Globális jelenségek

Igen, ezért mondom azt, hogy persze, hogy megnövekedtek a 90-es évek utáni idõszakban a káreseményre kifizetett összegek és maguk a bejelentett/dokumentált káresemények is, ez természetes. Mindenkinek, akinek biztosítása van, az az érdeke, hogy ha egy cserép leesik a tetõrõl, bejelentse. Régen ha levitte a szél a fél tetõt, jöttek a szomszédok és segítettek visszapakolni, ha nagyobb területet érintett a természeti csapás (mondjuk egy falut), kiküldték a kiskatonákat és azok segítettek.
Ma van a biztosításod, bejelented a kárt, kifizetik, hívod a mestert. Régen nem jelentetted be senkinek, maximum az égbe panaszkodtál, aztán megoldottad a problémádat, segítséggel vagy anélkül.

Ebben sok az igazság (csak 12 éve foglalkozom biztosítással ), hozzátenném, hogy bármilyen katasztrófa esetén csak a biztosítók adataiból lehetne valami képünk, de ugye õk magáncégek... Ugyanakkor sok a biztosítatlanság és biztosíthatatlanság is, másrészt az árak, értékek szabad alku tárgyai, így sosem lesznek pontos adataink, ezért is kár forintban megpróbálni bármit is összevetni. Maximum összeszámlálja a hivatal, hogy hány tetõ ment tönkre, hány ház sérült vagy semmisült meg, ennél pontosabb közelítés csak találgatás, saccolás kategória. (Én azt sem tudom mennyi a házam értéke, ha eladnám derülne ki, de áron alul is eladható bármi...)

Nekem 1987.júl.23. a nagy tenkesi Sc (utána elvitték onnan a radart a Hármas-hegyre) jégverése dátuma (nem írtam fel, csak memória).
Hogy tavaly kevesebb volt a jég, de szerintem az árvíz is: napfényrekord volt, ami feltételez felhõ-, emez esõ és zivatarhiányt, így árvíznek is kisebb az esélye. Valóban el kell ismernem : egyidejûleg nem lehetnek bizonyos rekordok, pl. meleg meg hideg egyszerre, porvihar meg belvíz,de árvíz meg aszály lehet: Alpokban leszakad az ég, kiárad a Duna, mi meg közben fõlünk a 35 fokban.
Kicsit úgy tûnik nekem, hogy ez is olyan mint a globális felmelegedés: az ember okozza. Nem lenne annyi kár meg rekord, ha tudnánk elõször is jól mérni ill. nem avatkoznánk be a természetbe (csatornák,folyószabályozás,erdõirtás,mezõgazdaság). Írtam is , hogy nem forintban kell mérni: ha a mezõg. fele annyit termel, mint 40 éve, ugyanolyan idõjárás csak feleakkora kárt okoz durva közelítésben. Szerintem azért nem a pucolatlan csatornák meg az erdõsávok kivágása felelõs egyedül a belvízért vagy hóakadályért: oda azért csapadék meg hófúvás is kell.

Jópár éve (talán 2006) készítettünk 100 éves csapadékadatsorból egy vizsgálatot (Csesznek-Bakonyszentkirály adatai) és a szórás megnövekedése lett az eredmény és utána jött egy brutális, 30%-os éves csapadékrekord dõlés (1203 mm), majd rá egy 500 mm-es év. Persze ez (egy adott hely) nem jelent semmit az éghajlatra vonatkozóan.
Már lassan 10 éve tettem fel a szélsõségesedés lemezemet ide a metnetre, de nem annyira matematikai, hanem tapasztalati alapon, mivel már 40 éve kémlelem az eget és méregetek, jegyzetelgetek. Minden idõjárással kapcsolatos hírcsatornát használok én is azóta s nekem többnek tûnik a szélsõség. Ezt ráfogták az internetre, amely elhoz minden szélsõséget a világból pillanatok alatt és így többnek érezzük mint régen a primitív idõkben. Azért ha árvíz, hóvihar vagy jégverés volt az országban, arról akkoriban is volt aki tudósítson (pl.rádió,tv,újság már létezett).
Mi is a szélsõség szerintem. Ennek gondolom nincs tudományos definíciója. Megközelíthetjük úgy is mint Endre vagy matematikai száraz elemzésekkel. Nagy munka lenne kidolgozni rá egy elméletet vagy képletet, én csak úgy fogalmaznék: idõjárási károk. Ezt a sajtóból is lehet összeszedni: fagykárok, árvízkárok, felhõszakadáskárok,jégverések,viharkárok,belvizek,aszályok,bénító hóviharok. Nem annyira rekordkérdés. Hiába van egy nap 42 fok,ha közelében csak harminc fokok vannak és esik az esõ. De ha 3 hétig 35-40 fok van és közben a havi csapadék 6 mm, akkor az nagyobb gáz, ha nincs is rekord.
Károk minden évtizedben elõfordultak az utóbbi 40-ben. Számomra (kárstatisztika nélkül) gyakoribbak voltak (tehát nem annyira forintban méregetve vagy emberéletben stb.)a 80-as években, mint a 70-esben, aztán a kilencvenesben mint a 80-asban és így tovább.
Ilyen adatok, mint zivatar meg jégesõgyakoriság errõl semmit nem mondanak, mert pl. hiába volt 1975-ben sok zivatar, nálunk nem emlékszem jégesõre sem (felhõszakadásra igen). Ez persze helyfüggõ, de a nyolcvanas években már hallottam a baranyai SC jégverésérõl(87), ami nekem akkor hihetetlen volt, mert 89-ben a jégesõelhárításnál is dolgoztam és láttam behorpadt autókarosszériát Pécsett. Az utóbbi években ilyen sc-s jégverésnek se szeri, se száma, olyan Sc felhõfotókat látok itt tömegével, amihez hasonlókat sosem láttam 30-40 éve, hiába néztem meg ezer CB-t. A lényeg: jégesõ és jégesõ közt óriási a különbség: egy egycellás cb borsónyi jege (ilyet láttam gyerekkoromban) és az SC tojásnyi jege nem egy kategória.
Korábban is volt legalább egy-két országos és több helyi idõjárási károkozás, de mostanában felkapom a fejem, ha egy hónap úgy telik el, hogy nincs árvíz, SC, hóvihar vagy kései fagykár stb.stb.
Nem egy tudományos megközelítés tudom, csak a tapasztalati emlékek...
Gyermekkoromban sokszor búsultam (most nem jellemzõ rám), ha hetekig semmi érdekes nem történt az idõjárásban, egész télen nem volt egy fia hóvihar, nyáron hetekig nem hallottam égzengést stb. Voltak ilyenek, de ritkán, ahogy 35 fok (elemeztük ezek múltbeli gyakoriságát a tavalyi brutálmeleg aszály kapcsán) meleg vagy -20 fok hideg sem bírt lenni évekig, akár egy évtizedig sem lakóhelyemen. Ez nem jelenti, hogy 1970-ben, 1975-ben,1977-ben vagy 1979-ben is ne lettek volna károkozó szélsõségek (árvíz,hóvihar,fagyos orkán vagy jégesõ), de nem minden második hónapban.

Attól tartok, ebben a kérdéskörben nem lesz egyezség egy darabig, bár a hivatásos meteorológusok, klimatológusok szájából is hallottam ezt a vélekedést. Ha légbõl kapott handabandának bizonyulna, akkor megint egy csalódás, mint a hokiütõdiagram tudósainak csalása. ( Persze hiába csalás, még ma is a Föld lakosságának 99%-a elhiszi, még az iskolai tananyagban is benne van az éghajlatot tönkretévõ emberiség teóriája. )
( Ejha, akkor én is csaló lennék... ... mindegy, most már nem törlöm ki , ha ennyit írtam )