Globális jelenségek

Szia!
Igen, egyetértek veled, ezért említettem meg az 1940-es évet, mely nem rekordot döntött, hanem maga a nagybetûs szélsõség volt. Itt nem arról van szó, hogy közeledett-közeledett a rekordhoz, aztán "véletlenül" megdöntötte (néhány napon), hanem komolyan rászámolt minden korábbi évre és azóta sem tudtuk még megközelíteni sem, nemhogy felülmúlni.
Szóval 1940-nek még Réthly Antalnál is elõkelõ helyen kell szerepelnie. 1940 tele minden grafikonból, statisztikából, trendbõl, szórásból brutálisan kilóg. Ha pedig a történelem folyását nézzük, sorsfordító (akarom mondani) történelmet fordító esemény volt. Ha az a tél nem úgy alakul, ahogyan, ma egészen más lenne a világ, ez bizonyos.... (szigorúan mindenféle politikai felhang nélkül megemlítve). Mindannyian olvastunk, tanultunk errõl az eseményrõl.

Ha lesz idõm - ma este - keresek még érdekességet egy-két évrõl.

Endre!

Azon nem is volt vita köztünk, hogy a zonalitás gyengülésével szélsõségesebb az éghajlatunk. Az is rendben van, hogy ez a tény bizonyos -hangsúlyozom bizonyos!- paraméterek "ingását" növeli. Az más kérdés -errõl is volt szó-, hogy ugyanakkor más paraméterek esetében éppen a zonális hajlam okozna szélsõségesebb értékeket. Ezt ne is ragozzuk tovább, ha lehet.

A vita ott van köztünk, hogy azt állítod, hogy az elmúlt idõszak mennyire rettentõen szélsõséges. Erre mondom én, hogy nem, illetve csak bizonyos paraméterekre nézve. Az, hogy az 1960-90-es években nem volt szélsõség, szerintem téves megállapítás. Korábbi hozzászólásomban említettem néhány olyan paramétert (és még biztosan van számos), melyek az utóbbi idõben, években teljesen "normálisan" alakultak, míg akkoriban jobban szóródtak a szélsõ értékek felé.

Újból mondom, igazad van abban, hogy vannak szélsõségesebb események, ám ezek szerintem magyarázhatóak a mostani általános makrohelyzetekkel. Ebben az "érában" ezek a szélsõségek jelentkeznek, egy másikban pedig mások. Ezt bizonyítja, hogy a korábbi idõszak hasonló felállásaiban, "éráiban" legalább ennyi szélsõséges eset történt, sõt....

Tehát egyetértünk a dolgok lényegében, ám továbbra is tartom, hogy minden híreszteléssel ellentétben:"nem bolondult meg" a klímánk.

Én csak annyit tudok hozzátenni a témához, hogy azokban a térségekben, melyek a leginkább érzékenyen reagálnak a zonális/meridionális rendszerek által okozott idõjárási helyzetek sajátosságaira, bizonyos meteorológiai elemeknek a statisztikájában a szórás-jellegû mennyiségekbõl szignifikánsan kimutatható a nagyobb szélsõségre való hajlam a meridionális irányítású idõszakban. Ebben fedezték fel a Floo által is sokszor emlegetett kb. 30 éves periodicitást, melyrõl ma azt tartják, hogy az AMO jelenséghez lehet köze. (Errõl még régen írt egyszer svadasz kolléga ezen a fórumon, egy klímakonferenciával kapcsolatban. A többirõl most nincs kéznél a forrás, egyetemen hallottam ilyesmiket, valamiféle klímás elõadásokon.)
DE!
Ez a fajta szélsõségre való hajlam a rekordokon nem tesztelhetõ! Ugyanis a szélsõérték valószínûségi eloszlására nem igaz a centrális határeloszlás tétel (pontosabban idõben nem afelé tart, mint amit a chet. mondana). A rekorddöntés valószínûségének idõbeli menete mindig egyhez tart, "rövid" idõn belül, és nekem az a gyanúm, hogy ez a rövid idõ nincs harminc év. (Ha sokkal hosszabb lenne, akkor talán lehetne használni.)
Amit Floo mondott, hogy egy rekord véletlenül nem dõl meg, de folyamatosan a közelében vagyunk, vagy pedig kiugróan szélsõséges, de egyszeri eseményrõl van szó: ez nem függ attól, hogy melyik fajta idõszakban vagyunk. Attól, hogy most szélsõségesebb az idõjárás, simán elõfordulhatott volna olyan rekord, amit valószínûleg még ebben a 30 éves szakaszban sem közelítünk meg soha. (Ha azt mondom, hogy a 2007-es abszolút max. három fokkal több, de csak azon az egy napon van "véletlenül" olyan meleg, az is elõfordulhatott volna.) És akkor mit mondunk? Nem szélsõséges, mert csak egyszer dõlt rekord?
Remélem, sikerült érzékeltetnem a különbséget a rekord és a szélsõség között.

(Nem rég újra lett húzva a gépem, néhány dologgal küszködöm még, ezért most nem nagyon tudok az adatokkal dolgozni. Ha megoldódik a dolog, és lesz idõm is rá - sokszor ígértem már hasonlót, de alig van idõm -, akkor ezt a szórás-dolgot az OMSZ-os adatokból megpróbálom "láthatóvá tenni" valahogy.)

Köszi, olvastam a korábbi hozzászólásaidat.
-----------------------
Egy legendás, sok rekordot tartó, nagyon szélsõséges év 1940.
Az 1940-es év az alábbi rekordokat tartja Budapesten:
- 0 nap meleg éjszakák száma, amikor a minimumhõmérséklet nagyobb, mint 20 °C (ilyenbõl több év is elõfordul, holtverseny)
- 35 a zord napok száma, amikor a minimumhõmérséklet kisebb, mint -10 °C
- 111 a fagyos napok száma, amikor a minimumhõmérséklet kisebb, mint 0 °C

- 64 a téli napok száma, amikor a maximumhõmérséklet kisebb, mint 0 °C

- 8,8 C az évi középhõmérséklet

Budapest Lõrinc (OMSZ adatok)

Hát különlegesnek nem különleges, már ha azt veszed, hogy ilyen régebben is volt.
Te már nem vagy mai "csirke", biztos emlékszel arra az ezt megelõzõ idõszakra, amikor a zömmel zonális áramlású frontmozgás volt, kiegyenlítettebb klímával.
Thermometer és Bakonyvár az idõsebb korosztályt képviseli, õk emlékeznek, "furcsa mód" õk szinte teljesen egyet is értenek az írásaimmal.
Azt az idõszakot megélni és ezt a mostanit olyan, mintha más bolygón élnék.
Én csak a végét éltem meg, de az adatok és az elmondások alapján szinte ordít a különbség.
Abban az idõszakban a MetNet nem pörögne ennyire, mert ehhez képest rendkívül unalmas idõszak volt.
Más kérdés, hogy a tapasztalataim szerint az emberek átlagosan nagyon rossz megfigyelõk.
Rendkívül rosszak!
Ennek ezer oka van, nekem az idõjárás legkisebb rezdülése is visítva robban az érzékszerveimben, lehet más nem ennyire jó megfigyelõ, viszont én meg másban vagyok gyenge.
Ez az "eszmecsere" kicsit hasonlít arra, amit évekkel ezelõtt a domb és a fagyzug, a különbözõ fekvések közti különbség, az állomások elhelyezése és a klimatológia témájában követtünk el itt a metneten, akkor is azt írták, hogy nincs igazam!
Aztán azóta fényesen bizonyítást nyert, hogy igazam van.
Persze ennek elismerése más dolog, a vitában érintettek azóta sem szóltak egy büdös szót sem, hogy "te floo, azannyát hát ezt nem gondoltuk volna mi sem, stb stb", úgyhogy most sem fog soha kiderülni.
Még akkor sem, ha igaz az elméletem, hogy ezek a szélsõséges és kevésbé szélsõséges blokkok váltogatják egymást 20-30-40 évenként, és 5-10-14 év múlva visszavált az idõjárás a zonális kerékvágásba, és csak lesünk majd, amikor a MetNet napi forgalma a negyedére esik vissza.
Én tudni fogom miért!

" Ha ez a tél szeles, nyugati irányítású lett volna, akkor arról szólna a sztori, hogy mennyi viharos napunk volt, ha anticiklonos (véletlenül lábas hideg után....), akkor arról, hogy milyen extrém csapadékszegény és milyen rekord hideg, a tavak milyen hosszan és vastagon fagytak be, stb, és idõjárási helyzettõl függõen a példákat folytathatnám. Ezzel azt akarom mondani, hogy nagyon akarva mindig lehet találni valami különlegeset."

Nagyon akarva igen, csak az 1960-1990 közötti idõszakban évek teltek el úgy, hogy nem történt semmi különleges.
Akkor hiába akartad, nem tudtál semmi különlegeset találni, most meg csak azt tudsz.
A mostani idõjárást figyelve szinte hihetetlen, hogy tud lenni olyan is, de tud.
És ha ez valóban szabályosan vagy közel szabályosan váltakozik, akkor térjünk vissza erre a kérdéskörre akkor, ha átvált a kiegyenlítettre.

"Még akkor is, ha tudjuk, hogy a rekordok a mérési szisztémák változása, az adatfeldolgozási hiányok, az állomások áthelyezése és egyéb okok miatt helyén kezelendõk."

Ezzel eleve sok mindenre választ adtál.

Az Általad leírtakkal nagyrészt egyetértek, de éppen ezek bizonyítják a mondandót ellenkezõjét.
Mire gondolok? Ha ez a tél szeles, nyugati irányítású lett volna, akkor arról szólna a sztori, hogy mennyi viharos napunk volt, ha anticiklonos (véletlenül lábas hideg után....), akkor arról, hogy milyen extrém csapadékszegény és milyen rekord hideg, a tavak milyen hosszan és vastagon fagytak be, stb, és idõjárási helyzettõl függõen a példákat folytathatnám. Ezzel azt akarom mondani, hogy nagyon akarva mindig lehet találni valami különlegeset.

Igen, igazad van: egy bizonyos -képzeletbeli ingán- mozog az idõjárásunk rengeteg jellemzõje, ez az "inga" a lengések közben idõnként az addigi szélsõértékét megközelíti, mi több, meg is haladja. Ám ez így van rendben, pontosan azért, amit írtál: bizonyos feltételek megléte vagy hiánya egy másik feltétel "ingájának" szélsõséges mozgását okozza. (pl. sok mediciklon, kevesebb szélsõséges hõmérséklet és igaz lehet ez akár fordítva is)

Én továbbra se érzek semmi különlegeset, legalábbis alarmírozó szélsõséget, azt viszont készséggel elismerem, hogy egy olyan idõszakot élünk, mely -egyenes következve a jelenleg döntõen jellemzõ makrocirkulációs helyzetekbõl- hajlamosít az "inga" esetleges nagyobb kilengéseire.

Erre válaszolok, de a másik háromra is érvényes Link Link Link Link Link
Kellemes idõtöltést!

Kerestem egy igazán nagy szélsõséget.
Szeged (OMSZ adatok)
1926
65 nyári nap (Tmax: 25 C felett)
3 hõségnap (Tmax: 30 C felett)
0 forró nap (Tmax: 35 C felett)
Ez egy igazán "fagyos" nyár lehetett Szegeden, nem nagyon izzadtak meg akkoriban. 30 C-ot meghaladó hõmérsékletet egész nyáron csak háromszor értek el.

1927
109 nyári nap (Tmax: 25 C felett)
62 (Tmax: 30 C felett)
16 (Tmax: 35 C felett)!!!
Na, a rá következõ év viszont merészre sikeredett. Ebben az évben viszont már rendesen megizzadhattak a szegediek. 16 napon is 35 C feletti hõmérsékletet élvezhettek, a hõségnapok számáról nem is beszélve.

További érdekesség, hogy Szegeden a XX. században csak két évben (1927-ben és 1946-ban) érte el az évi hõségnapok száma a 62 napot.
Míg 3 napnál kevesebb hõségnapú év nem fordul elõ a XX. században Szegeden.
Tehát a két rekord, nevezetesen a legalacsonyabb évi hõségnapok száma/legmagasabb évi hõségnapok száma két egymást követõ évben esett meg Szegeden a XX. században.

Link

Legyen egy Szeged is (OMSZ adatok):
1999 - 738,2 mm
2000 - 203,2 mm
Forrás:
Link
----------------
2010 - 838 mm
2011 - 232 mm
Forrás:
Link

Szia Floo!

Az OMSZ oldalán az alábbi két grafikon található:
A csapadékok évi összege [mm]:

Link
A legnagyobb napi csapadékösszegek az évben [mm]

Link

Az alábbi évekre - azok egymáshoz képesti viszonyára - érdemes rápillantani:
1914/1915/1916
1937/1938
1997/1998/1999/2000
Ezen évek esetében is erõs váltás következett be.

OMSZ csapadékösszegek Budapest Lõrinc:
1997 - 326,6 mm
1998 - 643 mm
1999 - 842,2 mm
2000 - 388,6 mm

2010 - 874 mm
2011 - 373 mm
Jól látható az adatokból, hogy nem igazán különbözött egymástól az 1999/2000-es évek és a 2010/2011 évek viszonya.

Valóban nem voltak itt nagy dolgok, mert 5 éve pl. több csapadékot mértem télen, csakhogy nincs még vége. Ma újabb havazás kezdõdött, és persze lehet, hogy csak 20, de lehet, hogy 50 mm csapadék hullik le országos átlagban az elkövetkezõ utolsó hetében a télnek (van ahol java hóban), de még tisztességesen nõni fog az biztos. Másrészt valóban furcsa az a tél, amikor 3 napból 2 csapadékos. Írtam is reggel, hogy emiatt pl. nem tudott igazi nagy hideg sem lenni (de meleg sem), ugyanakkor az, hogy sokan Ény-on elérhetik a télen lehullott hó tekintetében a másfél métert (nálam is 1 m felett van, de a hegyekben már talán a 2-t is megközelíti)megint csak ritka jelenség...

Én nem a télrõl beszéltem, hanem arról, hogy a rendkívüli aszályból szeptembertõl egybõl a gigacsapadékosba csaptunk át!
A csapadék mennyisége még nem is lenne feltûnõ, ha visszanéznéd, sokkal inkább a csapadékos napok száma!
Átlagban szeptember óta minden második nap esett!
A januári 31 napból 25 csapadékos nap????
Ami Te írsz, hogy semmi rendkívülit nem hozott a tél a sok csapadékon kívül, hát persze hogy nem!
A sok csapadék, illetve a sok csapadékos nap eleve kizár egy csomó más szélsõséget: extrém hosszúságú ködös idõszakot, a rendkívüli hideget pont a folyamatos felhõ és a folyamatos csapadék miatt, szélvihar az volt a hófúvásos havazásnál, de részben pont az idõjárás nyugat-kelet irányú, és úgy alapban a dinamikájának a hiánya okozta a sok csapadékot, ami pedig azzal jár, hogy a viharciklonos, atlanti frontos helyzetek, szelek, beenyhülések hiányoztak.
Ez kb. olyan, mintha a 2010-es évben a csapadékmaximum rekord mellé hiányolnád a napfényrekordot!
Ismétlem, én nem a telet néztem, mert az idõjárási események blokkjai nem évszakfüggõek, hanem az aszály végét jelzõ csapadékos idõszakot.
Nem lett volna muszáj a két évig tartó rendkívüli aszályból egybõl gigacsapadékosba váltania.
A 2010-es giga-gigacsapadékos évbõl nem lett volna muszáj egybõl giga-gigaaszályosba csapnia.
Furcsállom, hogy ez nem böki ki mindenkinek a szemét, aki foglalkozik az idõjárással...
Más kérdés, hogy pont ezek a rendkívül éles váltások akadályozzák meg a durvább katasztrófákat, de rekord így is van bõven.
2006/2007-es tél rekordenyhe, 2007. nyár rekordmaximum, 2010 rekord max csapadék, 2011 rekord min csapadék, 2012 rekord napfény és így tovább.
Azért ez durva sorozat, akárki akármit is mond.
Még akkor is, ha tudjuk, hogy a rekordok a mérési szisztémák változása, az adatfeldolgozási hiányok, az állomások áthelyezése és egyéb okok miatt helyén kezelendõk.
Éppen ezért fontos, hogy rendszerben lássuk az egészet, mert például ha minden szélsõérték nem is dõl meg, de folyamatosan ott vagyunk, hogy majdnem megdõl, és ha mind állandóan majdnem megdõl, az is önmagában már szélsõségességre utal.
A rekordokkal azért kell óvatosan bánni, mert (és ez egy kulcsgondolat) ha például az elmúlt 100 év egyik abszolút rekordját vesszük, 100 év alatt azért tud lenni egy egyszeri alkalom, amikor egy rendkívül szélsõséges érték alakul ki.
Lehet, hogy a következõ 100 év alatt egyszer sem lesz annyi, néha-néha megközelíti, de el nem éri.
Amikor viszont egy idõszakban a napfény, a csapadék, a hó, a hõmérséklet, stb, mindig ott toporog a rekord közelében, csak amiatt az egy, korábbi, epizódjellegû esemény miatt nem dõl meg, az nem jelenti azt, hogy az adott idõszak nem szélsõséges!
Külön kell választani ezeket az epizódjellegû szélsõségekkel tarkított idõszakokat, és azt, amikor ezek halmozottan jelentkeznek!
Most ebben az utóbbi 15-20 évben ez utóbbira láthatunk példát.

Dericknek írtam a met. társalgóban, de beteszem ide is, itt is helye lehet...

Idéznék valakit Link Link
Akkora esélye lesz ismét 1500 mm fölé menni, mint amennyi esélye volt a 2010-es csapadékmaximum rekord után 2011-ben csapadékminimum rekordot mérni.
Amennyiben folytatódik ez az idõjárás, akkor bizony a közelébe kerülünk, mivel ezek az idõjárási szituk konvektív töltettel megspékelve 150-200 mm-es hónapokat produkálnának.
Amennyiben nem folytatódik, és mondjuk áprilisban vagy májusban eláll az esõ, akkor augusztusra akkora aszály lesz, mint a pinty.
Nincs középút.
Csak végletek!
Ez az óriási különbség az 1960-1990 közötti idõszak döntõ részéhez képest, amikor nyugati áramlásos, kiegyenlítettebb idõszak volt.
Ezt a rendkívüli szélsõségességet éljük meg klímaváltozásként!

Egy dolog viszont foglalkoztat!
Réthly Antaltól tudjuk, hogy az elmúlt évszázadokban is voltak szélsõségek, nem is kicsik.
Namármost!
Az elmúlt 15-20 évben, amióta tart ez a szélsõségesebb idõszak, azóta azért nem tud olyan drasztikus szélsõség kialakulni, mint például a Balaton kiszáradása, vagy hogy fürödtek a Dunában kora tavasszal, májusban arattak és így tovább, mert az egyik szélsõség kiegyenlíti egymást.
Példának okáért az elmúlt 100 év Nagykanizsán legszárazabb két éve után vagyunk, és elég volt néhány hónap, hogy a talaj visszanyerje szinte a teljes vízkészletét.
Az elmúlt két évben a pockok soha nem látott módon elszaporodtak pont a száraz idõ miatt, most viszont, hogy fél éve áll a víz a járataikban, most erõsen meg fog csappanni a számuk.
Tehát röviden: az egyik szélsõség okozta természeti károkat a következõ szélsõség kiegyenlíti, mivel ezek általában ellenkezõ elõjelûek.
További példa: volt ugye ez a két rendkívül aszályos év.
Ha ez a két év nem a 2010-es rekordcsapadékos év után van, akkor fák, erdõk pusztultak volna ki, és ki tudja még milyen brutális következményei lettek volna.
Tehát ahhoz, hogy kiszáradjon a Balaton vagy a Fertõ-tó, ahhoz hosszú ideig ugyanannak az idõjárásnak kell ismétlõdnie, ami más típusú szélsõségességet feltételez, mint ami ez most.
Ahhoz, hogy májusban arassanak vagy tavasszal lehessen fürödni a vizeinkben, elég egy darab rendkívül enyhe tél, ami idõszakonként elõfordulhat a nagy számok törvénye szerint.

De ez most más!
Itt nem egy-egy esemény van az egyébként kiegyenlített klímában, ami egyszeri nagy kilengés, hanem folyamatos kilengések vannak, amik kiegyenlítik egymást.
Ezért nem tud kialakulni rendkívüli helyzet....más kérdés, hogy 100 év két legszárazabb évét produkálni egymás után elég rendkívüli....fõleg egy csapadékrekordos után....

Sok embernek mondom, hogy micsoda csapadékos idõszakot élünk, aztán sokan néznek rám nagy szemekkel, hogy fenét, semmivel sem csapadékosabb, mint máskor.
De mondom januárban 31 napból 25 napon esett!
Hát az kizárt, annyiszor biztosan nem...
Az embereknek úgy amúgy fel sem tûnik, régen is esett, most is esik, régen is volt hó most is van hó, régen is volt aszály most is van, a laikusok és az oda nem figyelõk nem vesznek észre semmit.
Persze mi tudjuk, mirõl van szó...