Globális jelenségek

Nem vagyok ebben biztos. Pl. a Pápa térsége (kistérség,városkörnyék,járás - mindig másképp nevezik) biztosan nem mondhatja el, hogy klimatológiailag jobb helyzetben van, mint korábban. Valamikor Pápán két helyen volt állomás, mérés ill. Farkasgyepûn. Most a városban talán csak amatõrök mérünk, viszont van észlelés a reptéren és egy automata Nyárádon. Farkasgyepû eltûnt, igaz a Kõris-hegyen van valami mérés, de csak ottani csapadékadatokról hallottam (Bakonyszücs néven). Persze csapadékmérés régen is több volt és ma is több helyütt van, de hogy hány számít hivatalosnak (rekordbiztosnak) nem tudom.

Valóban vicc, majdnem naponta dõl meg meleg - hideg rekord, de miért is? Töredéke mérõállomás nem volt a mainak még egy - két évtizede sem, a régmúltról nem is beszélve. Aztán a jámbor polgárba nem is nehéz ezek után belebeszélni hogy micsoda szélsõséges idõket élünk, hiszen még adat is van róla! A statisztikával lehet a világon a legnagyobb ferdítéseket elkövetni! A bulvármédia szenzációhajhászása pedig gondoskodik a széles körû elterjedésrõl!

Amire itt meg is történne az elsivatagosodás, addigra mi már nem élünk, mert ez nem néhány év alatt lezajló folyamat lenne.
Fõleg, hogy tényleg nem is lesz.

Én azért nem hiszek ebben az elsivatagosodás dologban, mert kb 200 éve kb 1800-as évektõl jegyzik pontosan az idõjárási adatokat. 200 év alapján milyen alapon lehet következtetni??? Sokszor elhangzik híradókban 50 éve nem volt ilyen meleg.... És akkor miért volt olyan meleg? Nah mind1 nem szítok vitát.

Az általad linkelt tanulmányban a végén van két térkép a talajnedvesség eloszlása eloszlásáról 2010 májusában és 2012 májusában.
Érdemes megfigyelni, hogy a két térképen a nedvesebb és szárazabb foltok tekintetében mennyire hasonlít egymásra, szinte tökéletes másai egymásnak, pedig az egyik a rekordcsapadákos évben, a másik pedig az aszályos évben készült.
Gyanítom, az elrendezõdés mindig vagy közel mindig ilyen a mérõhelyek miatt.
Egy völgyi, mély fekvésû, patakparti mérõhelyen mindig magasabb a nedvesség a talajban, mint mondjuk egy dombtetõn.

Felületes, mert nem szándékoztam belemenni a miértekbe, csupán arra utaltam vele, amit te is írtál, a túlzásokra, valamint az elhamarkodott kijelentésekre és a szerintem értelmetlen trendhezkötöttségre (ha tengap volt valami, ma van valami, kettõ között X változás, akkor a ma és holnap között miért kell zsigerbõl X változást feltételezni)
Ezekre pont jó példa ez: Link

Azért ez eléggé elnagyolt megállapítás.
A csapadékosság kérdése elsõsorban mezõgazdaságilag fontos, hiszen Magyarországot egy esetleges aszályosodás nem a vízhiány miatt érintheti, hiszen annyi felszín alatti "tározó" van, hogy ez soha nem lesz probléma. A növénytermesztést pedig alapvetõen átalakíthatja, hogy jellemzõen a tenyészidõszakban - április-májusban - csökkent leginkább a csapadék, míg a nyári növekedés döntõen a konvektív csapiból származik, azaz gyakran több kárral jár, mint haszonnal.
Én nem vitatom a globális felmelegedést, ahogy annak súlyos következményeit sem, ám a túlzásoktól óvok. Ezek a túlzások pedig azért történnek, mert a közvélemény annak a tudósnak a véleményére figyel, aki feltûnõt mond. Az emberi természetbõl adódóan pedig mindig lesznek olyan magamutogató emberek, akik a reflektorfény érdekében markánsabban, túlzóan fogalmaznak.

Sõt, az jutott eszembe, hogy még tovább lehetne árnyalni a képet: én nem csak a csapadékkal és a hõmérséklettel külön foglalkoznék. Ha már az aszályt emlegetted a 7919-ben, inkább az aszályindexeket néztem volna (a csapadék és a T-k mellé). Ezekbõl elég sokféle van, a csapadékot és a hõmérsékletet is figyelembe veszik, ill. azoknak különbözõ függvényei. Ha ezekbõl lenne egy adatsor (amit visszamenõleg is meg lehet csinálni; lehet, hogy rá is szánom magam), abból derülne ki csak igazán, hogy tényleg gyakoribbak és erõsebbek-e az aszályok.

Hát igen a kivételesen csapadékos idõszakokról nem esik szó ami beleesik az aszályosnak vallott periódusba.Lesz minden itt szárazság hol csapadéktöbblet,árvizek stb.

Az idei aszályhoz is lehet köze.
Az éghajlat változása hazánkat is egyértelmûen érinti, méghozzá döntõen negatívan. A XX. század során a globális átlagnak
megfelelõ mértékben emelkedett Magyarországon a földfelszíni átlaghõmérséklet, és az elkövetkezõ évtizedekben szintén
a globális átlaggal nagyjából megegyezõ mértékû melegedés várható.
A XX. század során erõteljesen (éves átlagban kb. 640 miliméterrõl kb. 560 miliméterre) csökkent a hazánk területére lehulló
csapadék mennyisége - télen nagyobb, nyáron kisebb mértékû volt ez a csökkenés. Az utóbbi évtizedekben ráadásul a csapadék
idõbeli eloszlása is egyenetlenebbé vált, emiatt is jelentkezhettek erõteljes aszályok az elmúlt bõ húsz évben. Az elkövetkezõ
évtizedekben az éves csapadékmennyiség további csökkenése várható, miközben a telek nedvesebbé, a nyarak viszont jóval
szárazabbá válnak. Mindez fokozódó aszályveszélyt jelent Magyarország számára!