Globális jelenségek
Az akkori buktádból épp az lenne a tanulság, hogy semmiben sem szabad szentül hinni. Érdemes inkább begyûjteni azokat a matematikai, fizikai, földrajzi alapokat, amikkel te is végig tudod követni az ilyen-olyan elméletek gondolatmenetét, és meg tudod ítélni, hogy mennyire reálisak. Ehhez képest most ugyanolyan szentül hiszel a globális agyvízbefagyásban, pedig ez a bili ugyanolyan könnyen kiborulhat pár éven belül.
A szakmai dolgokról: a vita fõ vonala nem is a Nap hatása a klímára (bár ez is lehetne). Azt többnyire elhisszük, hogy a Nap irányítja az idõjárást, és részben a klímát (nagyon hosszú idõtávon viszont itt bejönnek geológiai dolgok is). Azt is talán elhihetjük, hogy ha a Nap aktivitása tartósan ("napciklusokon keresztül") csökkenne, az valóban a globális átlaghõmérséklet kis mértékû csökkenését okozná, hiszen a kis-jégkorszak is valószínûleg így jött létre. A vita az Abdussamatov cikkének bizonyos trend-elemzéseire vonatkozott. Most volt egy napciklus, ami jóval gyengébb lett, mint az elõzõ néhány. A kérdés az, hogy ez trend lesz-e, vagy csak véletlenül volt most ilyen kicsi? Vannak "rendes" (ellenõrzött) kutatások, amik afelé mutatnak, hogy Abdussamatovnak igaza lesz a Nappal kapcsolatban, de még 1-2 évet várni kell, mire ez egyértelmûen kiderül. A klímára való várható hatásának megjelenésére meg még többet kell majd várni.
Alapvetõen nem gondolom, hogy eretnekség lenne bármelyik - teoretikusan elképzelhetõ - forgatókönyvvel foglalkozni. A mértékeken, a milyenségen már persze lehet vitatkozni. A hatásvadász riogatás a különbözõ érdekkörök asztala. Itt amatõrök és kevésbé amatõrök vannak, akik között néhányan beszopják a riogatásokat. De nem hiszem, hogy errõl csak õk tehetnek. A dolgok türelmes elmagyarázását pedig semmi sem pótolhatja.
A két táborra értettem, akiknek vezérszónokai a nagyobb, drámaibb hatás érdekében "akár" 4-5 fokos felmelegedéssel ill. újabb jégkorral riogatnak. Vagy úgy gondolod, hogy 2 fok lehûlés már jégkor,2 fok felmelegedés meg sivatag meg 5 méteres tengervízszint emelkedéssel járna ? Ha meg kicsit kevesebb lesz a sarkvidéki jég meg eltûnik ezer gleccser és fél métert emelkedik a világtenger azzal kéne ennyit foglalkozni ?
Elképesztõ, hogy mostanában milyen durva hangnemet engednek meg néhányan maguknak a fórumokban. Valaha eltiltás alatt is voltam, pedig ahhoz képest, amiket itt egymás fejéhez vagdalnak babazsúr viták voltak a régiek. Nem hiszem persze, hogy eltiltás lenne mindenre a válasz, már így is rengetegen mellõzik a metnetet és eltiltással akár ki is halna...
Önmérsékletet !!!
Az éghajlatváltozás kérdéseihez már régóta nincs nagyon mit hozzátennem, persze az újak végigjátsszák amin mi már sokéve végigmentünk. Addig, amíg bármelyik oldal pár év vagy évtized trendjébõl hoz ki 100 évre 4-5 fokos lehûlést vagy felmelegedést komolytalan bármelyiket is védelembe venni. Általában az foglalkoztat (de erre nem reagál senki), hogy milyen hatása van a bekövetkezett vagy elõrejelzett 1-2 fokos változásnak az életünkre. Összességében semmi különös nem látszik. Pár éve nyomattam a szélsõségesedés elméletet. Ezt is vitatták és vitatják ma is, de be kell látnom, hogy hiába van kétszer annyi melegrekord, szélrekord vagy csapadékrekord, aszály vagy zord idõ azon túl, hogy 20 %-al nõ átmenetileg az élelmiszerek ára és zavarok vannak az áramszolgáltatásban, repülésben stb. ez nagyságrendileg eltörpül a globálkapitalista spekuláció által kiváltott válsághoz képest.
Vagyis nem a melegedés vagy szélsõségesedés az emberiség legfõbb baja. Amin itt egyesek egymás torkának ugranak, az igazából csak az éjjeliedény vihara jelentõségû. A sok holnaputánista,venturista meg górista film ez próbálja ezerszeresre felnagyítani (hurrikánná a sarkvidéken ) és sikerült sok hívet szerezni, hogy itt a világvége, tenni kell valamit, ill. hogy ne tegyünk semmit.
Közben nem tisztázott az éghajlat fogalma sem. Valójában évtizedes skálájú változás még nem éghajlatváltozás, ez még csak idõjárás, ami szerintem jópár éve szélsõségesedik. Minden éghajlatnak megvannak a legalább 50 éves adatokból kiszámolt paraméterei. Ebben a megengedett ingadozások is benne vannak. Pl. mikor , milyen mérvû változás után tekinthetõ a mi nedves kontinentális éghajlatunk mediterránnak ill. száraz kontinentálisnak ? Errõl soha nem beszél senki, csak szajkózza, hogy megváltozik, meg hogy már megváltozott az éghajlat mert 1 fokkal melegebb a Tátlag. Csak a mi mini országunkban van 2 fokos eltérés az egyes országrészek éves átlagos T-jében és 400 mm eltérés (100%-os) az átlagos évi csapadékban. Ettõl még nincs mediterrán vagy óceáni országrészünk !
Önmérsékletet !!!
Az éghajlatváltozás kérdéseihez már régóta nincs nagyon mit hozzátennem, persze az újak végigjátsszák amin mi már sokéve végigmentünk. Addig, amíg bármelyik oldal pár év vagy évtized trendjébõl hoz ki 100 évre 4-5 fokos lehûlést vagy felmelegedést komolytalan bármelyiket is védelembe venni. Általában az foglalkoztat (de erre nem reagál senki), hogy milyen hatása van a bekövetkezett vagy elõrejelzett 1-2 fokos változásnak az életünkre. Összességében semmi különös nem látszik. Pár éve nyomattam a szélsõségesedés elméletet. Ezt is vitatták és vitatják ma is, de be kell látnom, hogy hiába van kétszer annyi melegrekord, szélrekord vagy csapadékrekord, aszály vagy zord idõ azon túl, hogy 20 %-al nõ átmenetileg az élelmiszerek ára és zavarok vannak az áramszolgáltatásban, repülésben stb. ez nagyságrendileg eltörpül a globálkapitalista spekuláció által kiváltott válsághoz képest.
Vagyis nem a melegedés vagy szélsõségesedés az emberiség legfõbb baja. Amin itt egyesek egymás torkának ugranak, az igazából csak az éjjeliedény vihara jelentõségû. A sok holnaputánista,venturista meg górista film ez próbálja ezerszeresre felnagyítani (hurrikánná a sarkvidéken ) és sikerült sok hívet szerezni, hogy itt a világvége, tenni kell valamit, ill. hogy ne tegyünk semmit.
Közben nem tisztázott az éghajlat fogalma sem. Valójában évtizedes skálájú változás még nem éghajlatváltozás, ez még csak idõjárás, ami szerintem jópár éve szélsõségesedik. Minden éghajlatnak megvannak a legalább 50 éves adatokból kiszámolt paraméterei. Ebben a megengedett ingadozások is benne vannak. Pl. mikor , milyen mérvû változás után tekinthetõ a mi nedves kontinentális éghajlatunk mediterránnak ill. száraz kontinentálisnak ? Errõl soha nem beszél senki, csak szajkózza, hogy megváltozik, meg hogy már megváltozott az éghajlat mert 1 fokkal melegebb a Tátlag. Csak a mi mini országunkban van 2 fokos eltérés az egyes országrészek éves átlagos T-jében és 400 mm eltérés (100%-os) az átlagos évi csapadékban. Ettõl még nincs mediterrán vagy óceáni országrészünk !