Globális jelenségek

Szia!

Wow..., ez valóban ütõs érv!
Számomra ez nem értelmezhetõ ez a kijelentés: "nem hiszek a matematikában". A matematika segít nekünk eligazodni a hétköznapi élet káoszában. Amikor hitelt veszünk fel, amikor elmegyünk vásárolni, amikor reggel felkelünk és elmegyünk dolgozni, minden esetben az ár/érték arányt mérlegeljük és kockázati elemzést is végzünk. Hitel felvételekor a valószínûségszámítás egyes elemeit is használjuk, pl. mennyi az esélye/valószínûsége annak, hogy elvesztem a munkahelyemet a hitel lejárta elõtt. Persze, mindezeket a cselekvéseket általában nem papíron, egy tollal a kezünkben tesszük, hanem nagyrészt a fejünkben zajlik le pillanatok alatt vagy hosszas mérlegelést követõen. Még idõnként deriválunk is fejben, csak ez nem tudatosul bennünk.
Persze, diákként a legtöbben nem rajongtunk ezért a tárgyért, bevallom én sem önmagáért szerettem, hanem elsõsorban a kémia iránti rajongásom miatt, amihez szükségem volt a matematikai tudásra is.

Amikor egy problémával szembesülünk - lásd szélsõségesebb-e a 2000-es évek idõjárása, mint a korábbi évtizedeké - elõ kell venni az adatokat és türelmesen elemezni kell azokat. Egy táblázat tele számmal..., meglátni az összefüggéseket csak a matematika segítségével lehetséges.

Szerencsére sok olyan elõdünk akadt, akinek mégiscsak volt "hite" és megmutatta nekünk hogyan teremthetünk rendet a káoszból. Hinni lehet, de bizonyítani csak - a jelenlegi tudásunk szerinti - matematikai tézisekkel lehet.

Érdekes, amit írsz az esetleges adatsor hosszáról. Ma reggel éppen én is valami hasonló levezetésen gondolkodtam, egyébként én hosszabb adatsorra gondoltam volna.

"nem áll elegendõ hosszúságú mért adatsor a rendelkezésünkre ennek megállapításához"

én ezt már évekkel ezelõtt leírtam itt az akkori fórumokban, akkor a végsõ érv ellenem az volt (egy fórumozó illetõ mondta) "nem hiszek a matematikában"..

Nos aki nem rendelkezik a megfelelõ matematikai tudással, annak tényleg minden világos és nyilvánvaló: állítunk valamit, amirõl úgy hisszük, hogy igaz és ez nekünk bõven elég bizonyítéknak. A másik ember matematikai elvekre épülõ cáfolata pedig nem jelent semmit, mert abban nem hiszünk.
Egyszerû ez, mint a faék.

Flooval abban egyetértek, hogy az emberek emlékezete katasztrofális, emlékekre meteorológiai elveket és véleményeket ráépíteni felesleges, még a mért adatok is veszélyesek sajnos, ha nem tudjuk garantálni a mérések pontosságát és megbízhatóságát.

Tettem annak idején egy becslést a statisztikai alapon történõ hosszútávú elõrejelzésekre vonatkozóan, durván 150000 év adatára lenne szükség egy olyan statisztikai elõrejelzéshez, amiben 3 hónap adatából következtethetnénk a következõ hónap idõjárására.
Nekünk meg 150 év áll rendelkezésre.

Pontosan emiatt (is) nem lehet a szélsõségekbõl és a szélsõségek számából bármire is következtetni...

Floo,
Vettem a fáradságot és egy grafikont is készítettem.
Az 1970-1985 közötti idõszakban szignifikáns kiugrás látható a budapesti jeges/jégesõs napok számában, a zivatarok száma is jelentõs mértékben megugrott ugyanezen idõszakban. A teljes XX. századot tekintve a jeges napok száma komoly szélsõséget mutat az 1970-1985 közti idõszakban Budapesten, de ez a jellegzetesség természetesen Szeged és Debrecen esetében is kimutatható (csak ennyi adat már nem fért rá szépen a grafikonra).
Ez szignifikáns kiugrás és - hétköznapi nyelven - szélsõségnek tekinthetõ.

Ime a grafikon a könnyebben értelmezhetõ, látványosabb szemléltetés miatt (Forrás: OMSZ adatok).
- a sötétebb oszlopok: jeges napok száma Budapest (OMSZ)
- a világosabb oszlopok: zivataros napok száma Budapest (OMSZ)

Link

Még egy gondolat:
Összefoglalva tehát a véleményemet ebben a kérdéskörben - csatlakozva Salohoz - nagyon úgy tûnik, hogy egy zonális periódus váltakozik egy meridionális periódussal. Ezen szakaszok hosszán felesleges vitatkozni, mert nem áll elegendõ hosszúságú mért adatsor a rendelkezésünkre ennek megállapításához.

Az egyes szakaszok más-más szélsõségekre hajlamosak, ez adódik a helyzet jellegébõl.
A meridionális szakaszban a csapadék mennyisége/annak mennyiségi kilengései hajlamosak szélsõségek produkálására, míg a zonális idõszakban más paraméterek billegnek a végletek között.
Nem szélsõségesebb most a klímánk, csak elõjöttek a meridionális idõszakra jellemzõ szélsõségek, míg a zonális idõszakban jellemzõ (arra érzékeny) paraméterek kilengési csillapodtak.

Az is természetes, hogy most élünk, tehát most élünk meg szélsõségesnek bizonyos dolgokat, egy zonális idõszakban más szélsõségeket tapasztalnánk.
Azzal sem értek egyet, hogy a 70-es években kongott volna a MetNet, a viharvadászok örömtáncot járnának...

Igen, pontosan így van! Akkor más is meglátta, szuper!
-------------------
Ez már Floo-nak.
Floo!
Akkor nézzük... Azt gondolom, hogy továbbra is eszmecserét folytatunk és nem szembenállásról van szó. Szeretném az érvelésed logikai bukfenceit megmutatni, hogy esetleg ezt korrigálhasd. Érvelésrõl van szó továbbra is, messze nem vitáról.

A mondandódat nem támasztottad alá tényszerû adatokkal, nem néztél utána az adatbázisnak és nem erre építetted fel a teóriádat. Nem vizsgáltad meg a kivételeket és a hasonló szélsõséges események elõfordulásának gyakoriságát.

Ha klímaváltozásról beszélünk, nem vizsgáltál meg más országokat. Mi a helyzet a Balkánnal? Meg lennél lepõdve, ha ott megvizsgálnád a szélsõségesen csapadékos és a szélsõségesen aszályos évek viszonyát, ott bizony gyakrabban elõforduló esemény az, hogy a két véglet között billeg csapadékmennyiség tekintetében két egymást követõ év.

Természetesen nem egyenlõ mértékben tanultunk statisztikát és valószínûségszámítást mindannyian, ez attól függ, hogy ki milyen pályát választott a késõbbiekben. De, igenis megvan annak is az esélye, hogy a holnapi napon engem villámcsapás ér és meghalok, ennek valószínûsége számszerûsíthetõ, és az is, hogy a fejemre esik egy tégla és súlyos agykárosodást szenvedek, valamint az is hogy egy rekordcsapadékos évet egy rekordaszályos év követ. Ezek nem lehetetlen események csak más-más a valószínûségük bekövetkezés szempontjából.

Szélsõségnek tekinted a múlt évi napfénygazdag évet, de nem tekinted szélsõségnek a 70-es évek rekord napfényszegény éveit. Szélsõségnek véled a 2010-es csapadékos évet, de nem tekinted szélsõségnek a 70-es évek rekordszámú jégesõs zivatarjait.
Becsülendõ az összefüggések keresése, magam is ezt teszem, de ezt adatokkal alátámasztva tedd...

Mutatok egy példát:
Az AO index mértéke 2010-ben, havi bontásban (11 negatív indexû hónap):
-2,587 -4,266 -0,432 -0,275 -0,919 -0,013 0,435 -0,117 -0,865 -0,467 -0,376 -2,631
A NAO index mértéke 2010-ben, havi bontásban (12 negatív indexû hónap):
-1,11 -1,98 -0,88 -0,72 -1,49 -0,82 -0,42 -1,22 -0,79 -0,93 -1,62 -1,85
Budapest Lõrinc évi csapadékösszeg (mm): 874 mm

---------------------------------------------

Az AO index mértéke 2011-ben, havi bontásban (4 negatív indexû hónap):
-1,683 1,575 1,424 2,275 -0,035 -0,858 -0,472 -1,063 0,665 0,800 1,459 2,221
A NAO index mértéke 2011-ben, havi bontásban (5 negatív indexû hónap):
-0,88 0,7 0,61 2,48 -0,06 -1,28 -1,51 -1,35 0,54 0,39 1,36 2,52
Budapest Lõrinc évi csapadékösszeg (mm): 373 mm

Nos, nézzük, hogy mi történt "szélsõségmentes" 70-es években.
Bizony az a szégyen is megesett, hogy nem sütött a Nap a napfény városában.
A hivatalos OMSZ adatok szerint - 1927 óta - 1970-ben sütött a legkevesebbet a Nap Szegeden, valamint 1978 és 1980 is napsütésben gyenge évek voltak. Az éves középhõmérséklet is elég alacsonyra sikeredett ezen években.
---napsütéses órák száma / évi középT
1970: 1701.4 óra / 10 C
1978: 1766.5 óra / 9.5 C
1980: 1762.1 óra / 9.3 C

Forrás:
Link

Egyébként az ország más pontjain is hasonló volt a helyzet. Csak, hogy gyorsan kizárjuk a tévedést, a szegedi állomás körül 1 év alatt megnövõ rohamos tempóban égbe törõ, árnyékot adó fenyõket stb...):
Budapest:
1970 1656.9 óra
1978 1780.9 óra
1980 1743.1 óra