Globális jelenségek

Ha egy állomáson x fok eltérés volt két idõszak (pl. hónap, évszak, év) között, amikor nem volt számottevõ változás a környezetben, abból nagyon nem következik az, hogy egy másik állomáson ugyanazon két idõszak között ugyanannyi (+- 1-2 tized fok) volt az eltérés. Ez Buda és Pest földrajzi fekvése miatt halmozottan igaz, itt a ~15 km már sok, hogy az túlnyomórészt igaz legyen, amit írtál, persze azért jól korrelálnak egymással az állomások, de 1953-tól kezdve van Lõrinc és ennél nagyobb eltérések is elõfordultak, mint 0,5 fok. A lõrinci adatok 1953-tól: Link

Errõl beszélek!
A korrekcióba sok minden belefér, de még önmagának is ellentmond a grafikon.
Önellentmondás:
Az 1901-02-es és az 1909-10-es telet egyformán a Lánchídnál mérték. A hivatalos adatok szerint 0,1 fok eltérés volt a 2 tél között, a grafikonba mégis 0,5-es eltérés van. Mivel ugrásszerû urbanizáció, közlekedés-változás akkor nem volt, furcsa az eltérés.
Korrekció:
Mi indokolja, hogy az 1901-02-es telet 1,5 fokkal, az 1909-10-es telet 1 fokkal korrigálják? Nem hiszem, hogy nagyobb hõszennyezés érte akkor a lánchídi állomást, mint most a lõrincit. Lakótelepek: Gloriette-, Havanna- és közvetlenül az állomásnál egy nagy forgalmú körgyûrû, gyakori autóbusz és teherautó-forgalommal melengeti Lõrincet. A 30-as évektõl már lehet nagyobb a hõszennyezés a Kitaibel Pál utcában, mint a jelenlegi állomásnál, de azt megelõzõen aligha.
De szerintem nem érdemes ragozni. Te jónak találod a grafikont, én pedig tendenciájában jónak, de túlzónak. Mivel nem teljesen tiszta adatokról beszélünk, lehet eltérõ az álláspontunk

Lõrincrõl vannak az adatok 1954-tõl, addig interpoláció az addigi budapesti mérõhelyek adataiból Lõrincre (vár, Gellért-hegy, Kitaibel Pál utca, stb.. A Kitaibel Pál utcai mérések 1911-tõl vannak. A XX. század elsõ évtizedében a Lánchíd közelében volt az állomás. A korrekciós értékek a téli hónapoknál 1901 és 1953 között -0,3 fok és -2,0 fok között szóródnak, többnyire -1 fok közelében vannak.

Ezt legalább tisztáztuk, az azonban továbbra sem egyértelmû, hogy mikortól szerepelnek lõrinci és meddig Kitaibel Pál utcai adatok a grafikonban?
Továbbá arra sem ad magyarázatot, hogy a XX. század elsõ felének adatai honnak származnak a grafikonban? Mert a Kitaibel Pál utcai adatok ezektõl eltérõek, több évben is jelentõsen hidegebbek, mint alább jeleztem.

Azért arra kiváncsi vagyok, hogy mibõl gondolod azt, hogy a belvárosban hidegebb volt. Az 1984/85-ös tél a belvárosban -2,0, Lõrincen -3,2 fokos volt (ez utóbbi a grafikonról le is olvasható).

Nem hiszem, hogy errõl lenne szó. Hiszen a hidegebb tél itt is ott is hidegebb. Elég valószínûtlen, hogy az 1984-85-ös télen a belvárosban hidegebb volt, mint Lõrincen, illetve más teleknél is hasonló fordított helyzet magyarázná az eltérést. Ahogy a századfordulót követõ eltéréseknél sem lehet szó errõl, hiszen Lõrincen még nem volt állomás.
Nem a tendenciát vitatom, csupán annak mértékét tartom eltúlzottnak, kozmetikázottnak
Félre ne érts, nagyon hasznosnak tartom a grafikont, csak az értékeket vitatom.

Kissé összeesküvés elméletszagú, amit írtál...

Ha belvárosi adatsort hasonlítunk össze egy Pestszentlõrincre interpolálttal, akkor ne csodálkozzunk, hogy ilyen eltérések lesznek. A félreértések elkerülése végett: bármikor, ha Budapestet említem, azalatt Lõrincet kell érteni.

Azért ezt a grafikont csak óvatosan lehet kezelni, hiszen elég pontatlan.
Eszerint a 2006-07-es tél majdnem 1 fokkal melegebb volt, mint az 1997-98-as. A valóságban mindössze 0,1-del volt melegebb. A grafikon szerint 2,5 foknál egyik tél sem volt melegebb 1997-98-ig. A valóságban:
1909-1910: +3,6
1950-1951: +3,5
1901-1902: +3,5
1915-1916: +3,4
1993-1994: +3,3
1989-1990: +3,3
1982-1983: +3,2
1974-1975: +3,2
1994-1995: +3,0

És ezek csak a 2,5 fokos eltéréseket mutatják az OMSZ hivatalos adatai szerint.

Hasonlóan ellentmondás a hidegebb teleknél is észrevehetõ. Csak egyet említek.
A grafikon szerint az 1984-85-ös tél 1 fokkal hidegebb volt a 2002-03-asnál. Ezzel szemben az utóbbi volt 0,5 fokkal hidegebb, azaz az eltérés 1,5 fok.
Ezek alapján feltételezem, hogy a grafikon tendenciózusan túloz, bár a tendencia ettõl még igaz, csak nem ilyen mértékû!

Szibéria az angol tudományos elit IPCC-terjesztõ rétegének leleplezését minta elfelejtette volna.

"Az antropogén hõmérséklet emelkedés tagadhatatlan, csodálkozom, hogy sokan ebben továbbra is kételkednek."
Mekkora mértékû az antropogén tényezõ ebben a melegedõ fázisban?

Ezek szerint ezek a cikkírók olvassák a MetNet-et Link Link
ÉN is körülbelül ezt írtam le már többször is.

Az adatok forrása: ECA&D Az ott fellelhetõ bp-i adatsorok inhomogének. Az itt lentebb látható grafikonok a kidolgozás alatt álló homogenizálási és interpolálási eljárásom tavaly õszi állapota szerint készültek.

Szeretném megkérdezni, hogy ezek a Bp-i adatok honnan származnak, illetve hogy homogenizáltak-e. Köszönöm!

Ezekre kapnak pézt.... Egyre inkább igaz: a tudományos kutatások és eredmények korrelálnak a kutatások finanszírozójának érdekeivel.

Még valami: ezeken az idõsorokon egy néhány évtizedes oszcillációnak két minimuma és egy maximuma látszik. Kérdés, hogy a legelején és a legvégén lévõ magasabb értékek is egy-egy maximumhoz tartoznak-e? Ha igen, akkor nagyon durva becslésként a 21. sz. közepére akár visszatérhetünk az 1960-környéki hidegekhez.
Mi lenne, ha nem egyenest illesztenénk, hanem mondjuk hatodfokú görbét, és az alapján becsülnénk az évszázad végét? Merthogy az egyenessel az a probléma, hogy ezt a néhány évtizedes oszcillációt kisimítja, és lehet, hogy pusztán véletlen az egyenes meredekségének elõjele. Másként fogalmazva, ha a határokat csak egy kicsit módosítjuk (innen 10 évet, onnan 20-at elhagyva pl.), a meredekség akár -1-szeresére is kijöhet az elõzõleg számoltnak. Mindez csak azért, mert a számítás eleje és vége az oszcilláció más-más fázisában van.

A másik az maga az adatok szórása. Ismét nem látok hibasávokat a grafikonokon. Mekkora az egyes évek középhõmérsékletének a hibája? (Biztos, hogy nem nulla, hiszen a mérések a mai napig 0,05°C-os mérési hibával terheltek, ami egy átlag számításánál ugye megmarad.) Ezekbõl a hibákból ki lehet számítani az illesztett egyenes meredekségének hibáját is, ami adott esetben összemérhetõ lehet az egyenes meredekségével (különösen akkor, ha az egyenes egyébként "lapos", kis meredekségû). Abból pedig ki lehet számítani magának az elõjelnek a valószínûségét is. Ilyeneket ezúttal sem láttam.
(Errõl már egyszer írtam, még nem fejeztem be a számításokat, meg nincsenek is elõttem az adatok, de emlékeim szerint Szeged átlaghõmérséklete esetében pl. majdnem pont egy nagyságrenddel lett nagyobb a meredekségnél az õ hibája. Ezt ha beadnánk egy valószínûségi klímamodellnek, az elsõ idõlépcsõnél teljesen szétszóródna az ENS-fáklya.) Ezen kívül a korrelációk is érdekesek lehetnek, egy egyenes esetében 0,95 alatti r^2 kimondottan rossznak számít, a grafikon alapján szemre is megmondom, hogy annál kisebb ez az érték. (0,8 körül lehet talán?)

Az elmult évszázadok trendje is tagadhatatlan és itt nem a nyár értékeit kell figyelembe venni hanem az éveket.
Jómagam anno mikor egyes hónapok tendenciáit hasonlítottam össze 3 városban (Kecskemét, Magyaróvár, és Debrecen) pl az jött ki hogy minden hónapban emelkedett a hõmérséklet csak októberben csökkent, igaz nem szignifikáns mértékben. Mégsem csak az októberi értékeket linkelem, hanem az éveset, mert csak az októberi az bizony önmagában fals és nem mondhatom azt hogy íme csökken a hõmérséket és jövök az októberi értékekkel. Ugyanígy nem lehet évszakosan nézni Önmagában. Már a téli értékek is más következtetés levonására adhat okot, mint a nyári. Így 1/4-ed év linkelése és grafikonja mást mutathat mint az egész éves.

Az antropogén hõmérséklet emelkedés tagadhatatlan, csodálkozom, hogy sokan ebben továbbra is kételkednek.

A másik amit hozzáfûznék az ábrához, hogy az antropogén változás mellett ebbe benne van a természet is. ha megnézzük 1880-as években erõsen negahítv telek voltak. Ebbe magasan benne van a Krakatau kitörése az 1880-as évek elején ami az újvilág legerõsebb vulkánkitörése volt és tudjuk hogy egy ilyen kitörés több évre átmenetileg visszavetheti a hõmérsékletet. klimatológiai szimuláció alapján is a kitörést követõ évben a globális átlaghõmérséklet 1,2 Celsius-fokkal esett. Ha ezekhez az évekhez "nagyon durván" ezt az 1,2 fokot hozzáadod csak ezen a grafikonon mindjárt más a kép és sokkal egyenletesebb az emelkedés.

Köszi! Érdekes grafikonok!

A többi itt: Link

Maximálisan egyetértek.

Fú, ez jóféle grafikon! Telek középhõmérsékletérõl is van ilyened?

Az elmúlt évtizedek trendje tagadhatatlan, de honnan történt mindez? (Bocsi, ez lemaradt az elõzõ hsz végérõl, csak addigra már nem tudtam szerkeszteni, mire észrevettem)

"trendek pedig sajnos egyértelmûek" - ugyanez alapján próbáltak ítélkezni a közelmúltban is: Link
Egy képernyõmentést csináltam azért errõl az origós cikkrõl, hogy majd 2050-ben visszatekintve lássuk, mi is valósult meg ebbõl. Azért az nem semmi, hogy akárhány elemzést is csinálnak bárhol a világban errõl, viszonyítási pontként mindig a XX. század elejét vagy az 1961-90-es idõszakot jelölik ki, amivel épp sikerül kiválasztani az elmúlt 230 év 2 leghidegebb idõszakát.

Figyelemre méltó:
Link