Globális jelenségek

Akkor nagyjából mégiscsak egy dologról beszélünk.

Ha nem csak találgatsz, hanem tájékozódsz, akkor tudhatod, hogy léteznek ilyen grafikonok, mert nem csak az adott korban mért eredményekkel lehet következtetni egy korszak idõjárására.
Mivel alapvetõen interglaciális idõszakban járunk, tartósabb lehûlésre aligha lehet számítani. Azt viszont még az unokáink sem tudják majd alátámasztani, hogy mi fog következni, hiszen a jövõ mindig is tartogatni majd meglepetéseket, és a legpontosabb elõrejelzések számításaiba is csúszik majd hiba, mert a Nap, a vulkánok, s ezernyi egyéb tényezõ befolyásolják azt a jövõt, amirõl gondolkodunk.

Folytasd nyugodtan a gondolatmenetet, s hamarosan eljutunk ahhoz, hogy valójában eljegesedési idõszakban vagyunk, csak az elmúlt 100 év mûszerei ennek kimutatására nem voltak alkalmasak

Valószínû, hogyha hozzá tudnánk rakni még pár száz évet a grafikonhoz, akkor elég gyorsan találnánk olyan stagnáló periódust, amit lehûlés követett. Úgyhogy szerintem te viccelsz.

Szerintem te csak viccelsz
A te grafikonod más formában, de a lényeget illetõen csak megerõsíti az elõzõt. Az intenzív melegedési idõszakok és stagnáló, kisebb csökkenésekkel tarkított idõszakok váltogatják egymást. Ebbõl nem törvényszerûen következik a hasonló folytatás, de amíg ellenpélda nincs, minden más következtetés logikátlan. Nem biztos, hogy ezen logika mentén mûködnek majd a dolgok, de legalább van rendszer benne

A sajtó egyetemleges szidása legalább annyira pongyola, mint ami ellen küzdesz. A tudományos sajtótól a bulvárig sokféle sajtó termék van. Gyanítom a bulvárra gondolsz, ami azért olyan, mert az emberek igényszintje alulmúlhatatlan, s õk ezt a szintet elégítik ki. Tudós meteorológusok között is vannak olyanok, akik egy kis népszerûségért mindenre képesek
Az antarktiszi jégtakaró növekedése elvben benne van a grafikonban, azaz a jelenlegi megtorpanásnak ez is része.Az valóban csak feltételezés, hogy a mostani stagnálás után 10-20 éven belül ismét lendületesebb melegedés várható, de minden jövõbe tekintés találgatás. Mivel egyelõre semmi jele a tendencia megváltozásának, logikusnak tûnõ következtetés, ami persze nem szükségszerûen fog bekövetkezni.

Ezek a gondolatok bennem is felmerültek, ezért írtam a következõket "ha a mérések pontosak voltak" és "ha a linkelt grafikonok tartalmát tényként elfogadjuk".
Bizonyítani illetve cáfolni sem a mérések pontosságát, sem a grafikonok valóságtartalmát nem tudom és nem is akarom.
Biztos az, amit az ember saját maga közvetlenül átél, érez, tapasztal, megmér. Ez alapján pedig rábízom az olvasóra, hogy ki-ki döntse el életének eddigi személyes tapasztalatai alapján, hogy milyen irányba is tart az éghajlatunk.

Nem nagyon van. Én nézegettem nemrég a hazai "nagy" állomások adatsorát és elég feltûnõ, hogy mikortól hasonló a trend. Elõtte áthelyezgetések, mûszerváltások, stb.

Szóval ez a 100 éves, 1 fokot sem elérõ növekedés simán tartalmazhat pár tized fokos hibát, persze ez lehet pozitív irányba is.

"Az általatok (Váralja, Joejack) belinkelt grafikonok alapján 100 év alatt 0,8°C melegedett a Föld átlaghõmérséklete (ha a mérések pontosak voltak)."

Nálam ez felvet egy olyan gondolatot miszerint mondjuk 70-80-90-100 éve kötve hiszem hogy megfelelõ állomássûrûség lett volna világszerte ahhoz hogy megmérjék vele a Föld átlaghõmérsékletének változását. Vagy az elmúlt 100 év átlagát ugyan azon állomások adatai alapján számolták volna ki? Túl sok 100 éves, megbízható és hiteles adatsorral rendelkezõ állomás aligha van, vagy mégis?

A vitát Rossmann következõ maliciózus hozzászólása indította:
"Globális felmelegedés van, és katasztrófa közeleg, punktum!"
Köszönet neki, legalább felpezsdült ez a fórum, úgyis sokáig tetszhalott állapotban volt.

Az általatok (Váralja, Joejack) belinkelt grafikonok alapján 100 év alatt 0,8°C melegedett a Föld átlaghõmérséklete (ha a mérések pontosak voltak). Ha a linkelt grafikonok tartalmát tényként elfogadjuk, akkor azok alapján kijelenthetjük, hogy az elmúlt 100 évben globális felmelegedés volt. Hogy mi lesz a következõ 10-100 évben az a jóslás kategória. Lehet hogy tovább melegszik, lehet hogy visszahûl a Föld.

A következõ kérdés, hogy a 0,8 °C melegedésnek milyen kézzelfogható-mérhetõ hatása volt:
A Föld különbözõ pontjain nyilván más-más hatása volt. De az egyik legszemléletesebb és jól mérhetõ (ezért ez a kedvenc) az Arktisz jegének fogyása. A jég vastagsága (szintén Váralja által linkelt adat) 3-6 méter között változik a tenger felszínén. Ez pont az a vastagság ami 10-50 éves idõtávlatban és késleltetve (fokozatos vékonyodással) jól reagál már a kisebb hõmérséklet változásokra is. Mivel a jégnek a felszínét mérik könnyebben, ezért a változásoknak jobb mutatója a nyári minimum kiterjedés (pont Bakonyvár példája alapján, hiszen télen visszafagy pár dm vastagságban, így általában a jég téli kiterjedése nem csökken (az össztérfogata igen) a korábbi évtizedekhez képest). Mivel a jég összfelületének a fogyása a hõmérséklet változásait késve (évekkel esetleg több évvel késve) követi, ezért azt a jóslást viszont megengedem magamnak, hogy a következõ 10 évben az Arktiszon a nyári minimum jégkiterjedés további csökkenõ tendenciát fog mutatni, még akkor is, ha nem emelkedik tovább a Föld átlaghõmérséklete.
Az Antarktisz és környezete, ahogy írtátok egy jóval zártabb világ, ezért az egy 100 éves melegedõ tendenciára csak kisebb mértékben és nagyobb késleltetéssel reagál.

Következtetés, de nem a jövõre. Az elmúlt 10 évrõl viszont nagyon nem akarsz tudomást venni: Link Itt nem az a fontos, hogy megállt-e hosszabb távon a melegedés vagy nem (ahhoz ez túl rövid idõszak), hanem az, miért nem volt melegedés? Ilyenre nem számítottak a modellek és amíg pl. erre nem lesz elfogadható elmélet, addig nem is fognak, de ez az egész Föld nevû rendszer akkora káosz, hogy szerintem itt az ilyen hosszútávú próbálkozások egyelõre csak tapogatózás a sötétben.

Azt remélem észrevetted, hogy egy 30 éves idõszakhoz mért anomáliát ábrázol a grafikon. Ez már alapból aggasztó, így igazából semmit nem ér.

Ha másik 30 éves idõszakhoz lenne viszonyítva, akkor a görbe lefutása is más lenne.

Na, itt is van a normális görbe. Link

Én csak annyit állítottam, hogy az elmúlt 10-12 évben stagnálás van. Ez tény.

Meg annyit állítottam, hogy errõl egy deka szó nem esik sehol. Ez is tény lenne, ha most éppen nem errõl írnék.

A 90-es évek modelljei mostanra már több fokos felmelegedést jósoltak, hát nem jött be.

Az pedig, hogy egy korábbi megtorpanás után újra melegedés jött, nem jelenti azt, hogy a mostani megtorpanás után is az jön. Ezt nem is értem, honnan jött.

"...s aztán ismét nagy lendülettel melegszik tovább." Na ezaz: honnan tudod? Azért, mert a 70-es években is így történt? Lehet, hogy a trend ezt mutatja, de épp arról beszélünk, hogy az idõjárás nem csak a cáfolatokra sz...ik, hanem minden másra.
Az utóbbi 30 év átlag trendje melegedés, az utóbbi 10 évé stagnálás. Ebbõl a "neves klimatológusok" arra szoktak következtetni, hogy a melegedés jelenleg is zajlik, és zajlani is fog, sõt, még erõsödni is. (Holott a legtöbben még azt sem tudjuk, hogy jövõ héten milyen idõ lesz.)
"hogy a grafikon nem cáfolja a felmelegedés tendenciáját." Hosszabb távon(!) tényleg nem.

(
Azzal egyetértek, hogy gondolni kell a lehetséges következményekre. Ugyanakkor ezt a gondolkodásmódot kihasználva egyesek üzletet csinálnak a klímaváltozásból, és ez nem szimpatikus. Ennek következménye az, hogy azokról az eseményekrõl, melyek a melegedésnek egyértelmûen ellent mondanának (pl. hízik az antarktiszi jég), egyáltalán nem kapunk híreket, míg minden másra, amire egy kicsit is lehet (és a kevésbé képzettek be is veszik) ráfogják, hogy a melegedés miatt van, amire a szenzációhajhász sajtó még rá is tesz egy lapáttal. Ez meg a tudomány számára még talán "sértõ" magatartás is.
)

"jelenleg melegedésrõl/hûlésrõl nem lehet beszélni,"
Ez nem következtetés?
Jóslás nélkül, semmilyen területen nem lenne változás, minden felfedezést jóslás elõzött meg. A kerék használata elõtt csak jóslat volt, hogy azzal megkönnyíthetõ a közlekedés.
Nem állítom, hogy minden jóslat valóra válik, de ha a jóslatok következményeivel nem számolunk, akkor önmagunkat csapjuk be. De annak örülök, hogy mégis belátod, hogy a grafikon nem cáfolja a felmelegedés tendenciáját.

? Leírtam az észrevételemet az elmúlt 10 évrõl, semmiféle következtetést nem tettem, sem a melegedést nem cáfoltam és arról se írtam, hogy lehûlést és trendfordulást várok.... Én a már megtörtént eseményekkel szoktam foglalkozni, a évtizedekre elõre történõ akárhogy is hívják, az csak jóslás.

Te ugyanazt a grafikont nézed, mint én? Amit belinkeltél, azon is látszik egy megtorpanás az 1930-as évek második felében, ám nem volt trendfordító, pedig egészen a 70-es évekig nem folytatódott. Aztán újra nekilódult, most pedig ismét megtorpant. De még egyetlen esztendõ sem volt hûvösebb a 70-es vagy 80-as évek bármelyikénél.
A grafikon alapján kaptunk 15-20 évet, s aztán ismét nagy lendülettel melegszik tovább. Ez alapján persze a század végére sem lesz - a sokat emlegetett - 6 fokos melegedés, de a tendenciák alapján legalább 1 fokra számíthatunk, még ha azt egyikünk sem éli meg

Ez így van, jelenleg melegedésrõl/hûlésrõl nem lehet beszélni, amibõl várhatóan 2012 sem fog kilógni és ezekrõl tényleg elég nagy "kuss" van, pedig már egy évtizede tart mindez.

Na persze, de azt is vegyük ám figyelembe, hogy az antarktiszi tengeri jég és a szárazföldi jég is sokkal nagyobb, mint az arktiszi. Avagy nézhetjük úgy is, hogy a többhöz nehezebb hozzárakni, mint elvenni belõle.

Ja és azzal sem sokan foglalkoznak, hogy az elmúlt 10-12 évben már nem lehet felfedezni egyértelmû trendet a globális átlaghõmérséklet változásában, gyakorlatilag stagnáló az érték.

Még hemiszférikusan is nagy a különbség:
Az Antarktiszt körülölelõ óceánok biztosítják a zárt tengeri cirkulációt a kontinens körül, ami rásegít a légköri zonális áramlások folyamatos záródására, ezért ott rendkívül ritka a sarkvidékrõl az alacsonyabb szélesség felé mozgó hideg légtömeg.
Északon ugyanakkor a magas és közepes szélességeken igen sok a szárazföld (Kanada és Eurázsia), így többek között pl. az ott kialakuló idõszakos akciócentrumok miatt is, sokkal gyakrabban alakul ki meridionális hajlam, ezért itt gyakoriak az Északi-sarkról pl. Európába lezúgó hideg légtömegek.

A Déli-sark irányából nem csak a Déli-sarkvidék "zártsága", hanem méginkább a gyakorlatilag zárt Hadley-cella gyakorlatilag lehetetlenné teszi a két félteke közötti légcserét (az ITCZ-n gyakorlatilag nem megy keresztül levegõ). Ugyanakkor, mivel a sarki jégsapka az albedóján keresztül hatással van a sarkvidék légkörének energiamérlegére (és így elsõsorban a hõmérsékletére és széljárására), az a meridionális légáramlások által közvetve hathat Európa idõjárására is. (Ez egy nagyon jó és sokoldalú kutatási téma, rengeteget foglalkoznak a különbözõ jégadatok és az alacsonyabb szélességek klímatikus és idõjárási adatsorai közötti korrelációk keresésével és azokra magyarázatok keresésével.)

Én csak azt nem értem, hogy az Antarktisszal miért nem foglalkozik senki? Miközben az átlagtól 1 millió km2-rel nagyobb a tengeri jég kiterjedése, a szárazföldön meg brutális minimumokat mérnek. A déli sark is csak akkor jön elõ a médiában, amikor jégtáblák szakadnak le...persze, hiszen az egybõl a globális felmelegedés elméletét erõsíti...