Meteorológiai társalgó

Január végén, február elején pedig ismét mozgásba lendül. Nagyon sok emlékezetes helyzet kötõdik ahhoz az idõszakhoz. (hó és esõ egyaránt)

Igazad van, a "periodicitás" túl erõs kifejezés. Itt nem szabályosan ciklikus mozgásról van szó, mint például az inga lengése. A kiindulási kondiciók -elsõsorban a meridionális hõkontraszt- természetszerûleg befolyásolja a ciklus lefolyását. Például ilyenkor december közepén a sarkvidék lehûlése miatt ez utóbbi nagy, ezért gyors egymásutánban, gyakran egymásba folyva játszódnak le ciklusok (most is valami ilyesmi néz ki)
Január közepére lezajlik a hõtranszport, a differencia csökken, ezért általában nyugodtabbá válik idõjárásunk -a ciklus megáll az anticiklon ill. északi zonalitás fázisában. Megfigyelésem szerint a karácsonyi ünnepek környéke az év egyik legváltozékonyabb idõszaka, ezzel éles kontrasztban a jan.10.-tõl jan. 25.-ig terjedõ napok eléggé állandósult idõjárást hoznak.

Most már elég valószínû az idõjárás hidegre fordulása a közeljövõben, ezért talán levonhatunk némi tanulságot. Triviális dolgok ezek (ha valakit untatok vele, elõre is bocsánat) mégsem felesleges ide írni.
Elsõ és legfontosabb, hogy fõként télen az idõjárás menetének jellegzetes periodicitása van. Ennek részei: AC a közepes szélességeken (fölöttünk) - zonalitás- hidegelárasztás - mediciklonok. Azután kezdõdik az egész elõlrõl. E periódus végeredményben a Namias ciklusnak felel meg. Rögtön hozzá kell tenni, nem feltétlenül ennyire szabályos a ciklus, kisebb-nagyobb eltérések lehetnek(és általában vannak is) a sémától. Nagy vonalakban mégis ez szokott lenni a helyzet.
A ciklus lezajlása idõt vesz igénybe, amit nem napokban, hanem hetekben mérünk. Ha például ciklus- kezdeti magasnyomású idõszakban vagyunk (mint most november 2. felében), akkor rövid idõn belül biztosan nem számíthatunk jelentõs hidegelárasztásra (annak elõször "meg kell érnie) Elõször a zonalitás következik, ami két részre szokott oszlani. Kezdetben északi zonalitás, nálunk továbbra is magas légnyomással. Késõbb a nyugati áramlási szalag mögött felhalmozódó hideg, sarki levegõ az egész zónát délebbre tolja, ciklonörvényei is fejlettebbé válnak. Így nálunk jelentõs légnyomás-süllyedés következik be. A blocking, az áramlások meridionálisra fordulása és a következményes hidegbetörés mindig alacsony nyomású periódust zár le - megelõzõ komolyabb, és viszonylag tartós légnyomáscsökkenés nélkül nagyon ritkán van jelentõs hidegadvekció. Ellenkezõleg, minél magasabb légnyomású a zonalitás, annál biztosabb, hogy hidegadvekció nem fog belátható idõn belül bekövetkezni.
A mediciklonok leggyakrabban a ciklus végén jelennek meg. Elvonulásuk, feltöltõdésük után általában nyugodtabb idõszak veszi kezdetét.