Globális jelenségek

Ez így van: a forgástengely elfordulása (precesszió), a tengely dõlésszögének ingadozása és a Nap körüli pálya elnyúltságának változása jól ismert jelenségek. Ezekre vezethetõ vissza, hogy az utóbbi egymillió év során kb. 100 000 éves periódussal váltakoztak az eljegesedések (glaciálisok) és az enyhébb idõszakok (interglaciálisok). Lásd: Link

A gond az, hogy ezek a periódusok az utóbbi néhány millió évre érvényesek, itt viszont 540 millió évvel ezelõtti (százszor régebbi!) állapot a kérdés. Ilyen idõtávon már komolyan beleszól a pálya alakításába a Naprendszeren belül és kívül jövõ-menõ számtalan égitest gravitációs hatása, ezért nem lehet õket elhanyagolni. Lemodellezni viszont még 3 test egymásra való gravitációs kölcsönhatását is csak speciális esetekre tudjuk: Link

Az utolsó idézet ütött

Feltetted a kérdést: " milyen volt a Föld Nap körüli pályája, forgástengelyének helyzete"
A forgástengely helyzetérõl idézek egy könyvbõl, Camille Flammarion: A csillagok világa c. 1898-ban megjelent magyar nyelvû fordításából:
" A tengely, mely körül a Nap körforgását végezi és melyrõl azt láttuk, hogy egész éven át az égnek mindig egy és ugyanazon pontja felé néz, nem mozdulatlan; lassan helyet változtat és 47 fok széles kúpot képez. Képzeletünkben a Föld tengelyét az égsarkíg hosszabbítottuk, de az elõbbiekbõl láthatjuk, hogy százados évek letüntéig megváltozik a csillagok között. A sarkcsillag elnevezés így nem illik rá mindig, és ugyanazon csillagra. A kis Gönczölnek a rúdja végén levõ csillag, jelenleg a legközelebb áll a sarkhoz és ez az elnevezés most azt illeti. A 2015. évig még mind jobban közeledik majd hozzá, azután majd távolodik a sark, és csak 25.000 év múlva tér vissza. Az elõre nyomulásának e mozgása 25.675 évig tart."

A szerzõ a földnek 11 rendszeres idõközönként visszatérõ fõmozgásáról ír, a fent az egyik, a tengely kúpszerû mozgása (1898!)

Én is kiemelnék pár idézetet, kapcsolódva B.dodo-hoz:
"Az eddigiekbõl világos, hogy a klíma bármiféle módszerrel történõ stabilizálása képtelen és eleve kudarcra ítélt vállalkozás."
"Ha ránézünk az elõzõ ábrákra, nyilvánvaló, hogy annak megfelelõen, hogy hol és milyen hosszú tartományt választunk különbözõ, sõt minden további nélkül ellentmondó értékeket hozhatunk ki." (Klímapolitika?!)
„Lehetetlennek látszik az éghajlatváltozást elsõ elvekbõl leírni, mivel egyszerûen nem értjük eléggé az éghajlati rendszert, mint egészet.”
„…a nem kiugróan meleg kambrium elején a szén-dioxid-tartalom a mai érték tizennyolcszorosa volt, míg a jóval melegebb kréta idõszakban csupán hatszorosa.”
„Fontosabb durva közelítésben helyesen kiszámolni valamit, mint precízen rosszul.”
(Itt emlékezzünk a második idézetre! Azt tenném hozzá, hogy az idõtartamtól függõen az ugyanolyan függvényalakú trendek teljesen más paraméter-értékekkel illeszkednek /ezt is mondja a második idézet/, másrészt egyáltalán nem biztos, hogy a trend függvényalakja ugyanolyan marad /ki kell próbálni magasabb rendûeket a lineáris helyett, és nézni, hogy nagyságrendekkel csökken-e a reziduális szórásnégyzet, s ha nem, akkor megállni/.)
"Másrészt a közkeletû álláspont szerint az ipari forradalom elõtt a légkör CO2-tartalma 280 ppm körül mozgott és a feltételezés szerint antropogén hatásokra érte el a mai 380 ppm értéket. Ha szoros az összefüggés a CO2-tartalom és a hõmérséklet között, akkor mivel magyarázható a középkori meleg periódus?"

Igazából az egész cikket bemásolhattam volna , ezek az elõzõek csak azt mutatják, hogy ha a valódi méréseknek, feljegyzéseknek hiszünk, akkor a józan paraszti ész mindenféle klimatológiai szaktudás nélkül is arcpirító kérdéseket tud felvetni az IPCC és társai felé. Nem véletlen, hogy:
"...tekintélyes tudósok mondtak le posztjukról, mások az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) munkájában (...) nem kívántak a továbbiakban részt venni."

A végén a cikk is arra lyukad ki, hogy amíg nem tudunk megfelelõ pontossággal mérni, addig nem leszünk képesek még csak megközelítõleg sem elõrejelezni.

(Egyébkéntaz egyik hivatkozott cikknek is sokat mondó a címe: "A konszenzus és evidencia nem tudományos érv.")

(
Floo: a klimatikusan gyengébb zonális áramlás a vele (esetleg) együtt járó jelenséggel, miszerint a szibériai maximum könnyebben és hamarabb eléri Kelet-Európát, magyarázhatja, hogy gyakoribb a keleti, vagy az annak elõterében elõforduló sarki hidegbetörés blocking esetén. Nyáron az anticiklonok alatt nagyban meghatározza az idõjárást az AC-uralom elõtti idõszak csapadéka (szárazság vs. KÜN, avagy 2010 vs. 2011 pl.).
)