Globális jelenségek
Miért kellene kevesebb jégnek lenni? Nem arról van szó, hogy erõs naptevékenység: növekvõ globális átlaghõnérséklet, és vica versa. Bár alábbi hozzászólásomban nem fejtettem ki részletesen, de nézetem szerint a naptevékenység növekedése ill. csökkenése a globális cirkulációs cellák erõviszonyait módosítja, ezen keresztül megváltoztatja a nagy szélrendszereket. Ez rövid idõtávlatban nem okoz változást a földi átlaghõmérsékletben, hosszabb távon pedig a napfoltminimum és maximum ilyetén hatásai egymást kioltják.
Más lenne a helyzet, ha a napfoltciklus maximum vagy minimum fázisban megállna, mint ahogy a Maunder-minimum alatt történt. Akkor bizony a globális átlag is nagy valószínûséggel elindulna lefelé, ill. fölfelé.
Más lenne a helyzet, ha a napfoltciklus maximum vagy minimum fázisban megállna, mint ahogy a Maunder-minimum alatt történt. Akkor bizony a globális átlag is nagy valószínûséggel elindulna lefelé, ill. fölfelé.
Ebben igazad van, csakhogy addigra már rég méteres jégnek kellett volna lennie a Kara-tengeren. Normális években ugyanis december végéig befagy
A napciklusban én sem hiszek, mert akkor máshol is kevesebb lenne a jég, viszont máshol inkább több!
A napciklusban én sem hiszek, mert akkor máshol is kevesebb lenne a jég, viszont máshol inkább több!
Egy érdekes jelenség, ami az éghajlatváltozásra is utalhat.
Nem tudom, mikor fordult már elõ, ha volt is hasonló, hogy a Kara-tenger február végén nincs befagyva! Ráadásul nem épphogy, hanem magyarországnyi területen.
Megdöbbentõ, még akkor is, ha az északi hemiszféra más területein behozza az itteni elmaradást, pl: az Ohotszki-tengeren
Nem tudom, mikor fordult már elõ, ha volt is hasonló, hogy a Kara-tenger február végén nincs befagyva! Ráadásul nem épphogy, hanem magyarországnyi területen.
Megdöbbentõ, még akkor is, ha az északi hemiszféra más területein behozza az itteni elmaradást, pl: az Ohotszki-tengeren