Globális jelenségek

Szeke!
2010-ben ugyanannyi erdõ volt az országban, mint 2011-ben vagy 2012-ben!
Közben 2010-ben csapadék maximumrekord dõlt meg, 2011-ben pedig csapadék minimumrekord, és a 2012-es évben is nagyon durva aszály volt.
Az erdõterületek aránya pedig nem változott semmit.
Sõt, Réthly könyvében vannak többszáz évre visszamenõleg aszályos és nagy csapadékú évek alacsonyabb és magasabb erdõsültségû években is.

A vízháztartás szempontjából tökéletesen mindegy, hogy hullócsapadék formájában kompenzálódik-e a párolgási veszteség, vagy nem hulló csapadék formájában. A mondandóm lényege az volt, hogy egy erdõsült, vízjárta régió sokkal kevésbé van kitéve az éghajlati billegéseknek, jelesül az aszálynak.

Csak ezt sokan elfelejtik. Tehát lehet, hogy nem az idõjárásunkkal van baj, hanem az utóbbi jó pár 100 év egyre felelõtlenebb, önzõbb és rövidlátóbb döntéshozóival.

Floo, én nem 2010-bõl indultam ki, hanem mondjuk 1700-ból. Ahhoz képest változott azért az erdõsültség...

Hogyan aránylik a nem hulló csapadék (harmat) + ködszitálás mennyisége a hulló csapadékhoz? A kettõ nagyságrendje legfeljebb az Atacama- és a Namib-sivatagban hasonlítható össze.

Szerk.: úgy gondolom, hogy a T(max)-ok alakulását sokkal jobban befolyásolhatja a ritkább növénytakaró, mint a csapadékmennyiségét vagy az átlaghõmérsékletét. (Utóbbi azért nem sokat változik, mert az éjszakai lehûlés épp a kopár, száraz területen erõsebb.)

2 méteren is? Zárójelben jegyzem meg, hogy egy erdõben az áramló köd és párásság is mérhetõ csapadékként jelenik meg. Az erdõsültség jelentõsen növeli a harmatképzõdést is, ami úgy tudom szintén csapadék. Tehát a vízháztartás fontos eleme. Mindenki tudja, hogy egy erdõben még a legforróbb hõhullámok is tompábbak.

Na most pontosan ez hiányzik ma a Kárpát medencébõl, a lényegre tapintottál rá a fokokkal.

Nem a páratartalom a kérdés, hanem a csapadékmennyiség. Azt se feledd, hogy ugyanaz a légtömeg, ami sztyeppe felett 40°C-os T(max)-ot produkál, egy vizes-erdõs terület felett esetleg csak 37-38°C-ra lenne elég.

Ha egymás mellé raksz egy sztyeppét (gyakorlatilag ez a Kárpát medence ma) és egy vizes-erdõs területet ( Kárpát medence 300 éve, még 30%-ot meghaladó erdõsültséggel) mindkettõt mondjuk 40 fokos T 2m-rel, akkor szerinted melyik fölött lesz nagyobb a páratartalom?

Na persze lehet, hogy a kevésbé meleg felszín nem kedvez a gomolyosodásnak, de az is biztos, hogy az éjszakai és hajnali órákban keletkezõ párásság és köd is növelte a felhõzetet és a víz visszatartását a felszínen.

Nem biztos, hogy a kiterjedt vizenyõs területek elõsegítették a helyi csapadékképzõdést. Persze juttattak vízpárát a felszínközeli rétegekbe, de a napsütés is kevésbé melegítette fel a nedves felszínt, ami a gomolyképzõdésnek nem használ.

A Réthly-könyvekben azért bõven találsz száraz periódust a 19. század elõtt is...

Véleményem szerint a szabályozások kora elõtt is lehettek szárazabb rezsimek, csak azokban még mûködött a helyi csapadékképzõdést jelentõsen elõsegítõ vízrajz. Azaz kevésbé rajzolódtak ki a szárazabb periódusok mint a 19/20-adik századokban.

Én a következõ részt emelném ki: Az OMSZ elemzése szerint a tavasz is szárazabbá vált az utóbbi évszázadban: közel 20 százalékkal kevesebb esõ esik, mint korábban (ez is így volt tavaly). Magyarország éghajlatára korábban is jellemzõ volt, hogy rendszeresen aszályosak voltak a nyarak.

Erõs a gyanúm, hogy ez a kiszáradás részben a folyószabályozással magyarázható. A nyári idõszak csapadékhiányát szinte biztos, hogy részben kompenzálta a helyi csapadékképzõdés a folyószabályozás elõtti évszázadokban, évezredekben.