Globális jelenségek

Váraljamet közölt a múltkor adatokat a jég vastagságáról (bennem is felmerült e kérdés: miért csak a felszíni kiterjedést misztifikáljuk, holott a tömeg is lényeges ), bizony a vékonyodás jelentõs. Ez olyan, mintha csak azt néznénk, hogy melyik évben fagyott be a Balaton, és ebbõl vonnánk le következtetéseket. Holott nem mindegy, hogy mennyi ideig volt befagyva, 1 vagy 100 napig ? Vagy 1 vagy 15 cm a max. vastagsága az adott télen ? Valójában a vékonyodás és kiterjedés csökkenés egyaránt melegedésre utal, de egy bizonyos érték után a folyamat nyáron felgyorsul, szerintem most jutottunk oda. Lehet, hogy télen megint visszafagy, de pár dm jég aztán nyáron gyorsabban olvad el, mint ha 1 m lenne...

Na jó, de mihez képest? Meg ha a jégborítottság ennyire a globális melegedéstõl függene (szándékosan így írom), akkor miért csak a tavaszi minimum csökken?
Persze, a klímaváltozás lehet oka neki, de ha pusztán a hõmérséklet emelkedése okozná, akkor télen nem fagyna vissza ugyanakkorára, mint amekkora a 80-as években is volt a maximum. Ebbõl az következik, hogy ha melegszik is a légkör (és akár az óceán is), akkor sem nyer a sarkvidék többletenergiát a többlethõmérsékletbõl. Pontosabban, amit nyáron nyer, azt télen el is veszíti. Az éves energiamérleg tehát nem változott (hosszú távon sem), legfeljebb az évszakos változékonysága nõtt meg.
Mindez a "Ha végleg elolvad, nem lesz, ami visszaverje a nap sugarait, és hûtse a Földet." mondat logikájába nem illik bele. Ha a jégfelület csökken, azzal már kevesebb napfényt ver vissza. Az így keletkezett többletenergia hatására kevésbé hûl le a sark télen, és az elõzõ évinél kisebb minimum áll be. Ez a pozitív visszacsatolás valóban létezik is, ennek ellenére nem ez történik.

Az még mindig magyarázná a dolgot, hogy a jég vékonyodik is, de erre semmilyen kimutatást nem láttam a cikkben, pedig épp errõl szólna.
A jég vékonyodása ugyanis a jég összmennyiségének fogyását eredményezi (hiába ugyanakkora km^2 a maximumkori kiterjedés, ha "kilóra" kevesebb a jég), ami az óceán(!) azon területének éves energiamérlegének pozitívabbá válása miatt lenne.
Az is igaz, hogy a jég vékonyabb most, mint pár éve, de ezt sem régóta mérik, így nem tudjuk, hogy a vékonyodás mennyire szignifikáns (én legalábbis ilyen jellegû mérésekkel, hosszú idõre vonatkozó kimutatásokkal eddig nem találkoztam).

(Szerk: Snowhunter szerintem azt hiányolja, hogy "A mérések kezdete óta" nem volt még ilyen vékony a jég. A "soha" egyszerûen nem igaz.)

Akárhogyan is,ez elég drasztikus: Link

Jeges-tenger jégtakarója
Link