Globális jelenségek

Ne gondold, hogy bármi váltás történik. Történt valami a konferencia óta az elmúlt 4 hónapban ? Megjelent bármi a konferenciáról a médiában ? A média hallgatni is tud, ha azért fizetik meg. Amúgy a médiában megjelent "szakmai" nyilatkozatok szerint már az is a globális felmelegedés bizonyítéka lenne, hogy ha a norvég gleccserek jövõ télre jéghidat képeznének Dániáig.

Bocs modik, de Szilveszter van :

A Klíma-, a Média- és a Táplálkozastudományi Inkvizíciók közös rendelete :

1. Aki aglobális felmelegdéssel kapcsolatban az ember által a légkörbe juttatott CO2 hatását nyilvánosan tagadja, vagy hatásának mértékét vitatja, vagy
2. Bármely földrajzi hely átlaghõmérsékletének idõbeni adatsorát nem exponenciális függvénnyel extrapolálja, vagy
3. A 2. pontban említett adatsorokat az elmúlt 50 év helyett hosszabb idõtartamban nyilvánosságra hozza (súlyosbító körölményként tekintve a többszázezer éves adatsorokra), vagy
4. A klímaváltozással kapcsolatban bármilyen, a CO2 hatásának mértékét vitató dokumentumot nyilvánosságra hoz,
5. Egyáltalán a 3. és 4. pontban említett illegális, izgatásra alkalmas dokumentumok megtekintésének hatására azt másoknak bevallva gondolkozni kezd :

Annak a klíma- és média inkvizíció általi folyamatos ellenõrzés mellett :

- Az internet használata a szolgáltató általi korlátozással kizárólag a bulvármédia globális felmelegedés veszélyeivel kapcsolatos dokumentumok megnyitására korlátoztatik,
- A TV készüléke a földi sugárzású, kábel- és mûholdas televíziók mûsoraiból a természetfilm csatornák letiltására és azok romantikus sorozatokat tartalmazó csatornákkal való helyettesítésére alkalma szûrõvel felszereltetik. Bármely mûsor alatt a klímainkvizíció jelenlétében minden mosópor és intimbetét reklám teljes terjedelmében végignézettetik.
- táplálékából minden egészségtelen, házi hús és tejtermék, gyümölcslé töröltetik és E-tõl egészségesen mekegõ fullszintetikus élelmiszerrel, valamint szintén fullszintetikus (csak adalékanyagokból álló) 5 l-es gyümölcsízû üdítõkkel helyettesíttetik.
- Minden egészségtelen saját termelésû gyümölcs, vagy az abból a nagyanyó által készített befõtt, lekvár a speizból elkoboztatik és egészséges fullszintetikus jamekkel halyettesíttetik.
- Minden saját termelésû gyümölcsbõl készített egészségtelen bor, szilva és barackpálinka (különös tekintettel a gyerek, vagy unoka születésekor a lakodalmára félretett pálinkákra) elkoboztatik és egészséges TESCO gazdaságos szilvaízû szeszesitallal helyettesíttetik.

Utóirat : Ha ez a törvény hatályossá válik, 3 nap rettenetés kínszenvedés után meghalok...

BÚÉK !!!

Nekem már az is paradigma-váltás, ha végre árnyalt kép is megjelenik a kérdéskörben, amik a hokiütõ-diagram uralma alatt eretnekségeknek számítottak.

A találkozókon, amennyiben akad KP-val idõnk egy szabad órára, felvetõdik közöttünk a kérdéskör, legutóbb a bükki töbörtalálkozókor, akkor már õ is szkeptikus volt a felmelegedés kérdéskörében.

Szerintem nincs itt paradigmaváltás, "csak" végre egy valódi tudományos álláspontot is olvastunk a rengeteg bulvárhír után. A sajtó és számos fórumozó nagyon szereti úgy beállítani a kérdést, mintha kétféle lehetõség létezne (A: ember okozta klímaváltozás zajlik, a Föld átlaghõmérsékletének emelkedése egy az egyben ennek az eredménye, avagy B: az ember semmiféle hatással nincs a klímára, csak természetes ingadozások léteznek, kukába az összes ÜHG-hatással számoló modellel). A világ természetesen ennél sokkal bonyolultabb, amivel a szakma tisztában is van. Ezért nem akarják eldobni az ÜHG-n alapuló, a jelenlegi tendenciákat nem 100%-osan visszaadó modelleket, hanem igyekeznek minél pontosabban megismerni a többi (természetes) éghajlatmódosító tényezõt is. Józan ésszel senki nem gondolhatta korábban sem, hogy az emberiség ÜHG-pöfékelése az összes természetes változást leállítja, így a modellekbe azokat már nem is kell beépíteni. Nem is irányult erre semmiféle összeesküvés, csupán annyi volt a gond, hogy a szóban forgó természetes folyamatokról akkoriban igen keveset tudtunk. Szerencsére minden ellenkezõ híresztelés ellenére a kutatók azóta is kutatnak, így szép lassan ez ügyben is egyre okosabbak lehetünk.

OFF: Egy Metnet-találkozón szívesen meghallgatnék az ember okozta éghajlatváltozás kérdésérõl egy KP - Snowhunter beszélgetést...

Bármilyen hihetetlennek hangzik, de azok a klímamodellek, amelyekkel mi foglalkoztunk az egyetemen, valóban ezeket az eredményeket adják! A modellek szerint nagyjából az Elsaß-Lotharingia - Alpok - Kárpátok - Lengyel-khg ívtõl északra nagyon valószínû, a Kárpát-medencében és a Kelet-Európai-síkság nyugati részein inkább valószínû, hogy 2020-ig a telek átlaghõmérsékletei alacsonyabban alakulnak, mint az 1960-1991-es átlag (miközben a globális átlag T gyengén nõne).
A szóhasználat, az más. Klímaváltozás van, ami lehet, hogy melegedés, de az is lehet, hogy nem.
Számomra egyébként a cikkbõl épp az derül ki, hogy semmit nem tudnak igazán ("lehetetlen elõre megmondani... Könnyen elõfordulhat... Az is lehet, hogy...").

Ezek után, amikor az ember úton-útfélen abba botlik, hogy még a szakemberek is mennyire nyomják a globális felmelegedés dumát, még azt sem tartom kizártnak, hogy fogták és az összes mûszert föléállították 4-5 tizeddel

"Lehetséges az is, hogy a felmelegedés ellenére egyre hidegebb telekre számíthatunk Közép-Európában. Azonban ezt tapasztalva nem szabad arra gondolnunk, hogy az egész klímaváltozás humbug." Ha esetleg lehûlés lenne majd valamikor, akkor az már nem klímaváltozás, csak a melegedés?

Ez a tuti biznisz! Akármi történik, mindenképpen bejön.

Ez is igaz.
Elnézést, de muszáj ezt is idelinkelni, jaj...: Link
Ha szárazság, van ha vízbefúlás, ha forróság, ha jégbefagyás, biztosra mennek és mindre ugyanazt magyarázzák...

Lesz paradigma váltás? A média úgy tálalja ahogy neki tetszik, a lobbi pedig finoman szólva nyomasztó. Kétségeim vannak, de neked legyen igazad!

Évtizedes idõskálán több olyan jelenség is megfigyelhetõ, amely éghajlatingadozást, -változást, az idõjárási folyamatokban módosulást eredményez: az atlanti tengervíz hõmérsékletének több évtizedes oszcillációja (Atlantic Multidecadal Oscillation – AMO), pacifikus évtizedes oszcilláció (PDO), illetve különbözõ rövidebb periódus idejû jelenségekben bekövetkezett módosulás, mint például az ENSO jelenségben az 1970-es évek végén bekövetkezett „nagy váltás”-nak nevezett esemény. Ezeknek a jelenségeknek jobb megismerésének fontosságát, jó szimulálásának szükségességét az is jól mutatja, hogy például az AMO hatásai hemiszférikus szinten kimutathatók. Például az Arktisz hõmérsékletének változása is szorosan összefüggésbe hozható az AMO-val, így az 1970-2008-as idõszak, valamint az - elõbb említettnél is gyorsabb - 1910-1940-es idõszak arktiszi melegedése is. Ezért is szükséges ezeknek a folyamatoknak a jobb megértése, a mechanizmusának jó leírása, elõrejelzése. A mechanizmus megértését és a megfelelõ elõrejelzés készítését nehezíti, hogy a kapcsolt légkör-óceán általános cirkulálciós modellek általában még mindig problémába ütköznek ezeknek a jelenségeknek a megfelelõ szimulációjával. Az éghajlati modellekben az évtizedes hõmérsékleti változások, ingadozások bár globális, illetve kontinentális skálán még realisztikus képet mutatnak, azonban regionális szinten, illetve bizonyos jelenségeknél már több probléma is felmerül. Ilyen például a csapadék változékonysága tekintetében a modellek nagy területen alábecsülnek. Érdemes megemlíteni, hogy egy friss 2009-ben megjelent kutatás az IPCC AR4-ben is szereplõ 22 éghajlati modellt vizsgálva megállapította, hogy mindössze pár olyan éghajlati modell van, amely térben is és idõben is megfelelõen képes reprezentálni az AMO jelenséget.
Egy augusztus közepén, Triesztben tartott konferencia célja többek között az volt, hogy bemutassa a legfrissebb tudományos kutatási eredményeket, amelyek a fent említett évtizedes éghajlatváltozást eredményezõ jelenségekkel, elõrejelezhetõségükkel kapcsolatos. Továbbá megpróbál olyan kérdésekre választ adni, mint például, hogy a belsõ éghajlatingadozások regionálisan és idõszakosan képesek-e háttérbe szorítani az antropogén hatásokból származó változásokat? Az elõadók közül sokan a téma legismertebb kutatói: T. Delsole (COLA/IGES), J. Knight (Hadley Center), M. Latif (Max Planck Ins.), E. Schneider (COLA/IGES), E. Hawkins (NCAS). (A rendezvényen való részvételt több mint 100-an jelezték.)
A konferencián J. Shukla arról beszélt, hogy az évtizedes elõrejelzések "kevert" prognózisnak tekinthetõk, hiszen nagyon fontos hangsúly helyezõdik a helyes, valós kiindulási analízis elõállítására, megadására (fõleg az óceán állapotára vonatkozóan) amelybõl a kapcsolt légkör-óceán modell elõrejelzése indul, és peremfeltételt az ÜHG koncentrációjának változása képezi. G. Branstator elõadásában megemlítette, hogy bár közel egy évtizede sok klímakutató úgy vélte, hogy a változásokat teljes egészében az ember által eredményezett külsõ kényszer okozza, addig mára nyilvánvalóvá vált, hogy a légkör, az éghajlat jelenlegi helyzete nem egy „elõre látott” helyzet és eltér az IPCC jelentéseiben foglalt forgatókönyvekben szereplõktõl. T. Delsole bemutatta azt az új vizsgálati eredményt, amelyek alapján a következõ megállapításra lehet jutni: az ÜHG változásnak tulajdonított külsõ kényszer hatása, a trópusi övezet óceáni vízhõmérsékletének változásával hozható összefüggésbe, azonban a Csendes- és Atlanti-óceán északi medencéjének vízhõmérséklet változásával NEM! Továbbá a külsõ kényszernek nincs hatása az AMO-ra! (Az elmúlt évek e témában folyt kutatási eredmények, illetve elõbb említett eredményei alapján - ismerve, hogy a korábbi évtizedek kontinentális melegedését az óceánok melegedése okozta - arra is lehet következtetni, hogy az antropogén külsõ kényszer hatása a mérsékelt és magasabb szélességeken jelentõsen kisebb mértékben - vagy egyes területeken egyáltalán nem - hat.) Delsole arra is rámutatott, hogy a XX. század közepén, a fõként északi hemiszférán érzékelt – de globális átlaghõmérsékletben is megjelenõ – hõmérséklet visszaesése az AMO-hoz köthetõ, illetve a XX. század utolsó 2-3 évtizedében tapasztalt gyors melegedés nem történhetett volna meg pusztán a külsõ antropogén kényszer hatására, ugyanis azt az AMO felerõsítette. (Késõbb M. Latif megemlítette, hogy véleménye szerint az említett hõmérséklet-emelkedés akár fele is, az AMO-hoz köthetõ!) Az eredményekbõl látható, hogy az éghajlat „CO2 érzékenysége” nem olyan erõs, mint azt korábban a legtöbb kutató sejtette. Latif elmondta, hogy a XX. századi hõmérséklet-változás a külsõ (nem csak antropogén) és belsõ tényezõk szuperpozíciójának eredménye. Latif hangsúlyozta azt is, hogy a belsõ éghajlatváltozások jelentõs bizonytalanságot eredményeznek az éghajlati projekciókban. Ezért fontos ezeknek minél jobb megértése, ismerete. Y. Kushnir a konferencián megemlítette, hogy vizsgálatok szerint a gleccserek hosszának változása Svájcban az AMO természetes éghajlat-ingadozáshoz köthetõ, sõt a kutatásokból az is kiderül, hogy nem csak évtizedes, de évszázados, évezredes skálán is létezik ez a jelenség. Egy roppant érdekes elõadást B.-M. Kim tartott, aki bemutatta, hogy bár az IPCC jelentéseiben szereplõ éghajlati modellek szimulációi szerint az elmúlt évtizedek késõ õszi, téli, kora tavaszi idõszakában melegedõ tendenciának kellene lennie, a valós mérések ennek ellenkezõjét(!!!), a hõmérséklet csökkenését mutatják Szibéria térségére! Szibériában az elmúlt évtizedekben a hóborítottság mértékének növekedése volt megfigyelhetõ késõ õsszel. Nem csak a hõmérsékleti tendenciát szimulálják helytelenül az éghajlati modellek, de a szibériai anticiklon erõsségének változását sem képesek jól vissza adni – így például az anticiklon elmúlt 40 évben tapasztalt gyengülését és újra erõsödését (ingadozását) sem, amely a megfigyelések és rekonstruált adatsorok alapján egyedülálló az elmúlt közel 400 évben.

A konferencia weboldala:
Link


Boldog Karácsonyt Mindenkinek!