Globális jelenségek

Debrecenben is több helyen mértek az elmúlt 100 évben, és amennyiben az egyik hely és a másik hely között a különbözõ fekvésbõl kifolyólag mondjuk 0,5 fokos különbség adódik a középhõmérsékletben, ez már be tud zavarni.
A szolnoki állomásról meg ne beszéljünk, pontosan nem tudom mennyi idõn keresztül, de ott komoly mérési problémák voltak egy darabig.
A szegedi állomás annyiban jó, ebben Snowhunternek igaza van, hogy miután kivitték a városból, utána viszonylag állandó fekvésû helyen volt (bár az Alföldön fene sem tudja mi állandó és mi nem az).
Szombathelyen is volt városban vagy annak közelében, Debrecenben is, tehát egyik met.hu-s 100 éves adatsor sem mentes a hõszennyezéstõl.
Különféle adatsorokból ki lehet kalkulálgatni a fekvés, beépítettség, mérési mód és egyéb paraméterek függvényében egy 100 vagy 110 éves idõszak hõmérsékleti menetét.
Ez komoly kutatómunkát igényel.

Nem kotnyeleskedsz.
Épp arra akartam utalni, hogy a viszonylag állandó mérési körülményekben beálló változások is nagyobb változásokat indukálhatnak, mint amit nekünk nagyon meg akarnak magyarázni.
Az 1951 után jövõ idõszak egyébként is hûvösebb volt, íme a fõvárosi adatsorból egy állandó meréskörülménykét adó, a Kitaibel utcai volt mérõkert 1951-1980-as adatsora: Link

Salo,
Ez nekem most magasröptû, privát felületen kérdezz.

Az alapfelvetés arról szólt, hogy a globális mézesmadzag megkérdõjelezhetõ a késõbb vitát kiváltó diagramokkal.

Ehhez csatlakoznák most én is, ha nem gond.
Azonban más, saját diagramokkal.
Lehet, hogy máshol már megjelentek Szeged éghajlati diagrammai, ám én nem találkoztam velük.
Azért választottam ezt a várost, mert az állomásáthelyezés itt volt a legkevésbé durva változásokkal járó a szolgálati, 100 éves éghajlati idõsorokban megjelenõ városok közül.
Az 1901-2000 közötti adatsorhoz hozzáillesztettem a hátunk mögött hagyott évtizedet, a 2000-2010-es idõszakot, így 110 éves idõsor jött össze.
Az évi középhõmérsékletekkel operáltam.

Elõször az 1901-2010 közötti 110 év: Link
A 110 év átlaga egy tizeddel megadva 10,9°C.
Tisztán látható a lineáris trendvonalon a csökkenõ tendencia, ennyit a globális vicc belemagyarázásairól.

Másodszor íme a 30 éves, etalonként használt átlagok: Link
Itt kirajzolódik a viszonyítási pont hibája, mennyire tévútra vihet vagy épp lobbikat kiszolgáló egy 30 éves átlaggal viszonyítási pontot játszani, pláne, ha az olyan tisztán láthatóan hibás 30 év, mint az 1961-1990-es idõszak.

A havi átlagokkal is foglalkoztam, ott is vannak szépségek.
Példa okárt az 1915-1921 közötti januárok 110éves idõtávon is kiugró enyhesége, a 110 éves -1,1°C-os átlaggal szemben ama hét január átlaga +2,5°C (felsorolva: 2,2, 2,7, 0,8, 1,2, 3,4, 2,8, 4,1°C).

Ebbõl kiindulva újradefiniáltam az észlelõhelyemre vonatkozó éghajlati havi átlagokat, amint idõm lesz, a honlapon is látható módon kicserélem minden vonatkozásban.