Globális jelenségek
Szolnokon eltöltött 20 évem alatt (Salo: 2007-ig éltem ott) a városhoz közeli folyószakaszon én sem tapasztaltam ilyet (és most sem tapasztalnék). Kicsit lejjebb, Tiszavárkony és Tiszaalpár közelében viszont többször is láttam szárazon a meder fél szélességét alacsony vízállásnál. Ott simán lehetett volna hasonló fotókat készíteni. A különbség annyi, hogy Szolnoknál viszonylag egyenes, a szabályozásnál kialakított medre van a Tiszának, homokpadokat viszont a természetes módon fejlõdõ kanyarulatok belsõ oldala mentén épít a folyó. Szóval az sem mindegy, hogy hol figyelted a Tiszát...
"Itt a keleti végeken mindig melegebb van és kevesebb a csapadék, na de ezt egy Norvégiában élõ ember nem tudhatja!"
OK, köszönöm, hogy most megtudhattam.
De ez miért éghajlatváltozás? Réges-rég ismert, szerintem te is tanultad földrajzból, hogy a nyári félévben Magyarország legmelegebb, legszárazabb tájegysége az Alföld. Az sem újdonság, hogy a lehûlést hozó frontok nagy része pedig nyugat-északnyugat felõl érkezik a Kárpát-medencébe, így képesek hõmérsékletileg kettévágni az országot.
"Itt a keleti végeken mindig melegebb van és kevesebb a csapadék, na de ezt egy Norvégiában élõ ember nem tudhatja!"
OK, köszönöm, hogy most megtudhattam.
De ez miért éghajlatváltozás? Réges-rég ismert, szerintem te is tanultad földrajzból, hogy a nyári félévben Magyarország legmelegebb, legszárazabb tájegysége az Alföld. Az sem újdonság, hogy a lehûlést hozó frontok nagy része pedig nyugat-északnyugat felõl érkezik a Kárpát-medencébe, így képesek hõmérsékletileg kettévágni az országot. 
. 
Ezzel - megmagyarázó (norvégiai) okossággal - csak az probléma, hogy én a gyermekkoromat a Tisza partján éltem (1-14 évig, tehát 40 éve) és akkor, de azóta sem láttam ilyet.
Amúgy szeptember, október hónapban terveztünk egy bringatúrát a felsõ-Tiszára, ahol majd minden kiderül.
A - megadott - idõképes linket, minden nap lehet nézni és értelmezni, mivel elég tanulságos.
Itt a keleti végeken mindig melegebb van és kevesebb a csapadék, na de ezt egy Norvégiában élõ ember nem tudhatja!
Amúgy szeptember, október hónapban terveztünk egy bringatúrát a felsõ-Tiszára, ahol majd minden kiderül.
A - megadott - idõképes linket, minden nap lehet nézni és értelmezni, mivel elég tanulságos.
Itt a keleti végeken mindig melegebb van és kevesebb a csapadék, na de ezt egy Norvégiában élõ ember nem tudhatja!
Úgyhogy azt hiszem, a tudósok ilyen-olyan számából nem érdemes kiindulni.
Ha gondolod, legközelebbre összeszedek egy listát azokról a tudósokról, aki hasonló véleményen vannak, csak lehet,hogy nem is fog ide kiférni.
Mindkettõt te írtad. Akkor most hogy is van ez?
A "százéves" napciklusokról linkeltem grafikont, Salo is írta, hogy a szabályosságuk és gyakran az amplitúdójuk is messze gyengébb, mint a 11 éves ciklusoké. Én inkább nálad hiányolom az objektivitást, amikor adatokkal, ellenérvekkel szembesülve azokra nem reagálsz, hanem tovább hajtogatod, hogy a csúnya, buta globálisfelmelegedés-hívõk márpedig milyen elfogultak.
Ha gondolod, legközelebbre összeszedek egy listát azokról a tudósokról, aki hasonló véleményen vannak, csak lehet,hogy nem is fog ide kiférni.
Mindkettõt te írtad. Akkor most hogy is van ez?
A "százéves" napciklusokról linkeltem grafikont, Salo is írta, hogy a szabályosságuk és gyakran az amplitúdójuk is messze gyengébb, mint a 11 éves ciklusoké. Én inkább nálad hiányolom az objektivitást, amikor adatokkal, ellenérvekkel szembesülve azokra nem reagálsz, hanem tovább hajtogatod, hogy a csúnya, buta globálisfelmelegedés-hívõk márpedig milyen elfogultak.
"Azok,akiknek meg te hiszel, azok meg a CO2 által okozott klímaváltozás abszolút hívei."
Elõször is, nem sok mindenkinek hiszek. A tudományban nem szabad senkinek semmit elhinni addig, amíg nem leellenõrzött az elmélete. A klímakutatásban épp ez a nehéz, hogy az egyes elméleteket nem lehet ellenõrizni. Pl. van sok elõrejelzés arról, hogy 2100-ig mi fog történni. Majd 2100-ban kiderül, kinek volt igaza. Addig hiba bárkinek hinni közülük.
Elõször is, nem sok mindenkinek hiszek. A tudományban nem szabad senkinek semmit elhinni addig, amíg nem leellenõrzött az elmélete. A klímakutatásban épp ez a nehéz, hogy az egyes elméleteket nem lehet ellenõrizni. Pl. van sok elõrejelzés arról, hogy 2100-ig mi fog történni. Majd 2100-ban kiderül, kinek volt igaza. Addig hiba bárkinek hinni közülük.
"a cikk írója egyébként üzbég származású orosz asztrofizikus, abszolút hívõje annak, hogy a CO2 nem szól bele a jelenlegi klímaváltozásba, csak a naptevékenység; szerinte természetes üvegházhatás azért nincs, mert tudományosan nem megalapozott: Link . Szegényt gondolom nem sokan pártolják.)"
Ne aggódj, sokan pártolják. Ha gondolod, legközelebbre összeszedek egy listát azokról a tudósokról, aki hasonló véleményen vannak, csak lehet,hogy nem is fog ide kiférni. Azok,akiknek meg te hiszel, azok meg a CO2 által okozott klímaváltozás abszolút hívei. Ebbõl a feltételezésbõl indulnak ki, úgy kezelik, mint azt a tényt, hogy a Föld a Nap körül kering. Megrögzötten ragaszkodnak hozzá. Innentõl nem lehet objektivitásról beszélni, mert fel sem merül bennük, hogy tévedhetnek ebben a dologban - pedig a tudósok már rengetegszer tévedtek - lásd 500 éve még ahhoz ragaszkodtak mereven, hogy a Föld lapos, ma meg már nevetünk rajta. De látom, hiába írok a százéves napciklusokról,amelyek nagyjából jól kirajzolódnak a grafikonokon, csak a 11 év marad meg mindenki fejében. Tipikus globális felmelegedés gondolkodás, csak pár évtizedben tudnak gondolkodni. De higgyél benne nyugodtan, majd úgyis kiderül néhány év múlva,kinek volt igaza...
Ne aggódj, sokan pártolják. Ha gondolod, legközelebbre összeszedek egy listát azokról a tudósokról, aki hasonló véleményen vannak, csak lehet,hogy nem is fog ide kiférni. Azok,akiknek meg te hiszel, azok meg a CO2 által okozott klímaváltozás abszolút hívei. Ebbõl a feltételezésbõl indulnak ki, úgy kezelik, mint azt a tényt, hogy a Föld a Nap körül kering. Megrögzötten ragaszkodnak hozzá. Innentõl nem lehet objektivitásról beszélni, mert fel sem merül bennük, hogy tévedhetnek ebben a dologban - pedig a tudósok már rengetegszer tévedtek - lásd 500 éve még ahhoz ragaszkodtak mereven, hogy a Föld lapos, ma meg már nevetünk rajta. De látom, hiába írok a százéves napciklusokról,amelyek nagyjából jól kirajzolódnak a grafikonokon, csak a 11 év marad meg mindenki fejében. Tipikus globális felmelegedés gondolkodás, csak pár évtizedben tudnak gondolkodni. De higgyél benne nyugodtan, majd úgyis kiderül néhány év múlva,kinek volt igaza...
Réthly köteteket "kötelezõ olvasmánnyá" tenném amatõr met. körökben....Sajnos nem idegen itt a fórumon sem hogy, jelenlegi éghajlatunkat valamiféle armageddonszerü globális melegedés okozataként emlegetik...Javaslom találomra üssön fel az ilyen illetõ a kötetekbõl pár oldalt, nem lesz nehéz ennél szélsõségesebb idõszakokat találnia.
Na igen.Utolsó kérdésedre: ha jól értettem, a függõleges tengelyen a ciklus hossza van években.
Mikiwan: engem sem sikerült amúgy meggyõznöd. Usrin leírta nagyjából azt is, ami bennem is megfogalmazódott, ahogy olvastam a párbeszédet. (Bocs, csak ritkán vagyok gépnél.)
Usrinhoz intézett kérdésedre: "szóval te úgy látod, hogy az a szavahihetõ tudós(csoport), amelyik úgy hiszi, hogy minden lehetséges?", én pl. így gondolom. Nem az van, hogy nem hiszek abban, amiben Te hiszel, lehet, hogy Neked, ill. az általad linkelt tanulmányok szerzõinek lesz igaza. De az is lehet, hogy nem, sõt, számtalan ponton megkérdõjelezhetõek ezek a tanulmányok. (Az csak mellékes, hogy én személy szerint a Te álláspontodban is elfogultságot vélek felfedezni ezért: "Utána kell nézni mindkét oldalon a bizonyítékoknak - és csakis elfogulatlanul. Hidd el, én már túl vagyok ezeken, ezért az a meggyõzõdésem, ami." Amíg a tudós társadalomnak magának is az a véleménye, hogy semmi sem bizonyított, addig Téged milyen bizonyíték gyõz meg arról, hogy mi az igazság?)
Mellesleg a Nap is kaotikus rendszer, a rá vonatkozó plazma-hidrodinamikai egyenletek ugyanúgy kaotikusak. Az más kérdés, hogy a benne zajló periodikus folyamatok közül van egy, aminek az amplitúdója nagyságrendekkel nagyobb minden más periodikus folyamatnál, ezért olyan jól elõrejelezhetõ a 11 éves napciklus. Ami ezen felül van, a maximumok erõssége pl már alig jelezhetõ elõre, általában az adott ciklus eleje felé válik körvonalazhatóvá. Mi garantálja, hogy pl. a hárommal ez utáni napciklus 2040 körül nem lesz nagyon erõs Link ?
Érdekes tanulmány, bár furcsa, hogy a szerzõ csak saját magára hivatkozik. Kíváncsi lennék a tudós társadalom válaszaira is.
(Habibullo Iszmailovics Abduszamatov, a cikk írója egyébként üzbég származású orosz asztrofizikus, abszolút hívõje annak, hogy a CO2 nem szól bele a jelenlegi klímaváltozásba, csak a naptevékenység; szerinte természetes üvegházhatás azért nincs, mert tudományosan nem megalapozott: Link . Szegényt gondolom nem sokan pártolják.)
Minden trend annál egyértelmûbb, minél hosszabb adatsoron vizsgálod. Ez színtiszta matematika, de az áprilisi lehûlés vs. nyár közeledte példán szerintem józan paraszti ésszel is belátható, mi a gond az apró, kiragadott részletekkel. Még kijjebb azért nem zoomoltam, mert a meteorológiai mérések kezdete elõtti adatok óriási hibával terheltek, a hokiütõvel ez a gond.
"nem pusztán 14 évrõl van szó" A napfoltok mágneses térerõsségét mutató ábrádon 1998 és 2012 közötti adatok szerepelnek. Akárhogy számolom, ez 14 év. Errõl volt szó, jégrõl nem beszéltem.
"A napciklusok általános erõsödésének évszázados ciklusa véget ért, ezt mutatják az errõl szóló adatok, nem fogom megint belinkelni, olvasd vissza."
Ez csupán egy elõrejelzés, komoly bizonytalansággal. Az évszázados ciklicitás nem olyan szabályos, mint a 11 éves, ahol tudod, hogy ha megindul a gyengülés, akkor meg sem áll a következõ minimumig. Voltak ám olyan idõszakok is, amikor a maihoz hasonló naptevékenység kisebb ingadozásokkal évszázadokon át fennállt: Link
"nem pusztán 14 évrõl van szó" A napfoltok mágneses térerõsségét mutató ábrádon 1998 és 2012 közötti adatok szerepelnek. Akárhogy számolom, ez 14 év. Errõl volt szó, jégrõl nem beszéltem.
"A napciklusok általános erõsödésének évszázados ciklusa véget ért, ezt mutatják az errõl szóló adatok, nem fogom megint belinkelni, olvasd vissza."
Ez csupán egy elõrejelzés, komoly bizonytalansággal. Az évszázados ciklicitás nem olyan szabályos, mint a 11 éves, ahol tudod, hogy ha megindul a gyengülés, akkor meg sem áll a következõ minimumig. Voltak ám olyan idõszakok is, amikor a maihoz hasonló naptevékenység kisebb ingadozásokkal évszázadokon át fennállt: Link
"Kicsit zoomoljunk kijjebb:" A következõ lépcsõfok a hokiütõ-diagram. Azt hittem, hogy azt az IPCC által erõsen manipulált ábrát is berakod. Egyébként annyira érdekes, hogy amikor egy látszólag a felmelegedést alátámasztó diagramról van szó, akkor "egyértelmû a trend", de ha az ábra az ellenkezõjét mutatja, akkor már rögtön "nem szignifikáns". Inkább az elfogultság a szignifikáns a melegedés felé. A média és úgy általában a közvélemény megtette a hatását.
Amúgy úgy látom, nem olvastad el figyelmesen az elõbbi hozzászólásom: nem pusztán 14 évrõl van szó. Ez "global warming-hívõk" közt szokás, hogy 70-es évek óta nem volt ilyen kicsi a sarki jég (mert csak azóta mérik egyáltalán mûholdakkal), és akkor már rögtön kijelentik, hogy SOHA NEM VOLT még ilyen kevés jég az Északi-sarkon. Évszázados trendekrõl beszélünk. A napciklusok általános erõsödésének évszázados ciklusa véget ért, ezt mutatják az errõl szóló adatok, nem fogom megint belinkelni, olvasd vissza.
A legutóbbi hsz-eddel kapcsolatban: szóval te úgy látod, hogy az a szavahihetõ tudós(csoport), amelyik úgy hiszi, hogy minden lehetséges? Persze, hogy ezernyi minden hatással van az idõjárásunkra, ami szerte a bolygón történik. Viszont azért, mert valaki az éghajlatváltozások alapvetõ okaként mást jelöl meg, mint amit te vagy még mások gondolnak, attól még lehet komolyan venni. Utána kell nézni mindkét oldalon a bizonyítékoknak - és csakis elfogulatlanul. Hidd el, én már túl vagyok ezeken, ezért az a meggyõzõdésem, ami.
Amúgy úgy látom, nem olvastad el figyelmesen az elõbbi hozzászólásom: nem pusztán 14 évrõl van szó. Ez "global warming-hívõk" közt szokás, hogy 70-es évek óta nem volt ilyen kicsi a sarki jég (mert csak azóta mérik egyáltalán mûholdakkal), és akkor már rögtön kijelentik, hogy SOHA NEM VOLT még ilyen kevés jég az Északi-sarkon. Évszázados trendekrõl beszélünk. A napciklusok általános erõsödésének évszázados ciklusa véget ért, ezt mutatják az errõl szóló adatok, nem fogom megint belinkelni, olvasd vissza.
A legutóbbi hsz-eddel kapcsolatban: szóval te úgy látod, hogy az a szavahihetõ tudós(csoport), amelyik úgy hiszi, hogy minden lehetséges? Persze, hogy ezernyi minden hatással van az idõjárásunkra, ami szerte a bolygón történik. Viszont azért, mert valaki az éghajlatváltozások alapvetõ okaként mást jelöl meg, mint amit te vagy még mások gondolnak, attól még lehet komolyan venni. Utána kell nézni mindkét oldalon a bizonyítékoknak - és csakis elfogulatlanul. Hidd el, én már túl vagyok ezeken, ezért az a meggyõzõdésem, ami.
"Hát tudod azokból a tudósokból is sok száz sõt sok ezer van,akik amellett törnek lándzsát, hogy a Nap okozza a klímaváltozásokat."
Ezzel továbbra sem válaszoltad meg, hogy miért fogadod el kritika nélkül az egyik csoport álláspontját, és miért utasítod el a másikat. Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy a világ nem fekete és fehér. A tudomány igazán komolyan vehetõ része számára nem az a kérdés, hogy CSAK ez vagy CSAK az okoz éghajlatváltozást, hanem hogy a rengeteg különbözõ, az éghajlatot EGYÜTTESEN alakító tényezõbõl melyik milyen szerepet játszik... És mivel rengeteg tényezõrõl van szó, a megoldás semmiképpen sem egyetlen kiválasztott paraméter és a hõmérséklet lineáris korrelációja.
Ezzel továbbra sem válaszoltad meg, hogy miért fogadod el kritika nélkül az egyik csoport álláspontját, és miért utasítod el a másikat. Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy a világ nem fekete és fehér. A tudomány igazán komolyan vehetõ része számára nem az a kérdés, hogy CSAK ez vagy CSAK az okoz éghajlatváltozást, hanem hogy a rengeteg különbözõ, az éghajlatot EGYÜTTESEN alakító tényezõbõl melyik milyen szerepet játszik... És mivel rengeteg tényezõrõl van szó, a megoldás semmiképpen sem egyetlen kiválasztott paraméter és a hõmérséklet lineáris korrelációja.
Ezenkívül a napfoltok mágneses ereje is folyamatos gyengülésbe kezdett - már jó ideje. Ha lesüllyed 1500 gauss alá, akkor már nem nagyon fognak tudni napfoltok kialakulni, ami a naptev. további erõs gyengülését fogja elõidézni. Ezek hosszú távú folyamatok, amik nem szoktak egyik évrõl a másikra megfordulni.
Igen, a 14 év hatalmas szórású adataira illesztett (valószínûleg nem szignifikáns) lineáris trend enyhén lefelé tart. Mivel ennek a fizikai hátterét nem ismerjük, 50-100 évvel ezelõttrõl pedig (alkalmas mûszerek hiányában) nincs ilyen adatunk, semmi alapunk nincs rá, hogy ezt a trendet a következõ 50 évre meghosszabbítsuk.
Továbbá egy ábra az utóbbi évtized globális hõmérsékletének változásai összehasonlítva a szén-dioxid szint emelkedésével:
Link
Ne viccelj... ahol egy évtizedes-évszázados trendet 6 év adataival akarnak szemléltetni, ott valami nincs rendben. Ez olyan, mintha áprilisban egy átmeneti lehûlés alapján azt mondanád, hogy elmarad a nyár, mert a hõmérséklet tendenciája csökkenõ.
Kicsit zoomoljunk kijjebb: Link
És az elmúlt 400 év naptevékenységének változása összehasonlítva a globális hõmérséklet-változásokkal: Link
A függõleges tengelyen mi az a mértékegység, amiben mérve a "naptevékenység" 10 és 12 között ingadozik?
Ezeket a trendillesztéseket és korrelációkat látva egyébként alighanem gyarapodni fognak Salo õsz hajszálai.
Igen, a 14 év hatalmas szórású adataira illesztett (valószínûleg nem szignifikáns) lineáris trend enyhén lefelé tart. Mivel ennek a fizikai hátterét nem ismerjük, 50-100 évvel ezelõttrõl pedig (alkalmas mûszerek hiányában) nincs ilyen adatunk, semmi alapunk nincs rá, hogy ezt a trendet a következõ 50 évre meghosszabbítsuk.
Továbbá egy ábra az utóbbi évtized globális hõmérsékletének változásai összehasonlítva a szén-dioxid szint emelkedésével:
Link
Ne viccelj... ahol egy évtizedes-évszázados trendet 6 év adataival akarnak szemléltetni, ott valami nincs rendben. Ez olyan, mintha áprilisban egy átmeneti lehûlés alapján azt mondanád, hogy elmarad a nyár, mert a hõmérséklet tendenciája csökkenõ.
Kicsit zoomoljunk kijjebb: Link
És az elmúlt 400 év naptevékenységének változása összehasonlítva a globális hõmérséklet-változásokkal: Link
A függõleges tengelyen mi az a mértékegység, amiben mérve a "naptevékenység" 10 és 12 között ingadozik?
Ezeket a trendillesztéseket és korrelációkat látva egyébként alighanem gyarapodni fognak Salo õsz hajszálai.
"A CO2 hatása mellett érvelõ "elismert és híres kutatóból" különben legalább tízszer, de lehet, hogy százszor annyit is találnál." Hát tudod azokból a tudósokból is sok száz sõt sok ezer van,akik amellett törnek lándzsát, hogy a Nap okozza a klímaváltozásokat. Úgyhogy azt hiszem, a tudósok ilyen-olyan számából nem érdemes kiindulni.
A naptevékenység elõrejelzését Dávid Mihállyal összehasonlítani pedig szintén értelmetlen, mert az az úriember a hasára ütve leírogat dolgokat, a naptev. hosszú távú (több ezer évre visszatekintõ) trendjei viszont világosan látszanak. A 11 éves ciklusokon kívül sokkal hosszabb távú, több száz éves ciklusok is megfigyelhetõk, amik összefüggenek az ún. kozmikus sugárzás mértékével. A XX. században az erõsödõ napciklusok hatására a kozmikus sugárzás csökkent, ebben az évszázadban, ahogy a naptevékenység gyengülni kezdett, a kozmikus sugárzás erõsödését vélik tapasztalni a tudósok. Ezenkívül a napfoltok mágneses ereje is folyamatos gyengülésbe kezdett - már jó ideje. Ha lesüllyed 1500 gauss alá, akkor már nem nagyon fognak tudni napfoltok kialakulni, ami a naptev. további erõs gyengülését fogja elõidézni. Ezek hosszú távú folyamatok, amik nem szoktak egyik évrõl a másikra megfordulni. Ezért lehet évtizedekre elõre következtetni egy ilyen folyamatból.
Íme néhány grafikon:
Link
Link (napfoltok mágneses tere a B ábrán)
Továbbá egy ábra az utóbbi évtized globális hõmérsékletének változásai összehasonlítva a szén-dioxid szint emelkedésével:
Link
És az elmúlt 400 év naptevékenységének változása összehasonlítva a globális hõmérséklet-változásokkal:
Link
Nyugi, csupa elismert kutatótól származó adatok...
További kellemes ébredezést mindenkinek.
A naptevékenység elõrejelzését Dávid Mihállyal összehasonlítani pedig szintén értelmetlen, mert az az úriember a hasára ütve leírogat dolgokat, a naptev. hosszú távú (több ezer évre visszatekintõ) trendjei viszont világosan látszanak. A 11 éves ciklusokon kívül sokkal hosszabb távú, több száz éves ciklusok is megfigyelhetõk, amik összefüggenek az ún. kozmikus sugárzás mértékével. A XX. században az erõsödõ napciklusok hatására a kozmikus sugárzás csökkent, ebben az évszázadban, ahogy a naptevékenység gyengülni kezdett, a kozmikus sugárzás erõsödését vélik tapasztalni a tudósok. Ezenkívül a napfoltok mágneses ereje is folyamatos gyengülésbe kezdett - már jó ideje. Ha lesüllyed 1500 gauss alá, akkor már nem nagyon fognak tudni napfoltok kialakulni, ami a naptev. további erõs gyengülését fogja elõidézni. Ezek hosszú távú folyamatok, amik nem szoktak egyik évrõl a másikra megfordulni. Ezért lehet évtizedekre elõre következtetni egy ilyen folyamatból.
Íme néhány grafikon:
Link
Link (napfoltok mágneses tere a B ábrán)
Továbbá egy ábra az utóbbi évtized globális hõmérsékletének változásai összehasonlítva a szén-dioxid szint emelkedésével:
Link
És az elmúlt 400 év naptevékenységének változása összehasonlítva a globális hõmérséklet-változásokkal:
Link
Nyugi, csupa elismert kutatótól származó adatok...
További kellemes ébredezést mindenkinek.
Mint láthatod a "Total Solar Irradiance" nevû ábrán, az elmúlt évtizedekben azért volt magasabb a föld átlaghõmérséklete, mert a naptevékenység erõsebb lett,mint az azt megelõzõ évszázadokban volt - és nem azért, mert sok autó meg gyár pöfög kis bolygónkon.
OK, erõsebb volt a naptevékenység. De ugyanebben az idõszakban a CO2 is egyre több lett a légkörben, ráadásul a trendet sokszorosan felülmúló 11 éves ingadozások nélkül. Mi alapján döntöttél amellett, hogy a naptevékenységgel van ok-okozati összefüggés, míg a CO2-vel nincs? A CO2 hatása mellett érvelõ "elismert és híres kutatóból" különben legalább tízszer, de lehet, hogy százszor annyit is találnál.
A naptevékenység hosszútávú elõrejelzése pedig nem több, mint egy nagyon-nagyon bizonytalan elmélet, mert a ciklusok okáról igen keveset tudunk. A "naptevékenység gyengülni fog" kb. annyira megbízható állítás, mint a GFS 384 órás futása. Az évtizedek múlva várható naptevékenység tényként kezelése (nem is csak annyit mond, hogy gyengül, hanem konkrét értékekkel, grafikonon ábrázolja!) bizonyítja, hogy Dávid Mihály-i szintû munkát linkeltél.
OK, erõsebb volt a naptevékenység. De ugyanebben az idõszakban a CO2 is egyre több lett a légkörben, ráadásul a trendet sokszorosan felülmúló 11 éves ingadozások nélkül. Mi alapján döntöttél amellett, hogy a naptevékenységgel van ok-okozati összefüggés, míg a CO2-vel nincs? A CO2 hatása mellett érvelõ "elismert és híres kutatóból" különben legalább tízszer, de lehet, hogy százszor annyit is találnál.
A naptevékenység hosszútávú elõrejelzése pedig nem több, mint egy nagyon-nagyon bizonytalan elmélet, mert a ciklusok okáról igen keveset tudunk. A "naptevékenység gyengülni fog" kb. annyira megbízható állítás, mint a GFS 384 órás futása. Az évtizedek múlva várható naptevékenység tényként kezelése (nem is csak annyit mond, hogy gyengül, hanem konkrét értékekkel, grafikonon ábrázolja!) bizonyítja, hogy Dávid Mihály-i szintû munkát linkeltél.
""Lesz az néhány évtized is.": Honnan tudod?"
Innen:Link
Mint láthatod a "Total Solar Irradiance" nevû ábrán, az elmúlt évtizedekben azért volt magasabb a föld átlaghõmérséklete, mert a naptevékenység erõsebb lett,mint az azt megelõzõ évszázadokban volt - és nem azért, mert sok autó meg gyár pöfög kis bolygónkon. Bár a föld átlaghõmérséklete nincs feltüntetve rajta, de ha utánanézel a dolgoknak, rájössz, hogy a 14-19.századi kis jégkorszakban hidegebb volt, mint manapság(XX. század második fele). És azt is láthatod, hogy a folyamat megfordulni látszik, gyengülõben van a naptevékenység, mint ahogy sok tudós ezt folyamatosan lenyilatkozza, újabb kis jégkorszak elé nézünk. Hogy Piers Corbint, elismert és híres meteorológust, és asztrofizikust idézzem: "Sun is driving climate change. CO2 is irrelevant." magyarul a Nap irányítja a klíma változását. A szén-dioxid lényegtelen.
És még egy kis olvasnivaló:
Link
Link
Link
[esõ]
Innen:Link
Mint láthatod a "Total Solar Irradiance" nevû ábrán, az elmúlt évtizedekben azért volt magasabb a föld átlaghõmérséklete, mert a naptevékenység erõsebb lett,mint az azt megelõzõ évszázadokban volt - és nem azért, mert sok autó meg gyár pöfög kis bolygónkon. Bár a föld átlaghõmérséklete nincs feltüntetve rajta, de ha utánanézel a dolgoknak, rájössz, hogy a 14-19.századi kis jégkorszakban hidegebb volt, mint manapság(XX. század második fele). És azt is láthatod, hogy a folyamat megfordulni látszik, gyengülõben van a naptevékenység, mint ahogy sok tudós ezt folyamatosan lenyilatkozza, újabb kis jégkorszak elé nézünk. Hogy Piers Corbint, elismert és híres meteorológust, és asztrofizikust idézzem: "Sun is driving climate change. CO2 is irrelevant." magyarul a Nap irányítja a klíma változását. A szén-dioxid lényegtelen.
És még egy kis olvasnivaló:
Link
Link
Link
[esõ]
"2007-ben nyár végén kis túlzással alig volt jég az az Északi-sark környékén, most ha megnézed,nem ilyen durva a helyzet." Hát nemt'om, én ez alapján írtam: Link , szemlátomást a 2007-es minimum alatt fut az idei.
"Lesz az néhány évtized is.": Honnan tudod?
"Az Antarktisz esetében se magyarázzunk bele stagnálást, amikor folyamatos növekedés látszik már évtizedek óta.": Évtizedek óta néhány kiugró esettõl eltekintve gyakorlatilag +-1 között van az anomália, miközben az 5 éves mozgóátlag szemre kb. -0,1-rõl +0,1*-re emelkedett. Ez a növekedés meredekségének alighanem kb. 1000% körüli relatív hibát ad, tehát az emelkedés nem szignifikáns. (Mondhatni: lehet, hogy van, de nem bizonyítható.)
"Lesz az néhány évtized is.": Honnan tudod?
"Az Antarktisz esetében se magyarázzunk bele stagnálást, amikor folyamatos növekedés látszik már évtizedek óta.": Évtizedek óta néhány kiugró esettõl eltekintve gyakorlatilag +-1 között van az anomália, miközben az 5 éves mozgóátlag szemre kb. -0,1-rõl +0,1*-re emelkedett. Ez a növekedés meredekségének alighanem kb. 1000% körüli relatív hibát ad, tehát az emelkedés nem szignifikáns. (Mondhatni: lehet, hogy van, de nem bizonyítható.)
Ahogy Salo is írta, az éghajlat változását nem egy-egy kiragadott szélsõséges esemény, hanem a folyamatos adatsorokból kirajzolódó hosszú távú tendenciák jelzik. Az aszályos idõszakok gyakoribbá válása (ill. a csapadékeloszlás szélsõségessé válása) irányában tényleg érdemes vizsgálódni, bár szenzációhajhász címek és képsorok helyett inkább adatsorokkal. A belinkelt hõtérképekkel viszont tényleg nem értem, mire akarsz célozni, mert amikor megnézem, a linkeléskor mutatott állapota már a múlté.
(Természetesen a Tisza nem száradt ki, a 0%-os mederteltség nem az üres medret, hanem a korábbi legalacsonyabb vízszint beállását jelenti. A záhonyi homokpad fotósa "jó" beállítást választott, a másodpercenkénti 50 m3 vízhozamot ügyesen elrejtetve a fák árnyékában.)
Aki a "rendkívüli" idõjárási eseményekbõl bármilyen következtetést le szeretne vonni, annak kötelezõ olvasmány: Link
(Természetesen a Tisza nem száradt ki, a 0%-os mederteltség nem az üres medret, hanem a korábbi legalacsonyabb vízszint beállását jelenti. A záhonyi homokpad fotósa "jó" beállítást választott, a másodpercenkénti 50 m3 vízhozamot ügyesen elrejtetve a fák árnyékában.)
Aki a "rendkívüli" idõjárási eseményekbõl bármilyen következtetést le szeretne vonni, annak kötelezõ olvasmány: Link
Az a szépséghibája a linkednek (északi félteke - jégborítottsága), hogy az a tél végi állapotot mutatja (2012 április). Akkor valóban viszonylag nagy területû volt a jégfelszín az utóbbi évek áprilisához viszonyítva (nagyjából az 1990-es évtized áprilisi átlagának megfelelõ). Ezt mutatja a belinkelt ábrád (halványkék vonal). Azóta viszont a szokásosnál jóval nagyobb mértékû olvadásnak köszönhetõen mélyen a szokásos augusztusi átlag alá csökkent a jégtakaró felszíne, olyannyira, hogy rekordot döntött (szeptember 6-án 3,65 millió km2 volt már csak a jégtakaró felszíne).
A jégtakaró felszín területének éven belüli nagy ingadozása (hiszen áprilisban még tényleg úgy látszott, hogy minden rendben van)arra utalhat, hogy a szokásosnál vékonyabb volt a jégtakaró vastagsága a tél végén (a világoskék vonalak egyre nagyobb kilengése - egy éves idõszakra - jelzi, hogy az utóbbi években egyre nagyobb a jégtakaró felszínének éven belüli változása, télen megközelíti, vagy eléri az elmúlt negyven év átlagát, nyáron viszont egyre inkább elmarad attól).
A jégtakaró felszín területének éven belüli nagy ingadozása (hiszen áprilisban még tényleg úgy látszott, hogy minden rendben van)arra utalhat, hogy a szokásosnál vékonyabb volt a jégtakaró vastagsága a tél végén (a világoskék vonalak egyre nagyobb kilengése - egy éves idõszakra - jelzi, hogy az utóbbi években egyre nagyobb a jégtakaró felszínének éven belüli változása, télen megközelíti, vagy eléri az elmúlt negyven év átlagát, nyáron viszont egyre inkább elmarad attól).
"Idén a minimum a 2007-es alatt lesz." 2007-ben nyár végén kis túlzással alig volt jég az az Északi-sark környékén, most ha megnézed,nem ilyen durva a helyzet. És ha a grafikont megnézed, nem megtorpanás az. Megtorpanás lenne az, ha mondjuk lelassulna a csökkenés vagy megállna, de itt már egyértelmû és határozott növekedés látszik. Az hogy csak néhány éve? Lesz az néhány évtized is. Az Antarktisz esetében se magyarázzunk bele stagnálást, amikor folyamatos növekedés látszik már évtizedek óta.
(Az éghajlatváltozás nem napok alatt zajlik le. Illetve ami pár napja van, azt egyáltalán nem biztos, hogy éghajlatváltozás okozza. Ha éveken keresztül száraz lesz a Tisza, akkor talán. De addig ez lehet egy, az idõjárás(!) által okozott kiugró esemény is.)
Mikiwan:
Az északi-sarki 2007 óta növekszik, de hosszabb távon csökken. Idén a minimum a 2007-es alatt lesz. Ha jövõre is hasonlóan kevés lesz a jég, akkor azt mondhatjuk, a 2007 óta tartó növekedés könnyen lehet, hogy csak egy megtorpanás a hosszabb távú csökkenõ tendenciában (és a hosszabb távú csökkenés akár folytatódhat is).
"A globális felmelegedõ hívõk szerint épp a sarkoknál kéne a leggyorsabb melegedésnek lennie." Erre a Torontál által a Globális jelenségek fórumban linkelt cikket tudom hozni (érdemes a forrásokat is végigkövetni): Link
A déli-sarkin viszont csak igen gyenge növekvõ tendenciát lehet felfedezni, ami az éves ingáshoz képest elhanyagolható (vagyis gyakorlatilag stagnál).
Mikiwan:
Az északi-sarki 2007 óta növekszik, de hosszabb távon csökken. Idén a minimum a 2007-es alatt lesz. Ha jövõre is hasonlóan kevés lesz a jég, akkor azt mondhatjuk, a 2007 óta tartó növekedés könnyen lehet, hogy csak egy megtorpanás a hosszabb távú csökkenõ tendenciában (és a hosszabb távú csökkenés akár folytatódhat is).
"A globális felmelegedõ hívõk szerint épp a sarkoknál kéne a leggyorsabb melegedésnek lennie." Erre a Torontál által a Globális jelenségek fórumban linkelt cikket tudom hozni (érdemes a forrásokat is végigkövetni): Link
A déli-sarkin viszont csak igen gyenge növekvõ tendenciát lehet felfedezni, ami az éves ingáshoz képest elhanyagolható (vagyis gyakorlatilag stagnál).
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat