Globális jelenségek

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#71747 - 2011-11-16 01:58:52)

Több ismerete lesz az 1000 év alatt elõforduló szélsõségekrõl, összességében sok döntéshez több adattal rendelkezhet. Szerintem a szélsõség ott kezdõdik a medencénk idõjárási viszonyai között, ha az ember szekérem el tud jutni a Balaton medrén keresztül Siófokról Tihanyba, vagy csónakon nagyjából toronyiránt Békéscsabáról Szarvasra, esetleg januárban virágoznak a gyümölcsfák és április végére beérlrlik a termést. Ez még mindig emberi léptékkel felfogható, spárzáz éves nagyságrendben egyszer elõforduló valószínûséggel kezelhetõ. Ja, hogy az elmúlt tízezer év legerõteljesebb naptevékenységû idõszakához viszonyítunk, és ezt figyelmen kívül hagyva kijelölünk egy másik paramétert az adott idõszakban, ami lineáris tendenciát mutat és azzal keresünk egy látszólagos kapcsolatot egyetlen ki tudja, milyen módon mért klímaparaméterrel?

A klíma fórumban pl.megtalálható egy-két használható grafikon, köztük a Vostok antarktiszi állomás 5,5 millió éves átlaghõmérsékleti adatsora. Másik gépen mentettem le, csak emlékezetbõl: -3,5 m évig a klíma stabil volt, sem a földpálya paraméterek változása, sem a naptevékenség változása érdemi módon nem befolyásolta. -3,5 m év és kb -1m év között az aálaghõmérséklet kb. lineárisan csökken, valószínûen a középamerikai híd kialakulása és az India-Ázsia kontins ütközés következtében fellépõ termohalin cirk. változás miatt - megváltozik a sarvidéki és az Indiai óceánba lefolyó édesvíz aránya. Kb. - 1 milla évtól az átlaghõmérséklet stabilnak tûnik, de -3,5 m évtõl a Föld pályájának változásaiból származó hõmérséklet változások amplitudója a korábbiakhoz képest lényegesen megnövekszik. A naptevéenység változásából származó hõmérséklet változás, bár elõidézhet kis
jégkorszakot, nagyságrendjében kevésbé, vagy nem változott, de legalábbis a kevés adatból ordítóan nem érzékelhetõ.
Addig, amíg ezeknek a válzozásoknak az okai és a paraméterei nem tisztázottak, nem létezhet elfogadható hosszú távú/klíma elõre jelzés. Aki pedig ezeknek az ismereteknek a hiányában képes bármilyen adatsort felelõsséggel extrapolálni, az csak a Világ Esze, vagy nagytudású mérnökasszony Felesége lehet (ez már a történelem, de egy doktori disszertáción magyar kiejtéssel elhangzott a cokettõ).

Bocsánat a szófosásért. Absolút met. amatõr vagyok, de a munkámban gyakran kell olyan több szakmát érintõ problémákat elemeznem, megoldanom, ahol az elején az érintett szakmákról csak annyit tudok, hogy ott is érvényes a négy alapmûvelet, meg a középiskolában tanult megmaradási törvények.
Nyûgös emberi mivoltomból adódóan: Történjen már valami, tudom, hogy az átlagnak valahogy ki kell jönnie, DE MIÉRT KÉT EGYMÁS UTÁNI ÉV ÁTLAGÁBAN
Elcsavartam a szálat, szerintem 71722-tõl a klímában lenne a helye.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#71736 - 2011-11-15 21:53:43)

Kicsit szélesebb látókört adhat annak, aki forgatja néha ezeket a köteteket. Több perspektívából vizsgáltam már a könyvben fellelhetõ adatok alapján az éghajlatunk tulajdonságait. Persze csak úgy a magam kedvéért. Szerintem alábbhagyna a sokszor megalapozatlan mutogatás az "éghajlatváltozásra". Minden bizonnyal magába szállna számos illetõ, aki már egy beragadó ciklonnál, vagy több hónapos szárazságnál az "éghajlatváltozás" szent tanait ismételgeti. Tanulságos lehet mindenki számára, én mindenesetre semmin nem tudok csodálkozni az idõjárás tekintetében amióta ezen köteteket áttanulmányoztam! Nincs új a nap alatt, olyan szélsõséges évek, évtizedek fordultak elõ, aminek a mostani idõjárás legfeljebb lábjegyzete lehetne. Ilyenkor jön általában a kontra, hogy dehát a szélsõségek gyakorisága megnõtt.... Mihez képest? Mert az elmúlt ezer évhez képest nem! Ja , hogy az 1960 - 1990 közötti idõszakhoz képest?

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#71728 - 2011-11-15 21:01:43)

A fordított esemény sem igazán ritka: a Hidrológiai Közlönyben olvastam pár évtizede a következõt: Valamikor Mária Terézia idejében a Fertõ tó kiszáradt. Ráfogták egy vízimolnárra: a Répce vizét Bõsárkány felé terelte. Nem biztos, hogy túlélte az ítéletet, arról nem volt szó. Néhány évvel késõbb a Fertõ tó akkora lett, hogy a környékbeli falvakat elöntötte.
Minden esetre hatalmas munka a Réthly könyv: az összes fellelhetõ írásos dokumentumot mondatról mondatra át kellett vizsgálni, hogy fellelhetõ-e benne bármilyen idõjárással kapcsolatos információ. Nem tudom, hogy hosszú távú tervezéseknél, kockázat elemzéseknél felhasználják-e a benne található információkat?

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#71722 - 2011-11-15 20:20:52)

Mindenesetre a Réthly könyvet lapozgatva feltûnt, hogy nem is ritka az ilyen szitu. Egyik évben úszik minden a belvíztõl, a másik évben siralmas aszály, aminek a hatása a középkorban még tragikusabban csapódott le.