Meteorológiai társalgó

Szerintem a hótakarónak a jelentõsége igazán a nagy kiterjedésû szárazföldi területeken van, ilyen Szibéria, de a kelet európai síkság is. Vastag hófelszínen az említett területeken masszív AC -k jönnek létre, ezek mintegy falként állják útját az óceáni eredetû légtömegeknek. Gyakori ábra a kelet európai AC, az óceáni frontokat felmorzsolja, ciklonok értelemszerûen kitérnek. Ha a makro helyzet mégis teret enged e térségekben az enyhébb légtömegeknek, akkor is a hófelszin hatalmas energiákat emészt fel, a belsõ területek T2 métere nem véletlenül marad 0 fok alatti tartományban, ez hó nélkül nem lenne így. A tavalyi télen ez a hûtõszekrény effektus okozta gyakorlatilag azt, hogy fölöttünk volt a hadak útja, a folyamatos keveredési zóna. Igazából a Német Lengyel síkság, és egyéb területek hótakarójának is van jelentõsége , de ez tényleg viszonylag könnyen felszámolódik a nagy szárazföldi területekhez viszonyítva. Jó dolog ám ha van tõlünk északra hótakaró, pl. a 2006 március 13.- ikai hóvihart nehezen tudnám elképzelni a vastag hóval borított ,hideg északi , és keleti területek nélkül. Közelebbi részekre gondolva.

De ha majd beenyhít a következõ futás, akkor majd megint salek lesz az "én megmondtam"? Vegyük már észre, hogy salek akkor jó elõrelátó, ha enyheség várható. Ezentúl én majd minden helyzetbe hidegpárnát látok, aztán ha feltûnik a modelleken 2xx óránál, majd kihúzom magam: Én megmondtam! Ha nem, hát nem, de én nem is akkorra mondtam, hanem késõbbre vagy elõbbre.
De hogy témába is vágjak: Link Lesz itt ciklogenezis bõven (ez a tengeren van kinn), szóval a télies helyzetek vagy pengeél-helyzetek lesznek, vagy nem tartanak sokáig... Ahhoz ilyen 970-es ciklonok nem ostromolhatják Európát.