Globális jelenségek

Lujónak van igaza, az a "nem túl sok" ugye extrém zivataros helyzetekben is csak 40-50mm-es kihullható vizet jelent, tehát az extra párolgás miatti vízszintcsökkenés is ebbe a nagyságrendbe eshet.

Földtörténeti idõléptékben azért egy-egy jégkorszak végén tudott 100 méteres vízszintemelkedést produkálni bolygónk, s ez úgy tudom, a pleisztocénben is megvolt. Node ez a glaciális és az interglaciális közötti ingadozás volt, vagyis glaciálisban volt 100m-rel mélyebben a víz a mostanihoz képest. Ebbõl arra következtetnék, hogy ha bármi olyan melegedés következik be, amely nem okoz már az elmúlt 2m évben is szokatlanul nagy meleget (ehhez még jó 1,5-2°C-os melegedés belefér), akkor sem hiszem, hogy 5-10m-nél nagyobb tengerszint-emelkedés bekövetkezne.
Ez persze gondot jelent Hollandiában, Bangladesben, Szingapúrban, valamint néhány nagyobb folyó delta-vidékén (Duna, Indus, Mekong, Nílus, stb. /A Volgánál nem!/), ezen kívül pedig a "lapos" szigeteken.

Azért arra is gondolj, hogy a földfelszín minden cm2-ére jutó kb. 1 kg levegõ pusztán elméletben mekkora mennyiségû vízgõzt képes magában tartani kg-ban, ha a teljes légkör 100%-ban telítetté válik mondjuk a napi Tmax hõmérséklettel számolva, és az hány cm vízoszlopnak felel meg. Nem túl soknak. Az más kérdés, hogy annak a mennyiségnek csak kis hányadát képes a légkör magában tartani. A légkörnek nincs az óceánok szintjét érdemben befolyásoló vízmegtartó képessége.
A megolvadó víz mennyisége: A média több milliárd literben szeret számolni, mert úgy szebben hangzik, de földi léptékben a km3-es dimenzió használata a célszerû. A hóban tárolt készletet is így tartják nyilván: Link
Egy-egy ilyen lokális jégolvadástól bolygószintû tengerpart elöntéssel riogatni arányaiban olyan, mint egy kocsmai hûtõszekrény leolvasztásakor árvízi vészhelyzetet vizionálni egy falu alacsonyabb fekvésû területein. A médiában a négy alapmûvelet ismerete és a gondolkodási képesség nem igazán alapvetõ követelmény.

Hm, viszont a többletpárolgás miatt a légkörbe kerülõ víz okán a légkör sokkal hamarabb éri el a telítettségi állapotot, ami sokkal nagyobb csapadékmennyiségeket okoz, plusz a vízgõz az 1-es számú "klímagáz", azaz hatására még jobban emelkedik a hõmérséklet, mivel a gõzcseppecskék elnyelik a légköri meleg sugárzást. De ehhez persze elõbb kell egy alapos melegedés, hogy beinduljon a többletpárolgás, azaz a vízgõztöbblet nem ok, hanem következmény.

Valójában az egész klímakatasztrófa dolog legnagyobb butaságának tartom (többször leírtam) , hogy elárasztja a tengerpartokat az óceán és ezért nekünk végünk van, kampec emberiség. Persze 1 méter vízszintemelkedés (ennyi lenne biztosan ha minden jég elolvadna) jónéhány strandot meg korallzátonyt, esetleg Velencét elárasztaná, de e probléma a legkisebb lenne szerintem sok más mellett. Rengeteg gleccser meg Grönlandi jég elolvadt már az utóbbi évtizedekben, de egy víz alá került városról sem hallottam. Ha az átlaghõmérséklet emelkedik a légkörben az valóban jégolvadáshoz vezet (vezetett), de a melegebb levegõ sokkal több vízpárát fogad magába, vagyis a többletvíz egyszerûen többletpárolgás formájában a légkörbe is kerül, ha nem is mind. Az izlandi vulkáni jégolvadás katasztrofális tengerszintemelõ hatása egyszerûen röhej...

(
Pontosan. Most gondolj bele, ha minden ilyen zivatar után emelkedne kb. 1 métert a tengerszint, mi lenne? Tavaly nyár végére a Fekete-tenger elérte volna Szegedet . Nem beszélve a néhányszáz*néhányszáz km-es, szintén 50-100mm-t adó Zsófiáról és Angéláról, ami a nagyságrend miatt már inkább a km-es tsz-emelkedést okozta volna, ha tartjuk az 1m/zivatart. Szóval a Kárpátok talán kilátszana...
Bocs .

)

10 milliárd liter víz esik például egy 10x20 km-es területet érintõ átlagosan 50mmm csapadékhozammal járó nyári zivatarból. Valamit elszámolhatott a cikk írója.

Kanada felrúgja a kiotói egyezményt Link
Katasztrófát okozhat egy izlandi vulkán Link