Globális jelenségek
Magához a hemiszféra méretéhez képest valószínûleg tényleg nem nagy egyébként, nagyjából 0,4%-a .
Rudolfking egyébként jól összefoglalta a lényeget.
OFF: A gravitáció feltételezett okozója: Link .
Rudolfking egyébként jól összefoglalta a lényeget.
OFF: A gravitáció feltételezett okozója: Link .
Salo szerintem azt akarta mondani a visszacsatolással, hogy a nyári jelentõsebb melegedés (pont a víz alacsony albedója miatt) következménye télen nehezebben befagyó tenger, ezáltal kevesebb felhalmozódó hideg, magasabb szélességekre korlátozódó havas-hidegleszakadásos tél stb. történhet. Ez pedig ismét hátrányból indítja a tavaszi jégolvadást (amely az idõvel vékony tengerjég miatt újabb rekordokat dönthet). Nem hinném, hogy a téli visszafagyás tulajdonképpen törli a nyár hatását és a sarki tengerjég tavasszal "tiszta lappal indul".
Igaz, de a tenger elég hamar visszafagy télre, így telente kb. ugyanakkora jégfelszín van (csak vékonyabb, de albedó szempontjából 20 cm vagy 80 talán egyre megy). Nyáron valóban nem mindegy, hogy 2 millió km2-el kevesebb a jégfelszín, de erre írtam, hogy a hemiszféra méretéhez képest ez nem egy döntõ tényezõ. (bár a nyári hidegbetörések talán ritkulnak a mérsékelt övbe).
A szélsõségességrõl sokat írtunk már, persze, hogy a meridionalitás "hajlama" a ludas. Csakhogy mi az a hajlam , mitõl változik ?
Ez olyan, mint amikor azt mondjuk, hogy két égitestet a gravitáció / a tömegvonzás /tart a pályáján. Csak azt nem tudom, hogy mitõl van a vonzás...
A szélsõségességrõl sokat írtunk már, persze, hogy a meridionalitás "hajlama" a ludas. Csakhogy mi az a hajlam , mitõl változik ?
Ez olyan, mint amikor azt mondjuk, hogy két égitestet a gravitáció / a tömegvonzás /tart a pályáján. Csak azt nem tudom, hogy mitõl van a vonzás...
A múltkor azt írtam tréfásan, hogy azt hiszem, hogy Európa idõjárására egyik sarkvidék jege sem nagyon hat. Persze ez így túlzás, hisz a Jeges-tenger partvidékére nyilván befolyással bír, de Közép- vagy Dél-Európára már többszörös áttéttel és minimálisan. Visszacsatolás ide vagy oda, azért mégiscsak a meleg miatt olvad a jég, és nem a jégolvadás miatt van meleg. A glaciálisok idején többszöröse volt a jégborítás a mostaninak, így a visszahatás is többszörös lehetett. De manapság 3 vagy 12 millió m2-nyi tengeri jégfelület mit tesz ki az északi hemiszféra egészéhez képest ? Ugyanakkor tengeri jég nélkül is kevés a besugárzás a Jeges-tengeren nyáron, télen meg így is-úgy is alig 0 felett, vagyis az albedó hatás nem olyan jelentõs. Amikor a Sarkkörön túlra nyúlt a jég és fél Európa, Szibéria ill. Kanada szárazföldi jéggel fedett volt,akkor már volt visszacsatolás rendesen ! A középkorban a wikingek letelepedtek Grönlandon, vagyis akkor sem lehetett valami sok a jég, mégis elhagyták a Zöld földet, mert valami miatt nagyon lehûlt a levegõ, hiába volt elõtte kevés a jég.
Nekem továbbra is az a félelmem, hogy visszatérnek a zord telek, hideg nyarak meg fagyos tavaszok és õszök (lásd a mai korai fagyokat ). Több kárát látom annak, hogyha hidegebb van vagy az idõjárás nagyon szélsõséges, minthogy évtizedenként egy tizedet emelkedik a Föld középhõmérséklete vagy nyáron kevesebb a tengeri jég. Nem lenne jó a marsi klíma (persze a Vénuszé sem)és az idei február eleji idõjárásra visszagondolva lúdbõrzik a hátam...
Nekem továbbra is az a félelmem, hogy visszatérnek a zord telek, hideg nyarak meg fagyos tavaszok és õszök (lásd a mai korai fagyokat ). Több kárát látom annak, hogyha hidegebb van vagy az idõjárás nagyon szélsõséges, minthogy évtizedenként egy tizedet emelkedik a Föld középhõmérséklete vagy nyáron kevesebb a tengeri jég. Nem lenne jó a marsi klíma (persze a Vénuszé sem)és az idei február eleji idõjárásra visszagondolva lúdbõrzik a hátam...