Csillagászat és űrkutatás
Hát ez az, no meg sarkifénye is van a Szaturnusznak, csak nem olvastam az okáról még sokat, pusztán a földihez hasonlót emlegettek. Egy ilyen komplex rendszerben azonban én nem zárnék ki más okot sem.
Az Io esetében teljesen OK az ügy, az egy nagyon spéci jószág.
Imádom, hogy ilyen sokszínû a világunk! :-)
Az Io esetében teljesen OK az ügy, az egy nagyon spéci jószág.
Imádom, hogy ilyen sokszínû a világunk! :-)
Nem tudok ilyenrõl. A Szaturnusz holdjain nincs olyan vulkáni tevékenység mint az Ion. Így nincs is olyan nagyobb mennyiségû anyag ami ionizálódna és megindulna a bolygó felé. Annak ellenére sem, hogy azért elég szemetes a környék
Bár a porrészecskék felületén ugyanúgy keletkeznek ionok. A gyûrûkben látható "küllõk" mindenesetre arra utalnak, hogy a mágneses tér eljátszadozik ezekkel.
Bár a porrészecskék felületén ugyanúgy keletkeznek ionok. A gyûrûkben látható "küllõk" mindenesetre arra utalnak, hogy a mágneses tér eljátszadozik ezekkel.
Tutod, mire lennék kíváncsi? Hogy a Szaturnusz esetében van-e olyan sarkifény-hatása a holdakról felé áramló cuccnak, mint a jupiter / Io összefüggésben? Errõl nem tudsz valamit?
Igen, kb 90-100 Jupiter tömeg. Csillagmodellek 0,08 naptömeggel számolnak. A p-p ciklus ilyen tömegnél indulhat be a magban. De itt sem olyan egyértelmû a helyzet. Kb mint a kisbolygó és a meteorit között.
Én úgy tudom, ez kicsit bonyolultabb, és sokszoros jupiternyi tömeg kell ahhoz is, hogy barna törpévé nõhessen egy ojjektum.
Csináltam egy gyors számolást. Ha minden nap elnyelne egy ilyen méretû holdat (1e12 kg nagyságrend) akkor nagyjából 3 milliárd év alatt nõne a tömege 1%-kal.