Globális jelenségek
Ez is nagyon helyes meglátás.Vagyis ha melegedünk is,még mindig hol vagyunk 1000, 5000, vagy 10000 évvel ezelõtthöz képest.Mindig is mondtam : könnyebb a melegebb telet vagy a 3 héttel hosszabb forró nyarat vagy szárazságot kibírni,mint a több fokkal hidegebb telet,özönvízszerû esõket és árvizeket és fûthetõ nyarakat.Nekem az utóbbi évtized hõmérséklete tetszik,de a jégesõk és viharok meg árvizek már kicsit soknak tûnnek. 
Tanulságosak ezek az adatok,de sokan kifejtették már,hogy 100 vagy 200 éve egészen másként mértek.Nem volt Hellmann csapadékmérõ (Antibulvár kifejtette,hogy erõs fölémérések voltak) és a S. féle hõmérõház sem létezett,másként mértek,mint a mai szabványok.Sokak szerint ma rossz helyeken mérünk,de vajon évszázadokkal ezelõtt tökéletes mûszerekkel tökéletes helyszínek léteztek csak ? Meg ott van a hõszennyezés :azért nõ a T,mert az ember szennyezi hõvel a környezetét: ez a globális felmelegedés emberi tényezõjének elismerése.Én pl. Budapest adataiban semmiféle hõszennyezést nem látok.Ha visszapörgetjük az anomália térképeinket hónapról hónapra Budapesten semmiféle hõsziget nem látszik,relatíve Pest megye inkább a hideg felé lóg ki.Hõtöbblet csak a sûrûn lakott,beépített belvárosokban fordul elõ.
Számomra mindig is tapasztalati tény volt,hogy az utóbbi 40 évbõl az utóbbi 20 egyre enyhébb ill. melegebb.Csak meg kell nézni a Top10-et:mennyi a meleg nyár és enyhe tél ebbõl a két évtizedbõl.És mennyi a leghidegebb nyár és leghidegebb tél(semmi) ?Persze 30 éves átlagban még nem rajzolódnak ki az utóbbi meleg nyarak,de emlékszem az óceáni nyarakra korábbról.Most sokkal szélsõségesebbek,zivatarosabbak és jégesõsebbek(tornádósabbak)a nyaraink.A teleken is nagyobbak a hõkontrasztok a hirtelen havazások,erõs hóviharok és gyors olvadások is.Elismerem,hogy lehetett ilyen idõjárás 50 vagy 150 éve is mint mostanság,de az éghajlati átlagokból és a szélsõségeket felsoroló histografikus leírásokból nem derül ki: gyakoribbak-e vagy sem a mostani szélsõségek.Voltak minden évszázadban sokaságával,de nem mindegy,hogy kéthavonta vagy évente fordul elõ egy esemény egy térségben.Valójában - már sokszor leírtam: nem az éghajlati átlagok lassú változása,jégborítás,tengerszint emelkedés trendjei jelentenek kihívást az emberiségnek,hanem a szélsõséges idõjárási folyamatok.Nem attól megy a polgár sem a falnak,ha évente 1000 Ft-al kevesebbet keres,hanem ha kirúgják az állásából és 200.000 havi keresetébõl 0 lesz vagy 50.000 segély.
Mindez persze csak ránk ill. Európára vonatkozik,de a Föld felületének csak töredéke ez.Fogalmunk sincs már földrészek folyamatairól,a tengerek idõjárásváltozásairól (tudja valaki hány bója méri a felszín 71 %-ának idõjárási elemeit és mennyi a szárazföldekét?).Földi átlagok és trendek tekintetében azt mondanak nekünk ,amit akarnak és úgy manipulálják a közvéleményt ahogyan akarják.Minden szekértábor hozza a maga kis trendjeit és elemzéseit,mi meg csak nézünk mint a moziban...
Számomra mindig is tapasztalati tény volt,hogy az utóbbi 40 évbõl az utóbbi 20 egyre enyhébb ill. melegebb.Csak meg kell nézni a Top10-et:mennyi a meleg nyár és enyhe tél ebbõl a két évtizedbõl.És mennyi a leghidegebb nyár és leghidegebb tél(semmi) ?Persze 30 éves átlagban még nem rajzolódnak ki az utóbbi meleg nyarak,de emlékszem az óceáni nyarakra korábbról.Most sokkal szélsõségesebbek,zivatarosabbak és jégesõsebbek(tornádósabbak)a nyaraink.A teleken is nagyobbak a hõkontrasztok a hirtelen havazások,erõs hóviharok és gyors olvadások is.Elismerem,hogy lehetett ilyen idõjárás 50 vagy 150 éve is mint mostanság,de az éghajlati átlagokból és a szélsõségeket felsoroló histografikus leírásokból nem derül ki: gyakoribbak-e vagy sem a mostani szélsõségek.Voltak minden évszázadban sokaságával,de nem mindegy,hogy kéthavonta vagy évente fordul elõ egy esemény egy térségben.Valójában - már sokszor leírtam: nem az éghajlati átlagok lassú változása,jégborítás,tengerszint emelkedés trendjei jelentenek kihívást az emberiségnek,hanem a szélsõséges idõjárási folyamatok.Nem attól megy a polgár sem a falnak,ha évente 1000 Ft-al kevesebbet keres,hanem ha kirúgják az állásából és 200.000 havi keresetébõl 0 lesz vagy 50.000 segély.
Mindez persze csak ránk ill. Európára vonatkozik,de a Föld felületének csak töredéke ez.Fogalmunk sincs már földrészek folyamatairól,a tengerek idõjárásváltozásairól (tudja valaki hány bója méri a felszín 71 %-ának idõjárási elemeit és mennyi a szárazföldekét?).Földi átlagok és trendek tekintetében azt mondanak nekünk ,amit akarnak és úgy manipulálják a közvéleményt ahogyan akarják.Minden szekértábor hozza a maga kis trendjeit és elemzéseit,mi meg csak nézünk mint a moziban...
Ahogy sok más aspektusból vizsgálva, ebbõl is csak egyet mondhatok.
A mérések kezdete egybeesik az elmúlt több ezer év leghidegebb idõszakával, onnan nagy léptékben viszonytani tévútra vihet.
Egy tágabb idõspektrum ügyében íme egy múlt havi írásom: Link
A mérések kezdete egybeesik az elmúlt több ezer év leghidegebb idõszakával, onnan nagy léptékben viszonytani tévútra vihet.
Egy tágabb idõspektrum ügyében íme egy múlt havi írásom: Link
Mekkora lehet a lineáris illesztés jósága? Most nincs kedvem kiszámolni, ahhoz pontos adatok is kellenének, de tippelni olyan 60-70%-ot mernék télre, és 50-60%-ot nyárra. A relatív szórás 1-2% (3-5°C) lehet pontonként így "ránézésre". Ebbõl a meredekség relatív hibája 100% körül, vagy kicsivel az fölött lehet télen, nyáron pedig bõven 200-300%.
Nincs semmi baj azzal, amit csináltál, nagyon tetszik egyébként
. Csak sokan szeretnek lineáris trendeket illeszteni, holott (szemmel látható a Te grafikonjaidon is) ráülnek elég erõs ingások is, sokkal. Ebbõl az következik, hogy ha esetleg marad is a trend, akkor is "nagy" lesz az esélye egy ellenkezõ irányú szélsõségnek (nem sokkal kisebb, mint most). Tehát Rossmann hozzászólása is megállja a helyét, és a Tiéd is.
Nincs semmi baj azzal, amit csináltál, nagyon tetszik egyébként
. Csak sokan szeretnek lineáris trendeket illeszteni, holott (szemmel látható a Te grafikonjaidon is) ráülnek elég erõs ingások is, sokkal. Ebbõl az következik, hogy ha esetleg marad is a trend, akkor is "nagy" lesz az esélye egy ellenkezõ irányú szélsõségnek (nem sokkal kisebb, mint most). Tehát Rossmann hozzászólása is megállja a helyét, és a Tiéd is. 
Az egy dolog, hogy a bizonyítékok nem egyértelmûek. És különben is, a tudományos világban senkinek sem szabad hinni - mondják tanáraink itt az egyetemen -, csak a hiteles méréseknek. Ezzel az a probléma, hogy ezekbõl globális átlagot számolhatunk ugyan, de annak elég nagy lesz a relatív hibája, 0,1-1% is lehet akár, tehát °C-kben mérhetõ. Bár igaz, ha mindig ugyanúgy számoljuk, a hibatartomány közepének értéke összehasonlítható marad.
Floo hozzáállásával semmi probléma ugyan, de nem árt elválasztani a globális léptéket a regionálistól, ahogy csakakispest is írja. Attól, hogy itt extra hideg volt az utóbbi két tél, attól még az extrameleg orosz nyár azt kompenzálta valószínûleg. Azt minden valódi tudós tudja /és ez az, amiért a hívõket hülyének lehet nézni, ha szabad ilyen durván/, hogy a regionális ingadozások sokkal nagyobbak, mint a globálisak. Ezeknek a regionális ingadozásoknak az oka is általában regionális. Innentõl kezdve - álláspontom szerint - a globális átlagértékek változásai semmiféle "elõrejelzésre" nem alkalmasak, pontosabban fogalmazva: biztosan hatása lesz annak, ha a globális átlagok valamerre valamennyire megváltoznak, de ez bonyolult regionális változásokat idézne elõ, mindenhol mást. (Régen pedig pont azt mondták, hogy ha a globálátlag nõ, akkor a regionális átlag is mindenhol nõ, de azóta egyre inkább elismerik, hogy ez nem így van.)
Floo hozzáállásával semmi probléma ugyan, de nem árt elválasztani a globális léptéket a regionálistól, ahogy csakakispest is írja. Attól, hogy itt extra hideg volt az utóbbi két tél, attól még az extrameleg orosz nyár azt kompenzálta valószínûleg. Azt minden valódi tudós tudja /és ez az, amiért a hívõket hülyének lehet nézni, ha szabad ilyen durván/, hogy a regionális ingadozások sokkal nagyobbak, mint a globálisak. Ezeknek a regionális ingadozásoknak az oka is általában regionális. Innentõl kezdve - álláspontom szerint - a globális átlagértékek változásai semmiféle "elõrejelzésre" nem alkalmasak, pontosabban fogalmazva: biztosan hatása lesz annak, ha a globális átlagok valamerre valamennyire megváltoznak, de ez bonyolult regionális változásokat idézne elõ, mindenhol mást. (Régen pedig pont azt mondták, hogy ha a globálátlag nõ, akkor a regionális átlag is mindenhol nõ, de azóta egyre inkább elismerik, hogy ez nem így van.)
A telek hidegebbek a nyarak melegebbek voltak mint ma.... Nagyon enyhe telek is elõfordultak, sõt ilyenek sorozata is, akárcsak ma.
Én úgy tudom, hogy egy augusztusi felmérés alapján már 10 millió alatt vagyunk.
Viszont a két dolgot nem lehet összehasonlítani. Az ország lakosságáról régóta tudott, hogy fogy, nem volt nehéz megjósolni, hogy elõbb-utóbb 10 milka alatt leszünk. De a klimatológia egész más. Arról még a legzsenibb tudósoknak is csak halvány sejtésük van, hogy ha itt belenyúlunk a természetbe, akkor egy másik helyen mi lesz a következménye. Legalábbis a publikált hírekbõl erre lehet következtetni, ugyanis sokszor egymásnak teljesen ellentmondó vélemények látnak napvilágot.
Ami számomra sokszor különösen vérlázító, hogy a felmelegedés hívõk sokszor kikérik maguknak, hogy megkérdõjelezzük a téziseiket. Pl ha arról van szó, hogy milyen kemény telek vannak az elmúlt két évben, válasz általában az, hogy "ez is a globális felmelegedés bizonyítéka, és különben is ne gondoljuk azt, hogy mert egy adott helyen lehûlés van,akkor már globális a dolog. Felmelegedés van, és kész!"
Szóval ami látszik, az az, hogy a bizonyítékok nem egyértelmûek, sõt lehet, hogy egy olyan variációra kell felkészülni a jövõben, amire talán egyikünk se gondol. Majd meglátjuk.
Ami számomra sokszor különösen vérlázító, hogy a felmelegedés hívõk sokszor kikérik maguknak, hogy megkérdõjelezzük a téziseiket. Pl ha arról van szó, hogy milyen kemény telek vannak az elmúlt két évben, válasz általában az, hogy "ez is a globális felmelegedés bizonyítéka, és különben is ne gondoljuk azt, hogy mert egy adott helyen lehûlés van,akkor már globális a dolog. Felmelegedés van, és kész!"
Szóval ami látszik, az az, hogy a bizonyítékok nem egyértelmûek, sõt lehet, hogy egy olyan variációra kell felkészülni a jövõben, amire talán egyikünk se gondol. Majd meglátjuk.
Sztem semmmi értelme személyes példákat hozni, amíg egész Európa területe elhanyagolhó a Föld egészéhetz képest nemhogy Mályi. Aki 20-40-60 évre elõre jósol nyilván nem tud pontos elõrejelzést adni de a tendenciát ettõl még láthatja jól. (kb ilyen a demográfia is, már a 90-es évek közepére is jelezték hogy 10 mllió alatt lesz az ország lakossága aztán még jövõre is kiderülhet hogy mégsem, de ettõl még a fogyás egyértelmû)
Az azért nem, igaz, hogy mostanában gyakrabban vannak hideg telek, ritkábban. Az, mert van telenként néhányszor hideg, nem jelenti azt, hogy hideg is egészében. Tavaly hiába volt decemberben -25 fok is, a hónap országosan az 1971-2000-es átlagnál 1,5 fokkal melegebb volt. A hidegebb január és február miatt a tavalyi tél pedig átlagos volt.
Tavaly a Met Office az egyik legmelegebb tele jósolta Nagy-Brittaniába. Mivel épp az egyik leghidegebb lett, rögtön be is szüntették a hosszútávú elõrejelzéseiket az angolok. Lehet akármennyi szuperszámítógép, azok attól még csak gépek maradnak, és olyan eredményt dobnak ki, amikre éppen szükség van.
James Hansen 20 évvel ezelõtt 2010-re +1-os pozítív eltérést jelzett elõre. Ettõl 0,5-0,6 fokkal van hidegebb ma a Földön. Ugyanmár, ha 20 év alatt fél fokot tévedett, akkor mi értelme van a 100 éves elõrejelzéseknek? Ilyen alapon mondhatom én is, ha ilyen lineárisan gondolkodnak, hogy ha 20 évenként -0,5 fok a tévedés, akkor 100 év alatt 2,5 fok, akkor 100 év múlva lehet a mostaninál 2-3 fokkal melegebb vagy akár hidegebb is.
Végülis teljesen mindegy, mert bárki bármit mondhat most, 2100-ban egyikük se fog élni, hogy lássa, igaza lett-e vagy nem.
Itthon pedig hiába gondoljuk azt, hogy ilyen szélsõséges idõjárás még nem volt, nem igaz, mert volt a mostaninál sokkal nagyobb szélsõségek is. Ezt az okozza, hogy az 1961-1990-es idõszakban az éghajlatunk az óceáni felé tolódott el (Ezt alátámasztják a hûvösebb nyarak, csapadék eloszlása nagyobb volt, kevesebb hideg tél (fõleg a '70-es években) ...) Mivel ez az idõszak volt összességében az egyik leghidegebb az elmúlt több mint 200 évben, nem csoda, hogy ritkán van atlag alatti eltérés.
A mainál sokkal szélsõségesebb volt viszont az idõjárás 200 évvel ezelõtt. Akkoriban a mainál nagyobb, tartósabb hõhullámok és fagyok; hevesebb viharok fordultak elõ. Nyilván, ha akkoriban is olyan lett volna az információ-áramlás mint ma, kicsit másképp látnánk a jelenlegi helyzetet. (Mindegy, ebbe nem bonyolódok bele.). Tehát 200 éve az itteni éghajalat sokkal kontinentálisabb volt. A telek hidegebbek a nyarak melegebbek voltak mint ma. Ezt alátámasztják a lineáris trendek is az 1780-tól mért budapesti adatok alapján:
Január: +1,7°C
Február: +1,9°C
Március: +2,0°C
Április: +0,3°C
Május: -0,7°C
Június: -0,5°C
Július: -0,1°C
Augusztus: -0,1°C
Szeptember: 0,0°C
Október: +0,3°C
November: +1,2°C
December: +1,7°C
Jelenleg én úgy látom, hogy egy olyan idõszak van elkezdõdõben itt a Kárpát-medencében, amilyen az 1700-as évek végén, 1800-as évek elején volt Magyarországon és ahová nagyon hamar eljuthatunk. A végeredmény pedig egy a mainál még szélsõségesebb idõjárás, ahol a telek hidegebb lesznek (átlagban), a nyarak kevéssel melegebbek. Aminek a folyamatában a mediterrán éghajlat felé tolódás csupán átmenet (ami most van) egy ismét kontinentálisabb éghajlat felé.
Tavaly a Met Office az egyik legmelegebb tele jósolta Nagy-Brittaniába. Mivel épp az egyik leghidegebb lett, rögtön be is szüntették a hosszútávú elõrejelzéseiket az angolok. Lehet akármennyi szuperszámítógép, azok attól még csak gépek maradnak, és olyan eredményt dobnak ki, amikre éppen szükség van.
James Hansen 20 évvel ezelõtt 2010-re +1-os pozítív eltérést jelzett elõre. Ettõl 0,5-0,6 fokkal van hidegebb ma a Földön. Ugyanmár, ha 20 év alatt fél fokot tévedett, akkor mi értelme van a 100 éves elõrejelzéseknek? Ilyen alapon mondhatom én is, ha ilyen lineárisan gondolkodnak, hogy ha 20 évenként -0,5 fok a tévedés, akkor 100 év alatt 2,5 fok, akkor 100 év múlva lehet a mostaninál 2-3 fokkal melegebb vagy akár hidegebb is.
Végülis teljesen mindegy, mert bárki bármit mondhat most, 2100-ban egyikük se fog élni, hogy lássa, igaza lett-e vagy nem.
Itthon pedig hiába gondoljuk azt, hogy ilyen szélsõséges idõjárás még nem volt, nem igaz, mert volt a mostaninál sokkal nagyobb szélsõségek is. Ezt az okozza, hogy az 1961-1990-es idõszakban az éghajlatunk az óceáni felé tolódott el (Ezt alátámasztják a hûvösebb nyarak, csapadék eloszlása nagyobb volt, kevesebb hideg tél (fõleg a '70-es években) ...) Mivel ez az idõszak volt összességében az egyik leghidegebb az elmúlt több mint 200 évben, nem csoda, hogy ritkán van atlag alatti eltérés.
A mainál sokkal szélsõségesebb volt viszont az idõjárás 200 évvel ezelõtt. Akkoriban a mainál nagyobb, tartósabb hõhullámok és fagyok; hevesebb viharok fordultak elõ. Nyilván, ha akkoriban is olyan lett volna az információ-áramlás mint ma, kicsit másképp látnánk a jelenlegi helyzetet. (Mindegy, ebbe nem bonyolódok bele.). Tehát 200 éve az itteni éghajalat sokkal kontinentálisabb volt. A telek hidegebbek a nyarak melegebbek voltak mint ma. Ezt alátámasztják a lineáris trendek is az 1780-tól mért budapesti adatok alapján:
Január: +1,7°C
Február: +1,9°C
Március: +2,0°C
Április: +0,3°C
Május: -0,7°C
Június: -0,5°C
Július: -0,1°C
Augusztus: -0,1°C
Szeptember: 0,0°C
Október: +0,3°C
November: +1,2°C
December: +1,7°C
Jelenleg én úgy látom, hogy egy olyan idõszak van elkezdõdõben itt a Kárpát-medencében, amilyen az 1700-as évek végén, 1800-as évek elején volt Magyarországon és ahová nagyon hamar eljuthatunk. A végeredmény pedig egy a mainál még szélsõségesebb idõjárás, ahol a telek hidegebb lesznek (átlagban), a nyarak kevéssel melegebbek. Aminek a folyamatában a mediterrán éghajlat felé tolódás csupán átmenet (ami most van) egy ismét kontinentálisabb éghajlat felé.
Itt a baj."Hiszek". Tartok tõle, hogy tudományos körökben is hit kérdése ez. A mai napon is elégtelen az a mérési lefedettség ami alapján farkast kiáltanak, hát még ha hozzávesszük mihez hasonlítják! A még elégtelenebb mérési lefedettséghez, ami évekkel, évtizedekkel ezelõtt volt. A globális felmelegedés mint fogalom abszurddá vált, az éghajlat változás a helyesebb, tény hogy változik az éghajlatunk, mint ahogy változott a földtörténet minden másodpercében eddig.
Ez nem hiszek vagy nem hiszek kérdése!
Az 1920-1950 között is voltak nagyon meleg évek, az 1961-1990 közötti 30 év pedig hûvösebb idõszak volt.
Most ismét melegebb évek vannak.
A globális felmelegedéssel kapcsolatban rengeteg cikket, tanulmányt olvastam, és eleinte mindegyik tanulmány úgy képzelte el, hogy néhány évtized múlva itt már sokkal melegebb klíma lesz, mediterrán növényfajok fognak meghonosodni, kevesebb lesz a csapadék, szárazságok lesznek.
Aztán nézd meg, a nagy globális felmelegedésben a 2001/2002-es, a 2002/2003-as, a 2004/2005-ös, a 2005/2006-os, a 2009/2010-es vagy a 2010/2011-es tél leghidegebb értékeit.
10 télbõl az ország jórészén 6 télen voltak -20-25 fokok.
A tíz év átlaghõmérséklete magasabb lett, mint a megelõzõ 30-40 évé, de jön a kérdés: A megelõzõ 30 év volt hûvös, vagy az utóbbi idõszak meleg?
A globális felmelegedést úgy prognosztizálták, hogy 2100-ra 1 fokkal fog megemelkedni az átlaghõmérséklet, most már 2-3, sõt, 4 fokokat is olvasni.
Ugyanmár!
Olyannak állítják be, hogy folyamatosan emelkedik a középhõmérséklet.
De vajon a 2009-es szicíliai áradat károsultjait, az elmúlt télen és az idei télen fagyoskodó briteket, Snowhuntert Mályiban, az elárasztott földeket, a kirohadt gabonát, a jégesõ által szétvert mezõhegyesi tájat, az idei õszön 13 fokos mustot szüretelõ szõlészeket, a mérések kezdete óta legcsapadékosabb magyarországi évben a magyar-szlovén határ közelében kiégett kukoricát nem érdekli, hogy 11,4 vagy 11,8 fokos középhõmérséklet volt ebben az évben.
És még sorolhatni lehetne a szélsõségeket, amik persze régen is voltak, csak az 1950-1990 közötti 40 évben epizódjelleggel, most meg rendszeresen.
Az is lehet, hogy az 1963-as, 69-es vagy 85-ös tél durvább volt, mint az elmúlt 10 év hidegebb telei, de a mostani hideg telek sokkal sûrûbben vannak, mint régebben.
Persze, túléljük, meg az emberiség fennmarad, de tudományos, szakmai szemmel nézve érdemes elemezgetni ezeket a dolgokat.
Az 1920-1950 között is voltak nagyon meleg évek, az 1961-1990 közötti 30 év pedig hûvösebb idõszak volt.
Most ismét melegebb évek vannak.
A globális felmelegedéssel kapcsolatban rengeteg cikket, tanulmányt olvastam, és eleinte mindegyik tanulmány úgy képzelte el, hogy néhány évtized múlva itt már sokkal melegebb klíma lesz, mediterrán növényfajok fognak meghonosodni, kevesebb lesz a csapadék, szárazságok lesznek.
Aztán nézd meg, a nagy globális felmelegedésben a 2001/2002-es, a 2002/2003-as, a 2004/2005-ös, a 2005/2006-os, a 2009/2010-es vagy a 2010/2011-es tél leghidegebb értékeit.
10 télbõl az ország jórészén 6 télen voltak -20-25 fokok.
A tíz év átlaghõmérséklete magasabb lett, mint a megelõzõ 30-40 évé, de jön a kérdés: A megelõzõ 30 év volt hûvös, vagy az utóbbi idõszak meleg?
A globális felmelegedést úgy prognosztizálták, hogy 2100-ra 1 fokkal fog megemelkedni az átlaghõmérséklet, most már 2-3, sõt, 4 fokokat is olvasni.
Ugyanmár!
Olyannak állítják be, hogy folyamatosan emelkedik a középhõmérséklet.
De vajon a 2009-es szicíliai áradat károsultjait, az elmúlt télen és az idei télen fagyoskodó briteket, Snowhuntert Mályiban, az elárasztott földeket, a kirohadt gabonát, a jégesõ által szétvert mezõhegyesi tájat, az idei õszön 13 fokos mustot szüretelõ szõlészeket, a mérések kezdete óta legcsapadékosabb magyarországi évben a magyar-szlovén határ közelében kiégett kukoricát nem érdekli, hogy 11,4 vagy 11,8 fokos középhõmérséklet volt ebben az évben.
És még sorolhatni lehetne a szélsõségeket, amik persze régen is voltak, csak az 1950-1990 közötti 40 évben epizódjelleggel, most meg rendszeresen.
Az is lehet, hogy az 1963-as, 69-es vagy 85-ös tél durvább volt, mint az elmúlt 10 év hidegebb telei, de a mostani hideg telek sokkal sûrûbben vannak, mint régebben.
Persze, túléljük, meg az emberiség fennmarad, de tudományos, szakmai szemmel nézve érdemes elemezgetni ezeket a dolgokat.
Nem is tudom, hova tegyem be, beteszem hát ide, mivel a globális felmelegedésrõl van szó:
"Senza tregua: mezza Italia sepolta dalla neve Toscana nel caos, in migliaia bloccati sullA1
Megszakítás nélkül: fél Olaszország hó alá temetve, káosz Toszkánában, ezrek elakadva az A1-en
Toscana, Lombardia e Lazio: viabilità in tilt. Imbiancate Capri e Ischia. Disagi a Roma. Bufera investe Firenze....
Toszkána, Lombardia és Lazio: közlekedés lebénulva. Fehérbe öltözött Capri és Ischia. Nehézségek Rómában. Hóvihar Firenzében..
Lisola di Capri imbiancata A fehérbe öltözött Capri
Roma, 17 dicembre 2010 - Nevica su tutta Italia, dal Nord al Sud. È il quadro che emerge da Viabilità Italia (Centro di coordinamento nazionale per fronteggiare le crisi in materia di viabilità) che sta monitorando le condizioni della rete viaria nazionale. Il clima dovrebbe migliorare a ridosso di Natale, ma per domani è ancora allerta .
Róma, 2010 december 17. Havazik egész Olaszországban, északtól délig. Ez a kép rajzolódik ki a "Viabilitá Italia" (Olasz útinform) jelentése szerint, amely az egész olasz úthálózatot felügyeli. Az idõjárás karácsony felé javulni fog, de holnapra még riadókészültség van.
TOSCANA - Intensa nevicata a Firenze. La città con i suoi tetti e monumenti in poco tempo si è completamente imbiancata. Il manto candido sta facendo la gioia dei turisti, che fotografano e filmano l’insolito spettacolo. Ma in città la viabilità va in tilt. In Toscana imbiancate anche Pisa, Lucca e Livorno. A causa della neve le scuole di Firenze, domani, resteranno chiuse. Chiusi a causa del maltempo gli aeroporti di Pisa e Firenze.
TOSZKÁNA- Intenzív havazás Firenzében. A városban a háztetõk és mûemlékek pillanatok alatt teljesen fehérbe öltöztek. A fehér hópaplan örömöt szerez a turistáknak, akik a szokatlan látványt fotózzák és filmezik. A városban viszont a közlekedés megbénult. Toszkánában fehérbe öltözött Pisa, Lucca és Livorno is. A hó miatt a firenzei iskolák holnap zárva maradnak. A rossz idõjárás miatt le van zárva a pisai és firenzei repülõtér is..
Migliaia di automobilisti sono bloccati sull’autostrada A1 tra Incisa e Firenze...
Autósok ezrei akadtak el az A1-es autópályán Incisa és Firenze között...
Sulla Siena-Perugia, vicino Cortona nellAretino è morto il conducente di un tir che si è ribaltato a causa del ghiaccio. Squadre delle associazioni di volontariato si stanno recando sulle autostrade interessate a dare soccorso con medicinali e coperte, ma, secondo quanto si apprende dalla protezione civile regionale, potrebbe diventare difficile raggiungere tutti....
A Siena-Perugia szakaszon, az arezzói körzetben Cortona közelében életét vesztette egy kamionvezetõ, mivel jármûve a jeges úton felborult. Önkéntes szervezetek által szervezett csoportok mennek ki az érintett autópályákra, hogy gyógyszerekkel és takarókkal segítsék a hó fogságában lévõ autósokat, de amint a tartományi polgárvédelem közléseibõl kivehetõ, nehéz lesz mindenkit elérni...
CENTRO - la neve, che comunque è ancora in agguato, nelle Marche l’allarme è rappresentato in queste ore dal ghiaccio. Si ‘pattina’ su diverse vie cittadine, in salita ma non solo, e sui marciapiedi ad Ancona, la città più colpita dall’ondata di maltempo che perdura da lunedì. Ma anche nel resto della regione, nonostante il passaggio dei mezzi spargisale, le strade nascondono sempre questa insidia. Problemi anche per i pedoni, vittime di cadute su tratti di strada non ancora ripuliti dal ghiaccio. In questi giorni i pronto soccorso degli ospedali hanno trattato decine e decine di casi di distorsioni o fratture.
KÖZÉP-OLASZORSZÁG - a még mindig napirenden lévõ hó mellett Marche tartományban a riadókészültséget a jég okozza. A városok több utcája jégpályává vált, különösen a lejtõkön, de nem csak ott, hanem Ancona járdáin is, ez az a város, amelyiket a hétfõ óta tartó rossz idõjárás a leginkább érintett. De a tartomány többi részében is ezt a veszélyt rejtik az utak, a sószórók dacára.
Probléma a gyalogosok részére is, akik közül sokan elesések áldozatai a jégtõl még meg nem tisztított útszakaszokon. Ezekben a napokban a kórházak baleseti osztályán ficamok és törések százait kellett ellátni...
Notevoli disagi anche a Roma dove ha iniziato a nevicare intorno alle 13, come previsto dai meteorologi. Più di 5mila le chiamate dei cittadini arrivate al 113. Quest’anno è la seconda volta che nevica sulla Capitale: la precedente è stata il 12 febbraio. Per quanto riguarda la viabilità,i principali problemi si sono registrati sulla Cassia bis, bloccata a causa del ghiaccio, sul Grande Raccordo Anulare, e sulla Roma-LAquila.
Jelentõs nehézségek Rómában is, ahol 13 óra környékén kezdett havazni, amint azt a meteorológosok elõrejelezték. Több mint 113 lakossági bejelentés érkezett. Ebben az évben másodszor havazik a fõvárosban: ezt megelõzõen február 12-én. A közlekedés vonatkozásában a Cassia bis útvonalon voltak a legsúlyosabb problémák, ahol leállt a közlekedés a jegesedés miatt a Nagy Körgyûrûnél és Róma-Aquila között.
SUD - Anche la Sicilia è sotto la neve, che anche alle porte di Palermo è fioccata abbondantemente tanto da determinare la chiusura della strada statale 186 decisa dall’Anas nel tratto compreso tra il bivio per Monreale e quello di Borgetto, lungo circa 18 chilometri. Ma i disagi più pesanti per la viabilità si registrano nelle zone interne e nei Comuni montani dei Nebrodi, dei Peloritani e delle Madonie, oltre che per le nevicate anche per la formazione di ghiaccio sulle strade. Imbiancata pure Capri. L’isola del golfo di Napoli si è svegliata con una sottile coltre di neve. Un’isola dai toni e dalle atmosfere natalizie, con strade, tetti delle auto e delle abitazioni e alberi innevati. L’eccezionale ondata di freddo e maltempo ha colpito anche l’isola d’Ischia, che nella tarda serata di ieri ha visto scendere i primi - ed inconsueti - fiocchi di neve. Eccezionale la nevicata che ha investito la costa di Forio, neve anche sulle spiagge....
DÉL-OLASZORSZÁG Szicília is hó alatt és még Palermo kapui alatt is oly bõségesen hullott a fehér égi áldás, hogy a 186-os fõútvonal lezárásáról döntött az Anas a Monreale és Borghetto felé vezetõ elágazásnál, kb. 18 kilométer hosszban. A legnagyobb nehézségeket azonban a települések belterületein okozza a havazás és Nebrodi, Peloritani és Madonia hegyi falvaiban, ahol a havazáson kívül gondot okoz az utakon a jegesedés. Capri szigetét is hó fedi. A Nápolyi-öbölben lévõ sziget vékony hólepelre ébredt. Egy karácsonyi hangulatot és színeket idézõ szigetté változott, behavazott utakkal, hófedte autókkal, háztetõkkel és havas fákkal. A rendkívüli hideghullám és rossz idõ Ischia szigetét is elérte, ahol tegnap késõ este élhették meg az elsõ - és szokatlan - hópelyhek látványát. Kivételes az a havazás is, amely elérte a Forio-i partvidéket, havazott közvetlenül a tengerparton is..."
Nem tudom, mikor havazhatott utoljára Szicília tengerpartján.
"200" éve?
2009 õsze:
„Agronotizie” internetes újság 2009. szeptember 25-ei tudósítását:
„"...Ilyen esõs szeptember emberemlékezet óta nem volt Szicíliában, ahol súlyos problémák keletkeztek a belsõ közlekedésben, a leginkább sújtott kultúrák pedig a kertészeti ágazat, a csemegeszõlõ, a legkésõbbi õszibarackok, de még a citrusfélék növényei is. A szigeten mûködõ Coldiretti azt kérte a Szicíliai Tartományi Tanácstól, hogy hirdessen szükségállapotot, mivel a mezõgazdasági üzemek már több millió eurós károkat szenvedtek. Calabriában is azon munkálkodnak a Coldiretti szakemberei, hogy a károkat elismertessék. A leginkább sújtott térségek a jón-tengeri sávban vannak: a Locride-i körzetben Brancaleoné-tól Monasterace-ig, a Crotonese térségben pedig különösen Cropani-ban és Botricello-ban, de a problémáktól nem mentes a Vibonese körzet és Lametino sem. A heves esõk károkat okoztak a közlekedési útvonalakban és az infrastruktúrákban és párducfoltosan tönkretették a vetéseket, a kertészeti kultúrákat, a szõlõültetvényeket, hatalmas problémák vannak a Greco di Bianco szüretelésével és a citrusültetvényekben. A legnagyobb aggodalom Szardíniában is a szõlõültetvényeket övezi, ahol a rossz idõjárás nem teszi lehetõvé a szüreti munkák normális menetét, sõt egyes körzetekben a legnevesebb szõlõk kordonsorait is károsította..."
"Az erõs havazás miatt elmarad a ma esti Sampdoria–Genoa derbi a Serie A 17. fordulójában.
A találkozót ma 20.45-kor rendezték volna, de az erõs hóesés miatt a pálya alkalmatlanná vált Link a meccs lejátszására.
Az Olasz Labdarúgó Szövetség késõbb dönt a mérkõzés pótlásáról."
Az olaszoknak is elegük lehet a klímaváltozásból.
"Senza tregua: mezza Italia sepolta dalla neve Toscana nel caos, in migliaia bloccati sullA1
Megszakítás nélkül: fél Olaszország hó alá temetve, káosz Toszkánában, ezrek elakadva az A1-en
Toscana, Lombardia e Lazio: viabilità in tilt. Imbiancate Capri e Ischia. Disagi a Roma. Bufera investe Firenze....
Toszkána, Lombardia és Lazio: közlekedés lebénulva. Fehérbe öltözött Capri és Ischia. Nehézségek Rómában. Hóvihar Firenzében..
Lisola di Capri imbiancata A fehérbe öltözött Capri
Roma, 17 dicembre 2010 - Nevica su tutta Italia, dal Nord al Sud. È il quadro che emerge da Viabilità Italia (Centro di coordinamento nazionale per fronteggiare le crisi in materia di viabilità) che sta monitorando le condizioni della rete viaria nazionale. Il clima dovrebbe migliorare a ridosso di Natale, ma per domani è ancora allerta .
Róma, 2010 december 17. Havazik egész Olaszországban, északtól délig. Ez a kép rajzolódik ki a "Viabilitá Italia" (Olasz útinform) jelentése szerint, amely az egész olasz úthálózatot felügyeli. Az idõjárás karácsony felé javulni fog, de holnapra még riadókészültség van.
TOSCANA - Intensa nevicata a Firenze. La città con i suoi tetti e monumenti in poco tempo si è completamente imbiancata. Il manto candido sta facendo la gioia dei turisti, che fotografano e filmano l’insolito spettacolo. Ma in città la viabilità va in tilt. In Toscana imbiancate anche Pisa, Lucca e Livorno. A causa della neve le scuole di Firenze, domani, resteranno chiuse. Chiusi a causa del maltempo gli aeroporti di Pisa e Firenze.
TOSZKÁNA- Intenzív havazás Firenzében. A városban a háztetõk és mûemlékek pillanatok alatt teljesen fehérbe öltöztek. A fehér hópaplan örömöt szerez a turistáknak, akik a szokatlan látványt fotózzák és filmezik. A városban viszont a közlekedés megbénult. Toszkánában fehérbe öltözött Pisa, Lucca és Livorno is. A hó miatt a firenzei iskolák holnap zárva maradnak. A rossz idõjárás miatt le van zárva a pisai és firenzei repülõtér is..
Migliaia di automobilisti sono bloccati sull’autostrada A1 tra Incisa e Firenze...
Autósok ezrei akadtak el az A1-es autópályán Incisa és Firenze között...
Sulla Siena-Perugia, vicino Cortona nellAretino è morto il conducente di un tir che si è ribaltato a causa del ghiaccio. Squadre delle associazioni di volontariato si stanno recando sulle autostrade interessate a dare soccorso con medicinali e coperte, ma, secondo quanto si apprende dalla protezione civile regionale, potrebbe diventare difficile raggiungere tutti....
A Siena-Perugia szakaszon, az arezzói körzetben Cortona közelében életét vesztette egy kamionvezetõ, mivel jármûve a jeges úton felborult. Önkéntes szervezetek által szervezett csoportok mennek ki az érintett autópályákra, hogy gyógyszerekkel és takarókkal segítsék a hó fogságában lévõ autósokat, de amint a tartományi polgárvédelem közléseibõl kivehetõ, nehéz lesz mindenkit elérni...
CENTRO - la neve, che comunque è ancora in agguato, nelle Marche l’allarme è rappresentato in queste ore dal ghiaccio. Si ‘pattina’ su diverse vie cittadine, in salita ma non solo, e sui marciapiedi ad Ancona, la città più colpita dall’ondata di maltempo che perdura da lunedì. Ma anche nel resto della regione, nonostante il passaggio dei mezzi spargisale, le strade nascondono sempre questa insidia. Problemi anche per i pedoni, vittime di cadute su tratti di strada non ancora ripuliti dal ghiaccio. In questi giorni i pronto soccorso degli ospedali hanno trattato decine e decine di casi di distorsioni o fratture.
KÖZÉP-OLASZORSZÁG - a még mindig napirenden lévõ hó mellett Marche tartományban a riadókészültséget a jég okozza. A városok több utcája jégpályává vált, különösen a lejtõkön, de nem csak ott, hanem Ancona járdáin is, ez az a város, amelyiket a hétfõ óta tartó rossz idõjárás a leginkább érintett. De a tartomány többi részében is ezt a veszélyt rejtik az utak, a sószórók dacára.
Probléma a gyalogosok részére is, akik közül sokan elesések áldozatai a jégtõl még meg nem tisztított útszakaszokon. Ezekben a napokban a kórházak baleseti osztályán ficamok és törések százait kellett ellátni...
Notevoli disagi anche a Roma dove ha iniziato a nevicare intorno alle 13, come previsto dai meteorologi. Più di 5mila le chiamate dei cittadini arrivate al 113. Quest’anno è la seconda volta che nevica sulla Capitale: la precedente è stata il 12 febbraio. Per quanto riguarda la viabilità,i principali problemi si sono registrati sulla Cassia bis, bloccata a causa del ghiaccio, sul Grande Raccordo Anulare, e sulla Roma-LAquila.
Jelentõs nehézségek Rómában is, ahol 13 óra környékén kezdett havazni, amint azt a meteorológosok elõrejelezték. Több mint 113 lakossági bejelentés érkezett. Ebben az évben másodszor havazik a fõvárosban: ezt megelõzõen február 12-én. A közlekedés vonatkozásában a Cassia bis útvonalon voltak a legsúlyosabb problémák, ahol leállt a közlekedés a jegesedés miatt a Nagy Körgyûrûnél és Róma-Aquila között.
SUD - Anche la Sicilia è sotto la neve, che anche alle porte di Palermo è fioccata abbondantemente tanto da determinare la chiusura della strada statale 186 decisa dall’Anas nel tratto compreso tra il bivio per Monreale e quello di Borgetto, lungo circa 18 chilometri. Ma i disagi più pesanti per la viabilità si registrano nelle zone interne e nei Comuni montani dei Nebrodi, dei Peloritani e delle Madonie, oltre che per le nevicate anche per la formazione di ghiaccio sulle strade. Imbiancata pure Capri. L’isola del golfo di Napoli si è svegliata con una sottile coltre di neve. Un’isola dai toni e dalle atmosfere natalizie, con strade, tetti delle auto e delle abitazioni e alberi innevati. L’eccezionale ondata di freddo e maltempo ha colpito anche l’isola d’Ischia, che nella tarda serata di ieri ha visto scendere i primi - ed inconsueti - fiocchi di neve. Eccezionale la nevicata che ha investito la costa di Forio, neve anche sulle spiagge....
DÉL-OLASZORSZÁG Szicília is hó alatt és még Palermo kapui alatt is oly bõségesen hullott a fehér égi áldás, hogy a 186-os fõútvonal lezárásáról döntött az Anas a Monreale és Borghetto felé vezetõ elágazásnál, kb. 18 kilométer hosszban. A legnagyobb nehézségeket azonban a települések belterületein okozza a havazás és Nebrodi, Peloritani és Madonia hegyi falvaiban, ahol a havazáson kívül gondot okoz az utakon a jegesedés. Capri szigetét is hó fedi. A Nápolyi-öbölben lévõ sziget vékony hólepelre ébredt. Egy karácsonyi hangulatot és színeket idézõ szigetté változott, behavazott utakkal, hófedte autókkal, háztetõkkel és havas fákkal. A rendkívüli hideghullám és rossz idõ Ischia szigetét is elérte, ahol tegnap késõ este élhették meg az elsõ - és szokatlan - hópelyhek látványát. Kivételes az a havazás is, amely elérte a Forio-i partvidéket, havazott közvetlenül a tengerparton is..."
Nem tudom, mikor havazhatott utoljára Szicília tengerpartján.
"200" éve?
2009 õsze:
„Agronotizie” internetes újság 2009. szeptember 25-ei tudósítását:
„"...Ilyen esõs szeptember emberemlékezet óta nem volt Szicíliában, ahol súlyos problémák keletkeztek a belsõ közlekedésben, a leginkább sújtott kultúrák pedig a kertészeti ágazat, a csemegeszõlõ, a legkésõbbi õszibarackok, de még a citrusfélék növényei is. A szigeten mûködõ Coldiretti azt kérte a Szicíliai Tartományi Tanácstól, hogy hirdessen szükségállapotot, mivel a mezõgazdasági üzemek már több millió eurós károkat szenvedtek. Calabriában is azon munkálkodnak a Coldiretti szakemberei, hogy a károkat elismertessék. A leginkább sújtott térségek a jón-tengeri sávban vannak: a Locride-i körzetben Brancaleoné-tól Monasterace-ig, a Crotonese térségben pedig különösen Cropani-ban és Botricello-ban, de a problémáktól nem mentes a Vibonese körzet és Lametino sem. A heves esõk károkat okoztak a közlekedési útvonalakban és az infrastruktúrákban és párducfoltosan tönkretették a vetéseket, a kertészeti kultúrákat, a szõlõültetvényeket, hatalmas problémák vannak a Greco di Bianco szüretelésével és a citrusültetvényekben. A legnagyobb aggodalom Szardíniában is a szõlõültetvényeket övezi, ahol a rossz idõjárás nem teszi lehetõvé a szüreti munkák normális menetét, sõt egyes körzetekben a legnevesebb szõlõk kordonsorait is károsította..."
"Az erõs havazás miatt elmarad a ma esti Sampdoria–Genoa derbi a Serie A 17. fordulójában.
A találkozót ma 20.45-kor rendezték volna, de az erõs hóesés miatt a pálya alkalmatlanná vált Link a meccs lejátszására.
Az Olasz Labdarúgó Szövetség késõbb dönt a mérkõzés pótlásáról."
Az olaszoknak is elegük lehet a klímaváltozásból.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat