Globális jelenségek

Valószínûnek tartom, hogy megvolt a 26 valahol. Abban azért én egyáltalán nem vagyok olyan biztos, hogy ilyen még nem volt januárban. Volt nem egy nagyon csapadékos január a XIX. században is, és vélhetõen jó sok csapadékos nap is volt néhányban.
Volt 26 csapadékos napos hónap már, mégpedig az Alföldön, nem pedig egy dombos-hegyes területen, majd a visszatekintõbe írok róla estefelé az ény-on elõforduló csapadékos januárokkal együtt.

Elképesztõ!
Szinte biztos vagyok benne, hogy a január ismét történelmi hónap volt, szerintem a mérések kezdete óta soha nem mértek 25 csapadékos napot januárban!
Ami egyébként az év legszárazabb idõszaka.
Sõt, azt sem zárom ki, hogy a 25 csapadékos nap (nem tudom a 26 nap meglehetett-e valahol) nem csak januári, hanem éves abszolút rekord is lehet.
Utána tudna ennek nézni valaki?
Elképesztõ szélsõségeket élünk!

Nem tudom.
A legtöbb januári, amit most gyorsan találtam:
23 nap (Budapest, 1948. január)
22 nap (Nagykanizsa, 1963. január)

A csapadékos napokról nincs adatod, mikor és mennyi volt a legtöbb?
Országosan is és januárban is?
Köszönöm!

Váralján 2-szer volt 100 mm fölött a január 1960 óta. 1984-ben 110,5 mm; 1987-ben 104 mm csapadék hullott. Pécsett csak 1-szer volt 100 mm fölötti csapadékösszeg januárban, 1984-ben 106 mm. Abban a hónapban a legkevesebb csapadék Sopronban (23 mm), a legtöbb Homokszentgyörgyön és Szigetváron (152 mm) volt.
Országos csapadéktérkép: Link

Hozzátenném, hogy nem csak a csapadékos napok száma sok (tavaly Pápán nem volt kevés, mégis 500 mm csapadék sem hullott), hanem szerintem az utóbbi százvalahány év legcsapadékosabb januárja is esélyes, hogy most lesz.(Tavaly a napfénytartamra is ez volt a tippem megérzésbõl, és vastagon bejött,akárcsak a szélrekord 2010-ben - itt is dupla rekord egy év alatt, vagyis az új rekord egy évet sem ért meg)
A Bakonyban 1901-50 közt Zircen 97, Cseszneken 79, Bakonybélben 116 mm volt a legtöbb januári csapadék. Cseszneken és Pápán 112 év adataiban sem leltem 100 mm-t. Most Csesznek 110-nél, Olaszfalu 120 felett, Pápa 95,7 mm-nél tart és természetesen most is esik, gyarapszik még. Az ország 80 %-án szerintem 100 év alatt sem fordult elõ 100 mm januári csapadék, most egy egész sor (megyényi területeken) település eléri. Kiváncsi leszek, hogy Kõris-hegy mit hoz, mert nem konvektív csapadéknál a hegyek sokkal többet hoznak. Ha 150 m-en közel 100, akkor 700 m-en...?
A természet most valóban megint kisegít: a csapadék egyenletes idõbeli eloszlása és a lassú, fokozatos olvadás talán megóv a nagy ár- és belvíztõl.

Még két dolog kimaradt, illetve több is mert a sort a végtelenségig lehetne folytatni!

2003-ban a Balaton vízszintje annyira lecsökkent, hogy a szakemberek bele akarták vezetni a Rábát a Balatonba!!!!!
Szerencsére addig vacakoltak vele, amíg jött a 2005-ös év, amikor is a sok csapadék miatt vízben álltak a Balaton déli partján lévõ partmenti nyaralók.
Tehát az egyik szélsõség megóvta a Balatont a másik szélsõség miatti emberi beavatkozástól, ami nyilván nem lett volna helyes.

Aztán most 2013 januárt írunk, az eddig eltelt 29 napból sokhelyen ez a 24. csapadékos nap!
Van még két nap, ebbõl egy biztosan többhelyen megint csapadékos lesz, tehát 25 csapadékos nap meglehet az ország valahányad részén.
Van egy olyan gyanúm, hogy a mérések kezdete óta soha nem volt ennyi csapadékos nap januárban...

Így van!
Nagyon jó meglátás, én ezt már többször leírtam évekkel ezelõtt, meg 1,5 hónapja nyilatkoztam egy helyi Tv-nek a klímaváltozásról, ott is azzal kezdtem, hogy mindenki el van foglalva a szén-dioxiddal, a metánnal, az üvegházhatással, légszennyezéssel, a tengerekkel, óceánokkal, jégsapkákkal, csak magával az idõjárással foglalkoznak keveset!
Most, hogy már a vakok szemét is kiszúrja, mostanában már egyre gyakrabban hozzák elõ, de nem túl nagy meggyõzõdéssel!
5-6 évvel ezelõtt írtam már itt a MetNeten, hogy ami nagyon látványos változás, az a nyugati irányítás, az atlanti frontok számának drasztikus csökkenése, és ezzel párhuzamosan az anticiklonok számának drasztikus növekedése.
És nem csak a számuk változik, hanem az erõsségük is: a nyugati frontok gyengék, általában el sem érik az Uralt, valahol elakadnak, míg az anticiklonok bivalyerõsek, és hetekig, hónapokig egy helyben tanyáznak.
Ez nem volt mindig így!
Az 1960-1990 közötti idõszak merõben más volt, akkor dinamikusabb volt a légkör.
Ezt mindenféle adatsor nélkül is rendkívül szembetûnõ.
És ezek következménye az a rengeteg szélsõség, amivel találkozhatunk.


A visszacsatolásokkal kapcsolatban egy érdekes dolog, amin épp ma gondolkodtam el.
Mivel növényekkel, gyümölcstermesztéssel foglalkozom, így ezeken keresztül vizsgálva érdekes, hogy pont azért nincsenek nagy katasztrófák a szélsõséges idõjárás miatt, mert ennyire szélsõséges a klíma.
Például volt a 2010-es csapadék maximum rekord.
Utána jött a 2011-es és 2012-es év rendkívüli szárazsága (errõl egy mai írásom Link ), ami azért nem okozott katasztrófát, mert a megelõzõ szélsõség, a 2010-es csapadék maximum rekord után volt a talajban nedvességtartalék.
Ha ez a két aszályos évet nem a 2010-es év elõzi meg, hanem egy átlagos év, netalán egy kicsivel átlag alatti, akkor minden bizonnyal sokkal durvább lett volna, teljes erdõk száradtak volna ki.
A 2012-es év aszálya szeptember elejéig tartott, az akkori csapadék képes volt beindítani a növényeknél a késõi növekedést, ami felborította a biológiai egyensúlyukat, ugyanis így elvileg nem lett volna elég idõ a késõn induló hajtások beérésére.
Mivel azonban az õsz egészen december elejéig kitartott enyhe idõvel, így mégis volt idejük a növényeknek idejében befejezni a vegetációs ciklust.
Tehát az egyik szélsõség okozta problémákat a másik szélsõség enyhítette.
Ha ez a mostani, szeptember óta tartó "mindennapos esõk öve" helyett "minden másodnapos esõk övét" (mivel szeptember óta átlagban minden második nap van csapadék) idézõ idõjárás elõtt nem két aszályos év van, akkor a Dunántúl egyes területein már most úsznának a földek.
Ha ez a mostani rendkívül havas periódus nem a január elejéhez képest nagyon meleg talajra esik és nincs agyonázva a talaj, ami növelte a talaj hõtartó képességét, akkor valószínû megdõlt volna a síkvidéken valaha mért legnagyobb hótakaró rekordja.
A 2009-es és 2010-es decemberi genovai, a 2012-es februári és a mostani nagy havazások után pont azért nem tudott nagy hideg kialakulni, amiért a 30-40 centi havak estek, és annyira erõs volt a ciklonképzõdés, hogy nem bírt kiderülni.
Amennyiben az elmúlt 4 tél ezen 4 eseménye miatti vastag hótakaró után 2-3 napra kiderült volna az ég, veszélybe került volna a Miskolc-Görömbölytapolca által tartott -35 fokos rekord.
Február 9-én ez nem teljesen zavartalan éjszaka lement Baján -26 fokig a hõmérséklet, Dél-Baranyában a fagyzugokban -28-30 fokos értéket sejtetõ fagykárok keletkeztek diófákban és cseresznyefákban.
Ha az a hideglevegõ nyugalomba jutott volna 2-3 napig, akkor a 2010-es, 2011-es év után a 2012-es is hozott volna egy abszolút rekordot a napfényrekord mellé.
És persze-persze, a rekord tudjuk mennyire rekord, az omsz adattára tele van fel nem dolgozott adatokkal, a mérési hibák és ezer másik dolog van, amiért ezeket a rekordokat óvatosan kell kezelni....de!
Még így is feltûnõ ez a szélsõségesség!

Ezek talán olyan próbálkozások, mint amit Salo is írt: Link

Tetszik a gondolat! Szinoptikus klimatológia...

A felmelegedés, amit a statisztikák igazolnak (a módszereket illetõen nem tudom még mindig, hogy mit gondoljak, hisz a méréssûrûség 100 v. 200 éve nem olyan volt mint ma, nem beszélve a mûszerekrõl és az átlagszámítási módszerekrõl ill. a mai T anomáliát milyen kiragadott intervallum átlagához viszonyítják) egyáltalán nem lineáris. Sokan nem akarnak errõl tudomást venni ahogy a CO2 misztifikáció is él, ha milliószor megdöntik e tézist akkor is. Valahogy úgy állítják be a laikusoknak, hogy 100 éve tart egy feltartóztathatatlan és egyenletes melegedés és az éghajlati zónák évrõl évre ha 1 km-t is , de tolódnak és kiszámolgatják, hogy 20-50-100 év múlva hol milyen új éghajlat lesz ill. tengerelöntés, jégelolvadás stb. Holott itt is tapasztalhatjuk, hogy nõtt a meleganomália, de vannak hideg hónapok is, nõtt a nyári hõség de vannak nyári hidegrekordok is, több az aszály de vannak rekordárvizek is és pár évtizede még lehúlési periódusban voltunk és ahhoz képest lett kiugró a mostani meleg, ami pl. 2007 óta hazánkban már nem bír fokozódni. Most pl. rekordcsapadékos a január és Pápán már lementünk az átlag alá T-ben, pedig tavaly tényleg enyhe és száraz év volt. Ahhoz, hogy az éghajlat megváltozzon nem elég 1-2 fokkal melegebb évek 20-25 éves sorozata, ha közben meg, ha epizódokra is, de visszatér a hideg. Másrészt attól, hogy pár évtized melegebb az átlagnál vagy hidegebb, az nem jelenti, hogy 100 évig ez marad s a Szahara vagy a tundra lesz a végállomás.