Globális jelenségek

Ez igaz, de az egyenlítõtõl 5-30 fok távolságban a passzátok és monszunok hatalmas nedvességet és trópusi ciklonokat szállítanak. Minél messzebb vagyunk az egyenlítõtõl, annál kevésbé igaz a trópusi helyi konvektív csapadék egyeduralma. Afrikában képzõdõ zivatarcsoportot már Láttam a Karib-szigeteken hurrikánként lecsapni.Ebben a 15-20 fok körüli sávban (arról lehet szó, hogy ez nem csak szavanna lehetett) szerintem már van advekció is.

Ez a cikk igen hasznos lehet egyébként tudományos értékét tekintve is: Link

A konvektív csapadéknak az a tulajdonsága, hogy nem megy messzire. Az ITCZ-n az esõerdõk által párologtatott nedvesség ott esik ki helyben, ahol az esõerdõ van. Klímaátlagban ennek a csapadéknak a mennyisége így csak az abszolút nedvesség klímaátlagától függhet, ami viszont a hõmérséklet klímaátlagával szigorúan monoton nõ (kb. exponenciálisan). Hogy eközben az RH klímaátlaga változik-e, ez esetben másodlagos, és legfeljebb azt tudja befolyásolni, hogy egy-egy zivatarból (átlagosan) gyorsabban esik-e ki a víz, vagy lassabban (tehát a zivatarok átlagos 'erõsségére' van hatással).

Hirtelen találtam forrásokat is magam mellett: P. Adorján, B. Pajor & O. Sipos (2005): Trópusi Esõerdõk [szie-mtk-ékmi] ( Link , érdemes hozzánézni alul a forrásokat is) , valamint A. Mertiny (1991), Der Regenwald, ami 2000-ben magyarul is megjelent, és annak a 8. oldala ( Link ).

Az északi félgömbön a Würmben a mérsékelt övi erdõk öve 15, a száraz sztyeppék és sivatagok öve 7, a mediterrán növényzet öve 5 szélességi fokkal volt keskenyebb mint ma. A porvihar szintek nagyon érdekesek, ekkor egy óriási jég fölötti AC déli peremén viharos erejû szelek tomboltak hetekig, hónapokig. Mekkora lehetett vajon ekkor a nyomásgrádiens Észak és Dél Európa között?

Nem vagyok benne biztos, de itt csak a levegõt csapkodjuk, hisz ki tudja mennyivel volt alacsonyabb a trópusokon belüli T? Én nem tudom, de az alacsonyabb T kisebb nyári párolgást ugyanakkor magasabb Rh-t is eredményezhet. Ha csak 2-3 fok az eltérés, attól még a monszun és a passzát nem szállít a fõleg tengerek uralma alatti trópusokon sokkal kevesebb párát. Viszont lehet, hogy a szavannák helyén nem a maihoz hasonló esõerdõbeli fajok, hanem mások lehettek, amelyek zárt erdõt alkottak a nyáron kevésbé nagy hõség és szárazság miatt, nem úgy mint ma. (Csak tipp )

Én meg úgy tudom, fordítva van: az alacsonyabb hõmérséklet miatt jelen lévõ kevesebb nedvesség kevesebb csapadékot ad, ezért kisebb lesz az esõerdõk területe.
Az ITCZ esetleges eltolódását okozhatja, hogy a két féltekén a kontinensek elhelyezkedése miatt egy-egy jégkorba menet eltérõ mértékben növekszik a jég által borított területek nagysága.

(Az is fontos azonban, hogy az éghajlatváltozás egy lehûlés miatt jobban érvényesül a mérsékelt övben, épp a jég jelenléte miatt: a periglaciális területek (pl. a tundra, tajga) a jég határával együtt tolódnak. A rétegtan és a geomorfológia szerint a jég határának közelében, gyakoriak a jég felõl fújó száraz, hideg szelek, amelyek ott kifúvásos formákat, délebbre szélfútta üledékes síkságokat (pl. löszpadok, van nálunk is bõven) hoznak létre. Viszont a jég gyarapodásához a szárazföldön csapadék kell, amit a megmaradó nyugatias szélkomponens a kontinensek keleti felén idõnként biztosít. Ezért (is) lehetett, hogy Európában jóval délebbre húzódott a jég határa, mint Szibériában. A lényeg tehát, hogy a mérsékelt öv éghajlati rendszere sokkal nagyobb mértékben átalakul, mint a trópusi övé, ezért a trópusi övben nehezebben kimutatható a hatásuk, annak ellenére, hogy a szabályosabb trópusi övben a korreláció esetleg jobb lehet.)

Lehet, hogy nem jól látom, de az esõerdõk övének kiterjedését nem biztos, hogy a hõmérséklet, hanem az esõk mennyisége befolyásolja. Legalábbis az is. Gondolom, ahol szavanna van, ott nem a hideg miatt nincs zárt erdõ, hanem a kevesebb esõ miatt. Ha a jégkorban hidegebb volt pár fokkal az a sivatagot, a füves területeket, a fás szavannát is távolította az egyenlítõtõl, akár azért is, mert az alacsonyabb T kisebb párolgást okoz és a szárazabb évszakban nem sült el annyira a növényzet. Persze a cellák kiterjedése is biztosan változott.

Igen. Az északi határa. Tehát az éghaljati övek nem arányosan zsugorodtak össze és tolódtak dél felé az eljegesedéskor. Az igazi meglepetés, hogy a trópusi esõerdõk öve össze sem zsugorodott, hanem még északabbra is tolódott. A szavannák is északabbra tolódtak, egészen a 15. szélességi fokig a jelenlegi 12 fokhoz képest. A jégkorszak makrocirkulációjában tehát a poláris cellán kívül a Hadley-cellának is ki kellett tágulnia valamelyest - ha nem is olyan mértékben persze, mint a poláris cella és a keveredési zóna zsugorodhatott össze sokkal jobban mint ma..

Tiszta sor . Sõt: pont, amit írok, ha jobban belegondolunk: ha körbe lehetett hajózni Grönlandot, akkor sok szárazföldi jégnek is el kellett olvadnia, ami emeli a tengerszintet, ennek ellenére Velence nem süllyedt el. Ez lehet ellentmondás, de az is lehet, hogy amennyi szárazföldi jég elolvadt, az még nem volt elég Velence víz alá kerüléséhez. Szóval erõsen vitatható Grönland körbehajózása, de sem megerõsíteni, sem cáfolni nem tudjuk .

(Floo: a meleg => szárazság része, ha igaz is, akkor sem triviális: a meleg => nagyobb páratartalom is igaz, ami bõl tovább jöhetne a nagyobb csapadék. Elõször be kéne látni, hogy a meleg => szárazság hol, miért és mennyire igaz. Ez ma még nincs kész.)

Szeke: Mármint annak az északi határa?

Csak arra nem mutatott még bizonyítékot senki, hogy tényleg körbehajózták Grönlandot, és a kínai utazásokról belinkelt térkép nem a fantázia szüleménye. Vagy ezt is eltitkolja a ***, mint az ufókat?

Ha igen, akkor nincs több kérdésem...

Link
Mindig is gyanús volt nekem, hogy ahogyan a Földön az élet a víz miatt lehet úgy az éghajlatunkat is a földi gigaóceánok és a belõlük a légkörbe töménytelen mennyiségben jutó pára szabályozza elsõsorban (sok más mellett) és nem a légkörben 20%-al megnövekedett nyomgáz.