Globális jelenségek

Nekem sajnos nincsenek olyan mély glaciológiai és oceanológiai ismereteim, amelyekkel egy szakcikkrõl annak 1%-ára tömörített, lefordított kivonata alapján meg tudnám mondani a tutit. Egy-két dolgon viszont elgondolkoztam a sommás véleménybõl. Például:

- Egy leeresztett madzagon abban az egy pontban(!) remekül megmérhetjük a sókoncentráció alakulását. Nem valószínû, hogy ez neked jutott elõször eszedbe. Viszont: hány madzagot, és milyen rendszerességgel kellene ahhoz leereszteni, hogy az egész kontinens körül jól leképezzük a tendenciákat?
- A "jégtábla" félig-meddig fordítási hibának tekinthetõ, de ne feledjük, hogy az Antarktisz jégsapkájáról nem "jéghegyek", hanem lapos, tábla alakú (bár több tíz vagy száz méter vastag) tömbök csúsznak le. Sajnos erre a magyar nyelvben nincs jó szó.
- A szél (ill. a hullámzás) a 3 m mély Balatont valóban átkeveri, de pár tíz méternél mélyebben már semmit nem mozgat. Egy tenger vagy óceán mélységéhez viszonyítva a szél által átmozgatott felsõ réteg szinte semmi.

"A tudomány nem jutna elõrébb, ha nem lennének merész, a józan észnek néha ellentmondó találgatások."

Ez igaz, de a cikk engem inkább Mórickára emlékeztet, akinek mindenrõl mindig ugyanaz jut az eszébe.

Kérdõjelek:
"Az ebbõl kialakuló viszonylag hideg édesvizû áramlások kis sûrûségûek, ezért az óceán felsõ rétegében halmozódnak fel"

Az Antarktiszról nincsenek kis helyen koncentrálódó jelentõs édesvíz kiáramlások (nagy folyók), az édesvízterhelés a part mentén viszonylag egyenletes. Nem alakulhatnak ki érdemi édesvíz áramlások. A sûrûség különbség következtében az édesvíz a felszínen szétterül. Elég komoly, viharos szelek vannak arrafelé, annak az átkeverõ hatása jelentõs a szabad vízfelszínen. A diffúziós keveredésrõl meg nem is beszéltünk.

"az édesvízréteg a jégtáblák fokozott olvadásából származik"

Fordítási hiba? A jégtáblák a felszíni hóborítást, és az abból keletkezett olvadék újrafagyásából származó felszíni réteget kivéve sós vizûek, de a felszínt is sózza a hullámzás és az aeroszol. Édesvizûek viszont a jéghegyek, az szárazföldi gleccserjég.

"a klímaváltozás következtében megváltozó szél a parttól távolabb fújja a jeget, s az így szabaddá váló vízfelszín hamarabb megfagy még több jeget képezve ezzel."
Ha ezzel még nagyobb édesvíz borította vízfelszínt tételez fel, súlyos hiba. A parttól távolabb került jég miatt megnövekszik a szabad vízfelszín, alacsonyabb jégborítottság % mellett a szél átkeverõ hatása még jobban érvényesül. Ugyanaz az állítólag felszabaduló édesvíz mennyiség nagyobb felületen keveredik a tengervízzel.

Ha egy függõleges szelvény mentén hõmérsékletmérést végzünk (Ilyet garantált, hogy sok helyen végeznek az Antarktisz mellett), nincs többletköltsége a só koncentráció szelvény meghatározásának: Eggyel több szenzort kell leereszteni ugyanazon a madzagon ugyanoda, mint a hõ érzékelõ szenzort a fajlagos elektromos vezetõ képesség mérésére. A hõmérsékletbõl és a vezkép-bõl a sókoncentráció számolható. Nem tudom, hogy az eredeti tanulmány alá van-e támasztva megfelelõ számadatokkal, pl. Antarktisz környéki felszíni vízhõmérsékleti és sókoncentráció térképek, ugyanez meghatározott mélységekben, stb? Kíváncsi vagyok, hogy a "hideg, felszíni édesvíz" mennyivel hidegebb és mennyivel édesebb a korábbi évekhez viszonyítva? A változás mértéke indokolhatja-e a levont következtetéseket?

Szerintem a cikk alapján ez a kutatási program megrendelt végeredményû volt, amit a résztvevõ megélhetési kutatók gátlástalanul elvégeztek.

Szerk: Osztom P kapitány véleményét. Akármi mellett, vagy ellen szóló cikket, ha az zöldséget tartalmaz, nem kéne faliújságra tenni, kivéve, ha ételreceptrõl van szó.

Ennyivel elszámoltam volna? Kezdem újra, vagy van valami grafikonod?

Nem tudom, honnan gondolod, hogy Vostok -4 fokos anomáliában van, mert ott nincs igazán semmi változás (+/- néhány tized lehet a trend az utóbbi fél évszázadban az Antarktisz jelentõs részén, a belsõ területek szinte egészén, ami gyakorlatilag 0, változásról nem beszélhetünk. Az EPICA Dome C jégfuratok alapján a Holocén interglaciálisban (kb az utóbbi 10 ezer év) a hõmérséklet +/- 1,5 fokon belül ingadozik, 4 fokos csökkenés valahol félúton lenne az interglaciálisokban jellemzõ érték és a glaciálisok minimuma között.

Az anomáliáról írtakat lehet, hogy félreértettem... ha arra gondoltál, hogy a mérések kezdeti idõszakához viszonyítva mostanra -4°C-os anomália alakult ki (nem pedig mindvégig fennállt!), az logikailag rendben van.

Semmi esetre sem szégyen, hogy ilyen cikkek megjelennek. (Olvastad egyébként a Nature Geoscience-beli eredetit? Nekem sajnos nincs elõfizetésem.) Sajnos annak a méréséhez, hogy a 10 millió km2 területû, több km vastagságú antarktiszi jégsapkából mennyi olvad el évente (ill. egyáltalán fogy vagy gyarapszik) a pár tucat met. állomás adata nem elegendõ. Ezért szükség van modellekre, elméleti fejtegetésekre. A cikk egy ilyet mutat be, a kivonat alapján én nem látok benne ellentmondást. (Ismétlem: ha alapvetõ ellentmondásra épülne, meg sem jelenhetett volna.) Ha a szárazföld jégsapkája olvad, az nem juttat hideg édesvizet a tengerbe? Az édesvíz nem könnyebb, mint a sós, és nem marad a felszínen? Ha a felszínen marad, nem fog könnyebben megfagyni, és nem nõhet ettõl a tenger jégborítottsága? Dehogynem. Ez természetesen csak egy modell. Lehet, hogy más hatások a valóságban sokkal erõsebbek, és a cikkben tárgyalt mechanizmus nem tud érvényesülni. De mivel nincs annyi adatunk, hogy ezt pro vagy kontra eldönthessük, az elméletnek bõven van létjogosultsága.

Így van de most már azért sokkal több dolog és lehetõség nyílik megfigyelésre mint néhány száz évvel ezelõtt. Azt hiszem a mostani technikát és fejlõdést nem illik összekeverni az akkorival. Ha mégis akkor igen szégyen, hogy még mindig ilyen cikkel jelennek meg ha még a fejlõdés más forgatókönyv szerint is mehet tovább.

Vosztok önmagához képest hûlt ilyen mértékre mint ahogy pl Budapest anomáliáját is önmagához viszonyítjuk ezért nem értem a kérdésed. Amióta megfigyelések vannak nagyjából ennyivel hidegebb az átlag. Igaz ami igaz a többi állomást nem számoltam mégsem hiszem, hogy olyan zárt és nem egyszerû szélrendszer amely jellemzi az ottani állapotokat, ezt amelyek szerint a cikk íródhatott volna megállja a helyét. Tehát a cikk amelyben le vagyon írva az a tény amit állítanak az szinte lehetetlen, pont a speciális helyzete miatt is.
Azonban abban igazad van és teljesen egyetértek veled, hogy kerüljön ki minden ami elõre visz vagy vitához indít, hisz már a cikk nélkül ez az eszmecsere sem jöhetett volna létre:-)

A tudomány nem jutna elõrébb, ha nem lennének merész, a "józan észnek" néha ellentmondó találgatások. A maga idejében az is ilyennek számított, hogy a Föld kering a Nap körül, vagy hogy az alma valami láthatatlan erõtér hatására esik le a fáról.

A Nature Geoscience-ben megjelent cikk (aminek az OMSZ honlapján csak egy nagyon rövid összefoglalója szerepel) persze nem ennyire világrengetõ. Viszont biztosan tartalmaz hosszú távú megfigyeléseket, és a következtetések ezekkel nincsenek logikai ellentmondásban. Ellenkezõ esetben sem a Nature Geoscience, sem más, magára valamit adó tudományos folyóirat nem közölné le a munkát. A közlés persze nem azt jelenti, hogy ez onnan kezdve szentírás. Ez csak egy lehetséges forgatókönyv, egy elmélet, amin lehet vitatkozni, és az ilyen vitákból épülnek fel lassan-lassan a tudományos ismeretek.

Egyébként én nem a cikket, hanem ezt nem értem: "Vosztok mióta létezik kb 4 fokos negatív anomáliában van". Mihez képest? Vosztok létezése elõtt 1000 km-es körzetben semmiféle mérés nem volt, úgyhogy negatív anomália csak akkor jöhet ki, ha ott, helyben bemértek egy enyhébb idõszakot is, amihez most viszonyítanak. Amúgy a jégolvadás szempontjából teljesen mindegy, hogy Vosztokon milyen anomália uralkodik. Azon a részen még 10 fokos pozitív anomália sem olvasztaná a jeget... (Vosztokon az abszolút Tmax -12,2°C.)

Szerintem nincs ezzel baj, hogy felkerül oda, inkább miért adja a WMO, hisz a forrás az. Szóval ha valaki tudományos vagy áltudományos publikációt hoz napvilágra akkor abban témakörben átjárja ma már a világot, ez máshol is így van pl történelem. Az, hogy napvilágot lát az egy dolog, hogy mennyire hiteles azt döntse el mindenki maga. Ebben a cikkben ha valaki józan észre hallgat akkor lehet olvasni, hogy csak vergõdés az egész magyarázzuk már meg a számunkra sem értett dolgot. Ha valaki utána jár, hogy pl Vosztok mióta létezik kb 4 fokos negatív anomáliában van így azt már a cikk kétségek közt ejtheti. Tehát ne ugorjunk bele mindenféle leírt hivatkozásba, vizsgáljuk meg a lehetõ legjobb tudásunk és a legpontosabb információk szerint. Én pont ezek az össze-vissza írt cikkek és tanulmányok miatt jutottam, oda, hogy igazából senki sem tudja még a légkör bonyolult jellegét az egész csak találgatás fikció, így vagy úgy lesz. Hisz a hosszú távú hivatkozások és mérések alapján ami már rendelkezésünkre áll, ezt nem támassza alá. Tehát valamit írni kell, a valóság alapja az már más lapra tartozik. Ne értsen félre senki nem vagyok tudós nem is leszek soha, de nem vagyok lusta, sõt igen aktíva vagyok, hogy sok-sok adatot átnyálazzak és rájöjjek, hogy bizony borzalmas ferdítések vannak. Elhinni könnyû, no utána járni nem egyszerû.-)

Akkor miért adja az Országos Meteorológia Szolgálat a nevét ezekhez a cikkekhez?

Szerinted?
Ezzel: Link

Nincs új a nap alatt, ha nõ, ha csökken akkor is olvad:-)
Már a cikk elõtt is gondoltam, sejtettem, de a cikk megjelenésétõl ezeket már el sem olvasom, hisz kb Barbie-baba is írhatta volna õket annyi a tudományos alapjuk:-)

Érdekes cikk: Link Mellé a friss jégborítottság: Link