Globális jelenségek

(Ja, tényleg, felületes voltam kicsit.)

Ez rendben van, de én arra gondolok, amikor a riporter megkérdezte, hogy télen alacsonyabb szélességen miért nem égett le. Erre jött a vállmutogatós (ám amúgy is hibás) válasz.

Én nem tudom, hogy mennyi a tudása és mihez van meg (valamihez biztos ért, különben nem õt kérdezgetnék.... ), de ekkora marhaságokat beszélni nyilvános adásban régen hallottam.

A trópusokon vastagabb a légkör, és nagyobb az abszolút páratartalom is (még a sivatagban is, köszönhetõen a magas hõmérsékletnek!) Ennek ellenére a megfigyelés persze rossz, az ok az eleve fekete bõrszín.
Amúgy a hölgynek meg lenne a tudása, csak a radikális nézetei miatt viselkedik úgy, ahogy.

Zseniális riport, nagyszerû okfejtések....

Leszámítva a többször is hangoztatott és nyilvánvalóan orbitálisan nagy hazugságot hordozó számokat, azért ettõl a roppant komoly és nagy tudású menyecskétõl megkérdezném, hogy miként sikerült elvégeznie az általános iskolát pl. fizikából. (ha egyáltalán elvégezte....)
Csodásan kifejtette, hogy a trópusokon a nagyobb beesési szög miatt égnek le kevésbé. Nos két lehetõséget látok:

1., A hölgyemény azt gondolja, hogy az emberek álló helyzetben napoznak (erre látok esélyt, mert még mutogatta is a vállait). Ebben az esetben nyilvánvalóan bolond.

2., Ha azt gondolja, hogy fekve, akkor nem bolond (és kiváló megfigyelõ ) viszont fizikából az érdemjegye konkrétan elégtelen, és még mindig javában járja az általános iskolát.

Felháborító volt hallani, az IPCC-vonat dogmáit híven képviseli...

Ezzel szemben év-tízezres léptékekbe az IPCC-dogma nagyságrendjét jóval meghaladó változások elhallgatódnak...
Egy ellentétes véleményt hirdetõ, nagy jégkorszakot vizionáló kutatóra (Alley) reagáltam múlt õsszel: Link

Ez se épp a dogma irányát követi...

Egy aprócska adalék a nyugtalanító tényedhez: amennyiben a CO2 egy küszöbértéke váltja ki az éghajlat átbillenését egy jégkorszaki üzemmódba, akkor a civilizáció már torkon is szúrta magát...

Teljesen egyetértek.

Íme, egy ragyogó példa egy magabiztos klímakutatóra. Kötelezõ megtekinteni! Különösen 1.30. után és a beszélgetés legvégén hallható számokat ajánlom figyelmetekbe.

Link

Hiába sok szkeptikus vagy éppen elutasító meteorológus, klimatológus, fizikus, a globális felmelegedés hívõinek gõzhengerével, valamint a mellettük álló mainstream média mantrájával szemben nyíltan vállalni tudományos meggyõzõdését ma világszerte minden tudós számára veszélyes kiállás. Állásával játszik, illetve könnyen sarlatánnak, az emberiség sorsa iránt felelõtlen bajkeverõnek, vagy éppen az olaj-lobbi fizetett ügynökének minõsülhet, és kiközösíttetik. A bátor kevesek hangját - hogy az AMO és a napsugárzás változása nagy valószínûséggel külön-külön nagyobb hõmérséklet-befolyásoló (nem is beszélve a mérõállomások környezetének beépülésébõl adódó fals melegedésrõl), mint az antropogén eredetû üvegházhatású gáz koncentráció-növekedés - pedig elnyomja a propagandagépezet. A globális felmelegedésre ugyanis mára óriási iparág épült, amely védi érdekeit, mindenekfelett. A keze, akár a maffiáé, mindenhová elér. Hatalmas pénzszivattyú, amelyen állami programok, ENSZ-, EU-projektek, "klímavédelmi" cégek, kutatóintézetek, klímamodellezõk egyre gyarapodó sokasága él és virul. Pályázati pénzek, egyetemi ösztöndíjak megszerzésének legbiztosabb segítõje ma e bûvös szókapcsolat: globális felmelegedés. A nagy világközpontok pedig még az adatok nagyüzemi manipulációjától sem riadnak vissza.

De mint mindenben, az igazság elõbb-utóbb itt is kiderül.

Valóban rettenetesen bonyolult folyamatokról van itt szó, a tudomány messze van attól, hogy teljességében ismerje, átlássa azokat. Egy biztos: az üvegház hatás létezik, melegítõ effektusa vitán felül áll. Innentõl kezdve elég bizonytalan minden. Kezdve ott, hogy az üvegház gázok légköri jelenléte, az üvegház hatás teljesen természetes, évmilliárdok óta fennáll, nélküle jéggolyó lenne a föld (mint a híg légkörû Mars) Tehát nem a civilizáció "áldásáról" van szó, mint ahogy sokan gondolják.
Itt a mennyiég a mérvadó, melyet az emberi tevékenység valamivel tényleg megemelt az utóbbi 200 évben.
Aztán szem elõtt kell tartani, hogy a légkör stabil egyensúlyi állapotú rendszer, mely paramétereinek megváltozását nagy mértékben "pufferolni" képes, egyenúlyi állapotát megõrizni "törekszik". Ha nem így lenne, egyáltalán nem is beszélhetnénk klímáról. A föld éghajlata kb. 10000 éve, a legutóbbi eljegesedés befejezõdése óta nagyjából változatlan -a puffermechanizmusok jól mûködnek.
Nézzünk egy egyszerû példát: ha kissé megemelkedik a globális átlaghõmérséklet, az éghajlati övek a sarkok felé tolódnak el. A szubarktikus alacsony nyomású öv ciklonjai közelebb kerülnek a sarkvidékhez, ott több hó esik, ezáltal megnõ a földgolyó albedója, s ez lehûléshez vezet. Az is könnyen elképzelhetõ, hogy az a folyamat, mely az egyensúlyi állapothoz való visszatérést eredményezi, kissé "túlszalad" azon, túlkompenzáció lép fel. Az elsõdleges felmelegedés paradox módon lehûlést okoz. Az egyensúlyi állapotából kibillentett klíma nem egycsapásra, hanem lecsengõ hullámzás útján tér visza ahhoz.
A puffermechanizmusok mellett olyanok is vannak, melyek kumulatív, öngerjesztõ módon instabillá teszik az éghajlatot. Ilyen nem sok van, illetõleg elképzelhetõ, hogy a paraméterek megváltozása bizonyos határig pufferoló hatást vált ki, azután viszont öngerjesztõvé válik. Az eddigi példánál maradva, a növekvõ albedó lehûti a légkört, az éghajlati övek visszafordulnak az egyenlítõ felé, kevesebb lesz a csapadék a poláris vidékeken és ezáltal csökken az albedó. Ellenben ha nagyon megnõ az albedó, az olyan mértékû lehûlést válthat ki, hogy olyan alacsonyabb szélességeken is tartós hó és jégtakaró jelenik meg,ahol azelõtt az nem volt. Természetesen ezzel tovább nõ az albedó, még jobban lecsökken a globális hõmérséklet. Valószínûleg ez a folyamat vezetett az eljegesedésekhez. Nyugtalanító tény, hogy nem tudjuk: az üvegház gázok felszaporodása milyen mértéknél indít el öngerjesztõ folyamatokat. Számomra úgy tûnik, a puffermechanizmusok hatékonyabbak a vártnál, de valószínûleg nincs ember, aki ebben a kérdében tisztán lát.

A klíma stabilizálódási hajlamával az emberiségnek élni kell,s nem visszaélni. Számtalan tényezõ van még, melynek hatását figyelembe kellene venni, mikor a klímaváltozást vizsgáljuk. Ezek közül néhány: a tengervíz gázoldó képessége a hõmérséklet függvényében, a sótartalom és ezzel kapcsolatban a tengeráramlatok, a bioszféra sokirányú és óriási befolyása. Aztán ott vannak az asztrális tényezõk, melyet nem tudom, figyelembe vesznek-e a klímára vonatkozó modellek: a naptevékenység és a kozmikus sugárzás ingadozásai. Éppen napjainkban derül arra fény, hogy ezek befolyása bizony nagyon erõs a föld éghajlatára.
Szóval, ezek az (amatõr) gondolatok azok, melyket hiányoltam a "profi" klimatológus által elmondottakból. Szinte hihetetlen, hogy milyen magabiztossággal rajzolnak "hokiütõket", és adnak meg pontos számokat a száz év múlva elõálló átlaghõmérsékletre vonatkozólag.
A klímaváltozás csakugyan nagy "biznisszé" vált civilizációnkban, és csak sejteni lehet, hogy ez befolyásolja a szakirodalmat, a tudományos közleményeket (a médiáról most nem szólok).

Sötétbe tapogatóznak a szakemberek, keverik a szezont a fazonnal, ha meg valamire rájönnek hogy na ilyen meg olyan lesz a klíma, akkor az már 15 éve olyan.
De hogy ezt a többfokos melegedést hogyan a fenébe tudják elképzelni, azt nem tudom.
Van egy elméletem, hogy a magyar szakemberek (aztán lehet a külföldiek is) miért nyomják ennyire ezt a globális felmelegedést, de azt megtartom magamnak, úgysem hinné el senki

Ki volt az illetõ profi szakértõ? (Írhatod PÜ-ben is...) Fenntartom a gyanút, hogy elsõsorban az újságírói "tudomány" ragadt le a hokiütõnél.

A Floo által linkelt cikknél is úgy tûnik nekem, hogy egy rettentõen érdekes téma (az 56 millió évvel ezelõtti történet) eredményei után elég erõltetetten odakanyarították a "mostani felmelegedés" fordulatát, mintha az újságíró szerint csak így lenne izgalmas a kérdéskör. Rosszabb esetben a geológusok olyan pályázaton nyerték el a kutatásra való pénzt, ahol hozzá nem értõk elõtt kellett bebizonyítani, hogy mindez miért hasznos. Ilyenkor nem elég azt mondani, hogy a következõ pár száz évben valahány százalék eséllyel bekövetkezik a nagymértékû felmelegedés...

A sok süketelés után még van merszük ilyeneket írogatni Link ?