kicsi", 1 naptömegû fekete lyuknál is 10^66 év kell... de ha az univerzum nem zárt, akkor elõbb-utóbb [(c) wetsom] ez az idõ is eltelik.
Röviden arról szól az elmélet, hogy a térben mindenütt "virtuális részecskepárok" jelennek meg és tûnnek el hihetetlenül rövid idõn belül. Ezek közönséges körülmények között olyanok, mintha ott sem lennének, ám ha egy fekete lyuk határán alakulnak ki, és egyikük a lyukba zuhan, ezzel a pár megkapja a "reálissá" váláshoz szükséges energiát. A kívül maradt részecske (neutrínó vagy foton) így nagy sebességgel távozik - az energiáját pedig ugyebár a fekete lyuktól nyerte. Ennek az energiának a tömeg-egyenértékével (lásd: E=m*c^2) csökken a fekete lyuk tömege. Minél kisebb fekete lyukról van szó, annál intenzívebb ez a folyamat, így bármilyen lassan indul, végül csak elfogy a teljes tömeg. Igaz, ehhez egy "kicsi", 1 naptömegû fekete lyuknál is 10^66 év kell... de ha az univerzum nem zárt, akkor elõbb-utóbb [(c) wetsom] ez az idõ is eltelik.
Végtelennek mindenképp végtelen akkor is, ha "zárt", vagyis a benne lévõ anyag tömegvonzása elegendõ ahhoz, hogy elõbb-utóbb megfordítsa a tágulást. Ez a végtelenség olyan, mint egy körvonalé vagy egy gömbfelületé: ha mozogsz rajta, soha nem érsz a végére. Csak az univerzumnál ezt nem 1 vagy 2, hanem 3 dimenzióban kellene elképzelni, ami azért nem könnyû.
A "látható univerzum" átmérõjére 92 milliárd fényéves adatot találtam: Link
Egyébként ha jól tudom, még mindig nem sikerült eldönteni, hogy nyílt vagy zárt az univerzum, azaz örökké tágulni fog-e. A megfigyelések alapján nagyon közel lehetünk a két változat közötti határértékhez... Hogy szerintem milyen, az még nehezebb kérdés, mintha arra kellene most válaszolnom, hogy szerintem fehér lesz-e 2010 karácsonya.
A "látható univerzum" átmérõjére 92 milliárd fényéves adatot találtam: Link
Egyébként ha jól tudom, még mindig nem sikerült eldönteni, hogy nyílt vagy zárt az univerzum, azaz örökké tágulni fog-e. A megfigyelések alapján nagyon közel lehetünk a két változat közötti határértékhez... Hogy szerintem milyen, az még nehezebb kérdés, mintha arra kellene most válaszolnom, hogy szerintem fehér lesz-e 2010 karácsonya.
Éééértem.
Egyébként az univerzum tágulása/zsugorodása az anyagmennyiségtõl függ, ugye? Bár ha végtelen akkor tök mindegy mennyi anyag van benne.
És a hülye kérdés: szerintetek végtelen vagy zárt az univerzum? Annyit tudok hogy a "látható univerzum" mérete kb. 40mrd fényév(átmérõ). Vagy nem?
Egyébként az univerzum tágulása/zsugorodása az anyagmennyiségtõl függ, ugye? Bár ha végtelen akkor tök mindegy mennyi anyag van benne.
És a hülye kérdés: szerintetek végtelen vagy zárt az univerzum? Annyit tudok hogy a "látható univerzum" mérete kb. 40mrd fényév(átmérõ). Vagy nem?
Köszi a választ ... ami persze számtalan újabb kérdést vet fel, de a kozmológia már csak ilyen Keresni fogom az ajánlott könyvet.
újabb" "Nagy Bumm" következne be
Vannak ilyen elméletek, amik a nagy bummok és reccsek periodikusságát is feltételezik. De ezeket senki nem tudja igazolni, még a fizika sem.
"A fekete lyukaknak nem "ugyanakorra" a gravitációs erejük?"
Nem. Ez a tömegüktõl függ. Nagyobb tömeg, nagyobb gravitáció.
szerintem az "erõsebbik" beszippantaná a "gyengébbiket",
Mind a kettõ hat a másikra is. Errõl szól a gravitáció törvénye is. Persze ha nagyon nagy a tömegkülönbség, akkor gyakorlatilag a nagyobb lyuk tömegközéppontjában van a közös is.
Vannak ilyen elméletek, amik a nagy bummok és reccsek periodikusságát is feltételezik. De ezeket senki nem tudja igazolni, még a fizika sem.
"A fekete lyukaknak nem "ugyanakorra" a gravitációs erejük?"
Nem. Ez a tömegüktõl függ. Nagyobb tömeg, nagyobb gravitáció.
szerintem az "erõsebbik" beszippantaná a "gyengébbiket",
Mind a kettõ hat a másikra is. Errõl szól a gravitáció törvénye is. Persze ha nagyon nagy a tömegkülönbség, akkor gyakorlatilag a nagyobb lyuk tömegközéppontjában van a közös is.
Húha, ez már félig kozmológia, ami nem épp az én asztalom, de azért megpróbálok válaszolni....
"...az egész univerzum egy fekete lyuk martaléka lesz..."
Ez nagyban függ attól, hogy az Univerzum tágulása hogyan folytatódik. Amennyiben marad a mostani gyorsuló ütem, akkor ez aligha valószínû. Ugyanis egy idõ után olyan híggá válik az egész, hogy elszigetelt fekete lyukak fognak inkább dominálni, és akkor is marad majd anyag/sugárzás a lyukak közti óriási térben. Akkor egyesülne az összes, ha a tágulás megállna, illetve összehúzódás kezdõdne.
"elképzelhetõ-e egy olyan végtelen tömegsürüség, amiben az egész világegyetem egy pontba koncentrálódik? "
Igen, volt is már ilyen állapotban. Ez volt a kozmikus idõskála 0 pontja. Van olyan elmélet, mely szerint lesz is még ilyen állapotban. Ez a Nagy Reccs (Big Crunch) elmélete, amikor a Világegyetem tágulása megáll és elkezdõdik az összehúzódás, majd ebbe az állapotba tér vissza. Ez azonban nem ugyan az, mint ha az összes fekete lyuk egyesülne, hiszen ekkor még a lyukon kívül létezik a tér-idõ háló, míg a Nagy Reccsben megszûnik minden. Itt azért megjegyzem, hogy egy "mezei" fekete lyuknak is végtelen a tömegsûrûsége, pontosabban fizikailag nincs értelmezve (a 0 térfogat miatt).
"Mi történik akkor?"
A "mi" a "töténik" és az "akkor" szavak is teljesen értelmüket vesztik, hiszen tér-idõ nélkül értelmezhetetlen a kérdés is. Tehát mondhatjuk azt is hogy semmi és minden
"Mi történik, ha két fekete lyuk vonzási közelségbe kerül egymással? A nagyobb tömegvonzású bekebelezi a kisebb tömegvonzásút?"
Egyesülnek. Egymást kebelezik be Gyártottak erre vonatkozólag modelleket, hogy mi történik olyankor. Nem tudok róla sokat, de annyi rémlik hogy nagy energia szabadul fel. Nyílván nem a lyukból, hanem a környezetbõl "kikényszerítve". Több ilyen jelöltet is találtak ütközésen átesett galaxisok központi vidékén. Ezzel (és neutroncsillagok egyesülésével) próbálták régebben megmagyarázni a gammafelvillanások óriási energiáját. Azóta elvetették.
Sok szó esik a fekete lyukakról Paul Davies Utolsó három perc c. könyvében. Igaz, nem egy mai gyerek ( 94-es ha jól tudom) de alapnak jó. Ja, és innen üzenem annak aki elvitte és elfeljtette visszahozni már egy pár éve, hogy megtalálom, akárki volt is az
"...az egész univerzum egy fekete lyuk martaléka lesz..."
Ez nagyban függ attól, hogy az Univerzum tágulása hogyan folytatódik. Amennyiben marad a mostani gyorsuló ütem, akkor ez aligha valószínû. Ugyanis egy idõ után olyan híggá válik az egész, hogy elszigetelt fekete lyukak fognak inkább dominálni, és akkor is marad majd anyag/sugárzás a lyukak közti óriási térben. Akkor egyesülne az összes, ha a tágulás megállna, illetve összehúzódás kezdõdne.
"elképzelhetõ-e egy olyan végtelen tömegsürüség, amiben az egész világegyetem egy pontba koncentrálódik? "
Igen, volt is már ilyen állapotban. Ez volt a kozmikus idõskála 0 pontja. Van olyan elmélet, mely szerint lesz is még ilyen állapotban. Ez a Nagy Reccs (Big Crunch) elmélete, amikor a Világegyetem tágulása megáll és elkezdõdik az összehúzódás, majd ebbe az állapotba tér vissza. Ez azonban nem ugyan az, mint ha az összes fekete lyuk egyesülne, hiszen ekkor még a lyukon kívül létezik a tér-idõ háló, míg a Nagy Reccsben megszûnik minden. Itt azért megjegyzem, hogy egy "mezei" fekete lyuknak is végtelen a tömegsûrûsége, pontosabban fizikailag nincs értelmezve (a 0 térfogat miatt).
"Mi történik akkor?"
A "mi" a "töténik" és az "akkor" szavak is teljesen értelmüket vesztik, hiszen tér-idõ nélkül értelmezhetetlen a kérdés is. Tehát mondhatjuk azt is hogy semmi és minden
"Mi történik, ha két fekete lyuk vonzási közelségbe kerül egymással? A nagyobb tömegvonzású bekebelezi a kisebb tömegvonzásút?"
Egyesülnek. Egymást kebelezik be Gyártottak erre vonatkozólag modelleket, hogy mi történik olyankor. Nem tudok róla sokat, de annyi rémlik hogy nagy energia szabadul fel. Nyílván nem a lyukból, hanem a környezetbõl "kikényszerítve". Több ilyen jelöltet is találtak ütközésen átesett galaxisok központi vidékén. Ezzel (és neutroncsillagok egyesülésével) próbálták régebben megmagyarázni a gammafelvillanások óriási energiáját. Azóta elvetették.
Sok szó esik a fekete lyukakról Paul Davies Utolsó három perc c. könyvében. Igaz, nem egy mai gyerek ( 94-es ha jól tudom) de alapnak jó. Ja, és innen üzenem annak aki elvitte és elfeljtette visszahozni már egy pár éve, hogy megtalálom, akárki volt is az
kb 30 perce írtam már a jól összeszedett választ, erre lefrissített és eltûnt az egész. ebben az idõpontban kicsit érzékenyen érintett. ha elszáll a mérgem talán holnap (ma) újra nekifutok
ui; kérlek szedjétek ki a frissítõ scriptet mert megõrülök!!!!!!!!!!
ui; kérlek szedjétek ki a frissítõ scriptet mert megõrülök!!!!!!!!!!
Érdekes dolgok...
Egyébként szerintem ha az egész világegyetem egy pontba zsugorodna, akkor az óriási hõmérséklet és nyomás miatt egy "újabb" "Nagy Bumm" következne be.
A másikhoz nem tudok véleményt mondani. Vagyis... A fekete lyukaknak nem "ugyanakorra" a gravitációs erejük? Vagy egyik erõsebb, másik gyengébb(lehet hogy hülye kérdés, de nem igazán értek ehhez )? Mert ha az utóbbi akkor szerintem az "erõsebbik" beszippantaná a "gyengébbiket", viszont ha az elõbbi, akkor nem tudom.
Egyébként szerintem ha az egész világegyetem egy pontba zsugorodna, akkor az óriási hõmérséklet és nyomás miatt egy "újabb" "Nagy Bumm" következne be.
A másikhoz nem tudok véleményt mondani. Vagyis... A fekete lyukaknak nem "ugyanakorra" a gravitációs erejük? Vagy egyik erõsebb, másik gyengébb(lehet hogy hülye kérdés, de nem igazán értek ehhez )? Mert ha az utóbbi akkor szerintem az "erõsebbik" beszippantaná a "gyengébbiket", viszont ha az elõbbi, akkor nem tudom.
Érdekes ez a fekete-lyuk téma, a napokban gondolkoztam épp róla. Ha azt vesszük alapul, hogy a fekete lyuk minden egyéb égitestet "magába szippant", azaz a roppant nagy tömegvonzása okán az történik vele, amit írtál, akkor elõbb-utóbb (inkább nagyon is utóbb ) az egész univerzum egy fekete lyuk martaléka lesz - hétköznapi logikával. Kérdés az, hogy elképzelhetõ-e egy olyan végtelen tömegsürüség, amiben az egész világegyetem egy pontba koncentrálódik? Mi történik akkor? Hiszen elvileg így minden atom egy idõben és egy helyen van jelen - ez lenne egy újabb Big Bang? És felmerült bennem egy másik kérdés is Mi történik, ha két fekete lyuk vonzási közelségbe kerül egymással? A nagyobb tömegvonzású bekebelezi a kisebb tömegvonzásút? Na jó, abbahagyom, pedig még tudnék kérdezõsködni Ajánlhatsz egy könyvet is, ha úgy egyszerübb a válasz
Én is nagyon szívesen mennék (harmadmagammal, úgysem találjátok ki, hogy kikkel ), de ehhez nálunk is egy lottónyeremény kellene.
Ha esetleg addig örökölnék, vagy nyer az uram a lottón, rám számíthatsz. Enélkül csak akkor nézek fogyit, ha az jön ide...
Ja igen, "kicsit" hülyén fogalmaztam Szóóval... Én tervezem hogy másodmagammal (úgysem talaljátok ki hogy kivel ) elutazom a Volcano-szigetek környékére. Az Északi Iwo-Jima sziget tûnik a legjobbnak. 6perc 30mp már nem gyenge... Ehhez keresek társakat mert minél többen vagyunk annál jobb. Szerintem kihagyhatatlan. Október óta folyik a gyûjtés
Na várjá elmagyarázom
A Nap az év folyamán bejár egy utat az égbolton. Ez a látszólagos pálya az ekliptika. Ez egy szép szinuszhullám-szerû pálya. Télen ugye alcsonyan delel, nyáron pedig magasan. Link
Ez az egyik. A másik, hogy az égen ugyanúgy létezik egy koordináta-rendszer mint a Földön. Ha a földi rendszert "kivetíted az égre" akkor kapod az ekvatoriális koordináta-rendszert. Így értelem szerûen ebben is lesz hosszúság és szélesség csak nem így nevezik, hanem rektaszcenzió (RA vagy α ) és deklináció (D vagy δ ) Link , és persze lesz égi egyenlítõ is. Na most, az ekliptika ezt az egyenlítõt egy körbejárás alatt két helyen is metszi. Mind a két hely nevezetes pont; az egyik a tavaszpont (felszálló csomó) a másik az õszpont (leszálló csomó). A tavaszponton a Nap mindig úgy halad át (mivel tavasszal egyre jobban mászik fel az égen ) hogy "alulról", azaz negatív égi szélesség felõl. Az õszponton értelem szerûen a pozitív felõl. Ha megméred a két tavszponton való áthaladás között eltelt idõt, akkor éppen a tropikus évet kapod. Na?
A Nap az év folyamán bejár egy utat az égbolton. Ez a látszólagos pálya az ekliptika. Ez egy szép szinuszhullám-szerû pálya. Télen ugye alcsonyan delel, nyáron pedig magasan. Link
Ez az egyik. A másik, hogy az égen ugyanúgy létezik egy koordináta-rendszer mint a Földön. Ha a földi rendszert "kivetíted az égre" akkor kapod az ekvatoriális koordináta-rendszert. Így értelem szerûen ebben is lesz hosszúság és szélesség csak nem így nevezik, hanem rektaszcenzió (RA vagy α ) és deklináció (D vagy δ ) Link , és persze lesz égi egyenlítõ is. Na most, az ekliptika ezt az egyenlítõt egy körbejárás alatt két helyen is metszi. Mind a két hely nevezetes pont; az egyik a tavaszpont (felszálló csomó) a másik az õszpont (leszálló csomó). A tavaszponton a Nap mindig úgy halad át (mivel tavasszal egyre jobban mászik fel az égen ) hogy "alulról", azaz negatív égi szélesség felõl. Az õszponton értelem szerûen a pozitív felõl. Ha megméred a két tavszponton való áthaladás között eltelt idõt, akkor éppen a tropikus évet kapod. Na?
Ha az elõzõek nem érthetõek, akkor méteres hosszúságú hsz. helyett inkább rövidítek: a tropikus év a két azonos (két tavaszi vagy két õszi) napéjegyenlõség között eltelt idõ. Kicsit képzavarnak tûnhet, de a napéjegyenlõséget órára, percre pontosan is lehet definiálni: ez az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye éppen merõleges a Föld és a Nap középpontját összekötõ egyenesre.
Ha nagyon szõrszálhasogatóak akarunk lenni, akkor hozzátehetjük, hogy a tropikus év kicsit (21 perccel) rövidebb, mint az az idõ, ami alatt a Nap pont egy teljes kört tesz meg a pályáján. Ugyanis a tavaszpont a Föld forgástengelyének elmozdulása (precesszió) miatt évrõl évre kissé eltolódik. Az mindenesetre igaz, hogy a mi naptárunk a tropikus évet használja, ami pontosan 365 nap 5 óra 48 perc. Hogy a 6 óra és az 5 óra 48 perc közti különbséget áthidaljuk, 400 évenként 3 szökõév kimarad. (A kerek százas, de 400-zal nem osztható évek, pl. 1900, 2100, 2200 nem szökõévek.)
Hú, hogy az a ..., lehet hogy nem kellett volna megkérdezni, mert nem igazán értem. Na nem baj. A fekete lyukról már egy kicsit érthetõbb a dolog. Legalábbis számomra.
Ja, és kösz!
szerk.: ha akarod részletezheted, szeretem az "ilyesmiket". Ha a többiek nem bánják akát méteres hosszúságú is lehet a hsz.
Ja, és kösz!
szerk.: ha akarod részletezheted, szeretem az "ilyesmiket". Ha a többiek nem bánják akát méteres hosszúságú is lehet a hsz.
Egyelõre csak olvasgattam ezt a fórumot(azt a pár hozzászólást), de most én is "beszólok". Lenne egy kérdésem. Vagyis mindjárt kettõ... Miben különbözik a tropikus év a "földi" évtõl? Vagy nem is különbözik? A másik kérdésem pedig az, hogyha egy fekete lyuk közelébe egy igen nagy méretû bolygó vagy "valami más" kerülne, mi történhetne? Mert ugye a fekete lyukak csak pár km átmérõjûek(ha jól tudom ), bár a gravitációs erõ óriási...