Globális jelenségek

Durva lenne, de ez sem zárható ki. Egyszer minden trend véget ér, még az ellenkezõ elõjelû szélsõségek trendje is.

A 400 órás többlet nem!
Az idén ráver még 200-at!
Mármint a valaha mért legalacsonyabb napfényes óraszámra....

Ezen a grafikonon szerintem még a híres telek is látszanak: a mostani vörös (meridionális) idõszakban ott van a végén 2006 és 2007 zonális telei. '95, '87 és '85 is mintha látszana (piros tüske a kék szakaszban). (Példálul.)

A meteorológiai társalgóból tettem át ide!

"Másik következménye lehet a légkörzés gyorsulásának a gyors váltások, változások"

Ácsi-ácsi!
A légkör nemhogy gyorsult volna, sokkal inkább lassúbb, statikusabb lett, elvesztette a dinamikáját.
Régebben a zonális idõszakban nyugati, atlanti frontok voltak Európa motorjai, most ezek eltûntek, illetve amennyiben vannak, azok is álzonálisak, úgy néz ki, mintha olyan lenne, de mégsem.
A hirtelen gyors hõmérsékletváltozások a klíma meridionálissá válásának köszönhetõek.
De Európa idõjárása elképesztõen statikus lett, a szélsõségesség miatt károkat okozó helyzetek súlyosságát még az a körülmény is fokozza, hogy a kárt okozó idõjárási események, furcsa módon, egy-egy adott perióduson belül egyazon térséget érintve ciklikusan makacsul reprodukálódnak, tetézve a már egyszer vagy kétszer bekövetkezett negatív hatást.
A ciklonok állandóan beragadnak, alig bírnak arrébb vánszorogni, ha egy anticiklon rámászik a Brit-szigetekre vagy lecövekel a nyugat-délnyugat-európai partoknál, akkor hónapokig ott idõzik.
Néhány régebbi írásom a klímaváltozásról Link Link Link

KP!
Ami valóban érdekes, hogy nyáron bezzeg olyan anticiklondömping van, hogy ihajj.
Télen meg nincs, vagy kevesebb.
Persze ennek is megvan a magyarázata.
Egyrészt az idõzítés is: ha emlékszünk még rá, a tavasz és a nyár rendkívül száraz volt, alig volt csapadék.
Aztán szeptemberben fordult a kocka, az azóta eltelt 4,5 hónapban pedig átlagban minden második napon esett.
Ha az elmúlt 4,5 hónap lett volna a nyár, és a nyár lenne most, akkor teljesen fordítva lenne minden.
2010-ben például esett végig, majd 2012-ben napfényrekord dõlt meg, nem is kicsit.
Szóval évenként óriási a változékonyság.
A telek átlaghõmérséklete azt hiszem kevéssel emelkedett, viszont a telek abszolút minimumai rendkívül durvák lettek, majd minden télen vannak -20-25 fokok.
Az elmúlt 3 télen például a kaposvári állomáson sorrendben -23,2 fok, -22,5 fok, -24,2 fok volt a legalacsonyabb hõmérséklet.
Iklódbördõce -21, -22, -20 fok.
Sellye -21 fok, -19 fok, -26 fok.
Paks -23 fok, -17 fok, -22 fok.
Baja -20 fok, -18 fok, -26 fok.
Azért ezek kemény hõmérsékletek, fõleg zsinórban három ilyen alacsony érték, szerintem nagyon kellene kutakodni, hogy 1-1 állomás egymás után három évben ilyen alacsony abszolút minimumot hozzon.
És mivel itt ez a veszett nagy hó, jó esély van rá, hogy 1,5 héten belül a 4. tél is zsinórban ilyen alacsony értéket hozzon.
Ez nem zárom ki, hogy a mérések kezdete óta példa nélküli.
De érdekes, mert az átlaghõmérsékletet a 2-3 hétig tartó nappal -3-4, éjjel -6-8 fokos hidegpárna tudja levinni, és ezek az elmúlt években valóban megszûntek.
A múlt februári idõszak azért odavágott a 2011/2012-es télnek, de elõtte éveken át nem voltak jellemzõek a hetekig tartó hidegek, akár hidegpárna alatt, akár hidegelárasztásos idõszakban.
2005 februárjában volt utoljára olyan, amikor hosszi idõn át nagyon hideg volt.
Persze a -20-25 fokokat az elmúlt teleken ez nem érdekelte.
A zonális, nyugati áramlásos, 1960-1990 közötti idõszakban voltak telek, amik zsinórban hó és -15 fok nélkül teltek el.
Amikor általános iskolás voltam, évek múltak el hó nélkül.
Most meg az elmúlt 3-4 télen minden télen itt virít a 20-30-40 centi, akár telente többször is.
Hogy hova lettek a téli meleg anticiklonok?
Most jöttem rá: a Brit-szigetekre, az Atlanti-óceán fölé és a Skandináv-félszigetre távoztak....