Globális jelenségek
Éppen errõl van szó: a szakember ÓVATOSSÁGÁRÓL. Az üvegház hatás ugyan igazolt és kétségbevonhatatlan, de csak elviekben és "laboratóriumi körülmények között". Hogy ez globálisan milyen hatást fejt ki, továbbá, hogy ezek a hatások milyen összefüggésben vannak a légköri széndioxid koncentrációval: ez nyilvánvalóan a tudomány legnehezebb kérdései közé tartozik.
A média persze szereti a bombasztikus kijelentéseket, a körültekintés, óvatosság ott nem számít erénynek. Bár néha szakemberek is tudnak hajmeresztõ dolgokat állítani. Még valamikor a 70-es évek legelején olvastam egy cikket az Élet és tudomány címû lapban tudós ember tollából. A cikk azt közölte, hogy "az Északi-jeges-tenger 2000-re elveszti jegét" Akkor még nem volt szó üvegház hatásról, de tapasztalni lehetett a gleccserek valamekkora visszahúzódását, a hõmérséklet némi emelkedését az 1800-as évek eleje óta. Mindezt a glaciális vége óta zajló felmelegedéssel magyarázták az akkori klimatológusok.
Valóban eltûnt 2000-re az arktikus jég? Dehogy. A nyári jégborítás csökkent ugyan, de a jégmentességtõl még most, 2013-ban is messze vagyunk.
Nagyjából 10 éve német meteorológusok úgy nyilatkoztak valamelyik bulvárlapnak, hogy hamarosan nem fordul már elõ síkvidéki havazás Németországban, s gyerekeik jóformán már nem is ismerik majd a havat. Aztán jött a 2009/10-es tél, mikor hegynyi hótorlaszok bénították meg éppen Észak-Németország életét.
Arra is jól emlékszem, hogy a mi egyik meteorológus hölgyünk több évvel ezelõtt azt a kijelentést tette, hogy a jövõben északra kell utaznunk, ha havat akarunk látni a karácsonyi ünnepekben. Túl azon, hogy Európában nagyon sok, tõlünk északabbra fekvõ vidék (pl. Nagy-Britannia, Hollandia, Dánia, Észak-Franciaország) az atlanti hatás erõsebb volta miatt télen enyhébb, mint Magyarország, a "prognózis" láthatólag nemigen vált be.
Szóval, csinján kellene bánni a klímaváltozásra vonatkozó kategorikus kijelentésekkel. Sok tényezõs, nehezen kiismerhetõ, és még nehezebben modellálható jelenségrõl van itt szó.
Azt én is tapasztalom, hogy az idõjárás jelenleg nem egészen úgy "mûködik", ahogy a 70-es években, például. De könnyen lehet, a klíma sohasem teljesen stabil, abban mindenkor ingadozások, "kis éghajlati korszakok" vannak. Elképzelhetõ, hogy ennek köze nincs a széndioxid emisszióhoz, vagy nem olyan egyszerû módon van köze hozzá, ahogy a többség mostanában hiszi.
A média persze szereti a bombasztikus kijelentéseket, a körültekintés, óvatosság ott nem számít erénynek. Bár néha szakemberek is tudnak hajmeresztõ dolgokat állítani. Még valamikor a 70-es évek legelején olvastam egy cikket az Élet és tudomány címû lapban tudós ember tollából. A cikk azt közölte, hogy "az Északi-jeges-tenger 2000-re elveszti jegét" Akkor még nem volt szó üvegház hatásról, de tapasztalni lehetett a gleccserek valamekkora visszahúzódását, a hõmérséklet némi emelkedését az 1800-as évek eleje óta. Mindezt a glaciális vége óta zajló felmelegedéssel magyarázták az akkori klimatológusok.
Valóban eltûnt 2000-re az arktikus jég? Dehogy. A nyári jégborítás csökkent ugyan, de a jégmentességtõl még most, 2013-ban is messze vagyunk.
Nagyjából 10 éve német meteorológusok úgy nyilatkoztak valamelyik bulvárlapnak, hogy hamarosan nem fordul már elõ síkvidéki havazás Németországban, s gyerekeik jóformán már nem is ismerik majd a havat. Aztán jött a 2009/10-es tél, mikor hegynyi hótorlaszok bénították meg éppen Észak-Németország életét.
Arra is jól emlékszem, hogy a mi egyik meteorológus hölgyünk több évvel ezelõtt azt a kijelentést tette, hogy a jövõben északra kell utaznunk, ha havat akarunk látni a karácsonyi ünnepekben. Túl azon, hogy Európában nagyon sok, tõlünk északabbra fekvõ vidék (pl. Nagy-Britannia, Hollandia, Dánia, Észak-Franciaország) az atlanti hatás erõsebb volta miatt télen enyhébb, mint Magyarország, a "prognózis" láthatólag nemigen vált be.
Szóval, csinján kellene bánni a klímaváltozásra vonatkozó kategorikus kijelentésekkel. Sok tényezõs, nehezen kiismerhetõ, és még nehezebben modellálható jelenségrõl van itt szó.
Azt én is tapasztalom, hogy az idõjárás jelenleg nem egészen úgy "mûködik", ahogy a 70-es években, például. De könnyen lehet, a klíma sohasem teljesen stabil, abban mindenkor ingadozások, "kis éghajlati korszakok" vannak. Elképzelhetõ, hogy ennek köze nincs a széndioxid emisszióhoz, vagy nem olyan egyszerû módon van köze hozzá, ahogy a többség mostanában hiszi.
Én eredetileg is értettem, hogy mirõl szólt a cikk, magyarul és angolul is tudok
Most éppen azt kísérelik meg megmagyarázni, hogy bár a globális felmelegedés tart, csak a Csendes Óceán fékezi a folyamatot. Ami éppen igaz is lehet, csak úgy mint az a hipotézis, hogy alapvetõen már elindultunk a köv. jégkorszak felé, csak a glob. felmelegedés ideig-óráig kompenzálja ezt a már elkezdõdött lehûlési trendet.
Most éppen azt kísérelik meg megmagyarázni, hogy bár a globális felmelegedés tart, csak a Csendes Óceán fékezi a folyamatot. Ami éppen igaz is lehet, csak úgy mint az a hipotézis, hogy alapvetõen már elindultunk a köv. jégkorszak felé, csak a glob. felmelegedés ideig-óráig kompenzálja ezt a már elkezdõdött lehûlési trendet.
Húha
Itt az eredeti cikk kivonata, némi ábrával is spékelve az "Extended data figures and tables" alatt:
Link
Itt az eredeti cikk kivonata, némi ábrával is spékelve az "Extended data figures and tables" alatt:
Link
Snowhunter linkelt cikke kapcsán és Usrin kérdése alapján jön ide.
Nekem nincs történetem, én nem akarok sem a globális felmelegedésrõl, sem a snowball Earth-rõl meggyõzni senkit.
Nekem nincs történetem, én nem akarok sem a globális felmelegedésrõl, sem a snowball Earth-rõl meggyõzni senkit.
"... szinte lehetetlen megkülönböztetni a politikai-hatalmi céloktól vezérelt, tudományosnak álcázott dezinformációt a valódi kutatási eredményektõl."
Ez hogy jön ide? Te talán meg tudod különböztetni õket?
"... vajon ki és miért akarja, hogy elhiggyük a történetét?"
A tiédet miért higgyük el?
Hagyd ezt abba légy szíves, ez túlságosan OFF, olyan, mintha a színeket akarnád szagolni.
Ez hogy jön ide? Te talán meg tudod különböztetni õket?
"... vajon ki és miért akarja, hogy elhiggyük a történetét?"
A tiédet miért higgyük el?
Hagyd ezt abba légy szíves, ez túlságosan OFF, olyan, mintha a színeket akarnád szagolni.
A "Titkos összeesküvés" kifejezésrõl: Törvényszerû, hogy azonos érdekek mentén idõvel érdekcsoportok jönnek létre, különösen igaz ez a XXI. században. Az is törvényszerûnek tekinthetõ, hogy a különbözõ érdekcsoportok általában - a legkülönbözõbb okoknál fogva - csak egymás között osztják meg az együttmûködésük célját, mibenlétét. Elsõsorban azért, mert érdekeik a legtöbbször nem esnek egybe a "többiek" érdekeivel, sõt azokkal gyakran ellentétes. Tehát a "titkos összeesküvések" elég gyakoriak voltak régen is és ma is. Annak ellenére van ez így, hogy ezt a kifejezést manapság pont arra használják egyesek, hogy komolytalannak bélyegezzék ezek létezését.
És félig igazad is van. Tulajdonképpen minden tudományág fejlõdése alapvetõen a legerõsebb érdekek és érdekkörök akarata mentén történik, legalábbis napjainkban. Aligha hinném, hogy kutatók ingyen és bérmentve, társadalmi munka keretén belül és mindenfajta szponzori elvárás nélkül kutatnának a XXI. században. És az sem valószínû, hogy a legnagyobb vagyonnal és hatalommal rendelkezõ személyek, érdekkörök nem használják fel befolyásukat és erejüket arra, hogy olyan kutatási eredményekhez jussanak, amelyek birtokában még nagyobb hatalomra tehetnek szert. És mivel köztudott, hogy a világ vagyonának a 90%-a egy néhány száz fõs csoport kezében van, botorság lenne azt feltételezni, hogy ezek az emberek
1. ne próbálnák meg a közvéleményt a saját érdekeik mentén félrevezetni bizonyos kulcskérdésekben
2. lehetõvé teszik a döntõ jelentõségû, a társadalmak szerkezetére is hatást gyakorló új ismeretek, kutatási eredmények nyilvánosságra kerülését
1. ne próbálnák meg a közvéleményt a saját érdekeik mentén félrevezetni bizonyos kulcskérdésekben
2. lehetõvé teszik a döntõ jelentõségû, a társadalmak szerkezetére is hatást gyakorló új ismeretek, kutatási eredmények nyilvánosságra kerülését
Szerinted ki és miért akarja?
Ha eléggé belegondol az ember, gyakorlatilag minden tudományág minden eredménye kapcsán talál olyanokat, akik jól jár(hat)nak vele, és olyanokat is, akik rosszul. Nekem pl. rendkívül gyanús, hogy a csapból is az folyik, mennyire egészséges sok gyümölcsöt enni. Nyilvánvalóan a gyümölcstermesztõk titkos összeesküvése van a háttérben.
Ha eléggé belegondol az ember, gyakorlatilag minden tudományág minden eredménye kapcsán talál olyanokat, akik jól jár(hat)nak vele, és olyanokat is, akik rosszul. Nekem pl. rendkívül gyanús, hogy a csapból is az folyik, mennyire egészséges sok gyümölcsöt enni. Nyilvánvalóan a gyümölcstermesztõk titkos összeesküvése van a háttérben.
Alapvetõen én sem tartom ördögtõl valónak hogy az ilyen és hasonló hipotéziseket megpróbálják mérésekkel, adatokkal alátámasztani. De sajnos mára már szinte lehetetlen megkülönböztetni a politikai-hatalmi céloktól vezérelt, tudományosnak álcázott dezinformációt a valódi kutatási eredményektõl. És van egy olyan érzésem, hogy ez utóbbiak hétpecsétes titkok, tekintve a világ jövõjére gyakorolt jelentõségüket.
Személy szerint én úgy kezelek minden ilyen cikket, hírt, hogy az a közvélemény formálása céljából került nyilvánosságra. És felteszem a kérdést: vajon ki és miért akarja, hogy elhiggyük a történetét?
Személy szerint én úgy kezelek minden ilyen cikket, hírt, hogy az a közvélemény formálása céljából került nyilvánosságra. És felteszem a kérdést: vajon ki és miért akarja, hogy elhiggyük a történetét?