Globális jelenségek

Elsiklottam fölötte, de: "By contrast with the usual primarily zonal winds in the Mediterranean, the LS wind vectors show a strong southerly wind component over the central and eastern Mediterranean Sea (Fig. 4) for the LS case. This southerly wind pushes air up the slope of the northern edge of the basin. Remember at the edges of the dried up basin there are large sloping land surfaces. The upslope flow and convergence leads to higher levels of precipitation in the Alps." és "The LS experiment results in a large increase in winter convective and large-scale precipitation over Northern Italy (Fig. 5). The winter precipitation difference over the Alps reaches a maximum of 1500 mm yr-1." (LS azt a paramétert jelenti, amikor a Tethys-aljzat alján vízfelszín van)
1500 mm többlet a téli csapadékban azt eredményez(het)te, hogy a még jóval alacsonyabb Alpokban is megmaradhatott a nyári félévben a hó, ami az ottani jégsapka kialakulását is okozhatta, már a messinai sókrízis idején. Sajnos még nem találtam ennek igazolására semmilyen linket.

Helyesbítés: a jelenlegi legmélyebben fekvõ szárazulat a Holt-tengernél van: -418 m. Mindegy, a nagyságrendek változatlanok.

Valóban, elég scifi-ízû viszonyok uralkodtak akkoriban. Hiszen a jelenkorban, ha jól emlékszem, a legmélyebb szárazulat talán 200 m-rel fekszik a tenger szintje alatt. A Földközi-tenger kiszáradt medencéjének esetén ez a mélység helyenként elérte a 4-5 ezer métert! Elképesztõ klíma lehetett ott.

A fagyáspont megemelkedése a jég és hóborította területek kiterjedéséhez vezet, ami növeli az albedót. Az albedó (a földgolyó fényvisszaverõ képessége) megváltozása véleményem szerint az eljegesedések kialakulásának egyik legfõbb tényezõje. Ha a lehûlés következtében nõ a jég és hóborítottság, akkor a felszín a napsugárzásnak nagyobb hányadát veri vissza a világûrbe, s ezzel tovább fokozza a lehûlést. Tehát circulus vitiosus-ról van szó, önerõsítõ folyamatról. Az albedó öngerjesztés útján való növekedése egyike azoknak a nem túl számos mechanizmusoknak, melyek képesek a földi klímát kibillenteni egyensúlyi állapotából. Lehetséges, hogy annak idején éppen a messinai sókrízis adta meg a végsõ lökést a circulus vitiosus beindulásához.
Persze képtelen gondolat, hogy mi történne, ha a víz fagyáspontja nem 0 C lenne, hanem
magasabb -de érdekes eljátszani vele. Valószínûleg matematikailag is meg lehetne fogni, hány fokos fagyáspont-növekedés kellene ahhoz, hogy a földön progresszív eljegesedés kezdõdjön. (Olvadási periódusban viszont a magas fagyáspont a jégtömegek gyors eltûnését vonná maga után, hiszen az ilyen jég kevesebb negatív hõenergiát tárolna)
Ha igaz, hogy a Földközi-tenger elpárolgott víztömege lecsapódás révén 10 m-rel megemelte a világóceán szintjét, az szintén az eljegesedés irányába hatott: a partvonalak mentén sok helyen nagy területû, sekély öblök képzõdhettek, melyek épp sekélységük folytán hamarabb fagytak be.
Érdekes helyzet lehetett: míg a kiapadt Földközi-tenger mélyföldje a pokol tüzében pörkölõdött, addig ezzel paralel, sõt éppen ennek következtében, a magasabb szélességeken szép lassan növekedni kezdtek a jégtömegek.
Különösen érdekes az Arktisz eljegesedésének kérdése, ugyanis a kiédesedés és az azzal járó fagyáspont-emelkedés elsõsorban a tengeri jég mennyiségét növeli meg.
A kronológia sokat tudna mondani a fenti történések esetleges összefüggéseirõl. Tud valaki közölni valami idõrendi kimutatást a témában?

Valóban, annak a környezetnek a klimatikus viszonyait is ínyencség elképzelni
A Maryland egyetem honlapján találtam egy cikket errõl: Link

Amire eddig nem is gondoltam:
"Elméleti számítások révén (Clausius-Clapeyron viszony), a tengerszint alatt négy kilométerrel a levegõ hõmérséklete 40 fokkal magasabb lehetett a tengerszintinél, így ott akár 80 fok körüli hõmérsékletek is kialakulhattak, ami az élet legtöbb formája számára elviselhetetlen. A légnyomás 1,45 és 1,71 bar (1,102 és 1,300 mmHg) között mozoghatott a medence fenekén. A viszonylag magasabban fekvõ területek viszont még szárazabbak voltak, mint a mélységiek."
Erre még Lász is csettintene egyet, ha arra sétálhatott volna!

Érdekes és értékes gondolat a messinai sókrízis kapcsolatba hozása a jégkorszakokkal. A Földközi tenger többszöri kiszáradásáról már régebben olvastam, de a tény nem indította el az asszociációimat klimatológiai irányban -holott a dolog eléggé kézenfekvõ.
A sokszoros kiszáradás helyenként csaknem kilométernyi vastagságú sóréteget deponált a fenéken, s ez irdatlan mennyiséget jelent. A világtenger eszerint jelentõsen kiédesedett, magasabb lett a víz fagyáspontja. Rögtön folytatom...

Nyilvánvaló (ha eltekintünk attól, hogy a Tethys az elõdje, és annak kelet felõl bezárulása az Eurázsiai- és az Afrikai-, Arab-lemez ütközése során történt), de ezt a cikk elején le is írják.
Amit próbálok elképzelni, az az, ami a medence újra feltöltõdése után történhetett.
"A lehûlés a miocén során felgyorsult, körülbelül 5 millió évvel ezelõtt az Antarktisz legnagyobb részét már gleccserek borították." ( Link ), emiatt csökkent a tengerszint, ami az elzáródásban is szerepet játsz(hat)ott, majd "A medencében lerakódott só óriási mennyisége viszont kivonódott a világóceánból, amelynek sótartalma így jelentõsen csökkent, ez pedig emelte annak fagyáspontját és így hozzájárult jégkorszakok kialakulásához." ( Link ), majd az óriási területû száraz mélyföld helyére tengervíz került, ami valahogyan hatott a terület légköri cirkulációjára. Ami igazán érdekelne, hogy mindezeknek és az arktiszi jégtakaró kialakulásának mennyiben van közük egymáshoz. Vagy talán túl sok az a kb. 3 millió év a messinai sókrízis és a pleisztocén kezdete között?

"A Földközi-tenger vize a párolgás révén bekerült a földi körforgásba és eloszlott, ezzel a világóceán vizét mintegy 10 méterrel emelte meg.[17] A medencében lerakódott só óriási mennyisége viszont kivonódott a világóceánból, amelynek sótartalma így jelentõsen csökkent, ez pedig emelte annak fagyáspontját és így hozzájárult jégkorszakok kialakulásához."
Link

Igazán újszerû és érdekes infó számomra, hogy a Földközi-tenger kiszáradása volt a kezdõ lökés jégkorszak kialakulásához. A jelenlegi úgy tudtam 2.5 millió éve tart, szóval ennek valami más oka lehet
(Remélem jó helyre raktam, bár talán inkább földtanos téma)