Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
A met.hu órás hõtérképein is szépen nyomon lehetett követni a helyzet alakulását, Szentlélek (-4) és Árpádtetõ (-6) vonatkozásában is.
Az elmúlt télen Szentlélek is egy ilyen könyöklésnek köszönhette az elmúlt ~ 10 évének legalacsonyabb minimumát.
Most nincs elõttem az adatsor, de -18 körüli értékre emlékszem.
Az elmúlt télen Szentlélek is egy ilyen könyöklésnek köszönhette az elmúlt ~ 10 évének legalacsonyabb minimumát.
Most nincs elõttem az adatsor, de -18 körüli értékre emlékszem.
Ezt mind nagyon szépen alátámasztja a Kekestetõi adatsor: Link Látszik, hogy nagyjából mikor érhette el a Stratus teteje (ami ugye a lehgidegebb réteg, Derick az imént nagyon szépen le is írta miért). Szóval ott hullámzott a teteje végig a Kékesnél és kb. -5°C lehet most a leghidegebb rétege (Ami nem zárja ki, hogy máshol ez alacsonyabb, és akár a szemcsés hó is ki tud alakulni). Most is ott van a Kékesen a határ Link hiszen nyílt köd van.
Éjféli Bp-i rádiószondás felszállás: Link
Azóta vastagodnia kellett a hidegpárnának, mert a stratus teteje nem 850 m körül van, hanem valahol 1000 m felett. Így a mostani helyzetre módosítva a T és Td görbéket az alsó rétegekben, +1°C körüli 2 m-es T-rõl indítva ilyesmi lehet a helyzet: Link
Ebben látszik egy -5°C körüli (becsléssel kb -7 és -4°C közötti) hõmérsékletû réteg, ahol a stratusban túlhûlt vízcseppek vannak, de ez még nem tûnik egyértelmûen elégnek a szemcsés hóhoz, ahhoz ennél alacsonyabb T kedvezõbb. Itt jöhetnek képbe a szennyezõanyag részecskék, amelyekre kifagynak a túlhûlt vízcseppek, és kész is a szemcsés hó. Kérdés, hogy a szennyezõanyag fajtája és koncentrációjabeli eltérés okozhatja-e azt a különbséget, hogy ugyanolyan vagy nagyon hasonló hõmérsékleti görbe mellett egyes helyeken létre tud jönni a szemcsés hó, másutt csak szitálás (mert ott nem tudott kifagyni a túlhûlt vízcsepp)?
Ez a kérdés minden télen elõjön hasonló hõmérsékleti viszonyok mellett, és szerintem szinte lehetetlenné teszi hogy elõrejelzhetõ legyen, hogy adott helyen (ónos) szitálás vagy szemcsés hó forduljon elõ. Talán tényleg a szennyezõanyag eltérés lehet a ludas...
Ja, és ha tényleg tud ilyen görbénél szemcsés hó keletkezni, akkor - bár tényleg nagyon kicsi és könnyen elolvad - de csupán a felszín közvetlen közelében van most pozitív hõmérsékletû réteg a stratus rétegét és az alatta lévõ réteget tekintve, mondjuk a legalsó 50-100 méteren, s azt talán még kíbírja a szemcsés hó is, fõleg negatív Td mellett
Azóta vastagodnia kellett a hidegpárnának, mert a stratus teteje nem 850 m körül van, hanem valahol 1000 m felett. Így a mostani helyzetre módosítva a T és Td görbéket az alsó rétegekben, +1°C körüli 2 m-es T-rõl indítva ilyesmi lehet a helyzet: Link
Ebben látszik egy -5°C körüli (becsléssel kb -7 és -4°C közötti) hõmérsékletû réteg, ahol a stratusban túlhûlt vízcseppek vannak, de ez még nem tûnik egyértelmûen elégnek a szemcsés hóhoz, ahhoz ennél alacsonyabb T kedvezõbb. Itt jöhetnek képbe a szennyezõanyag részecskék, amelyekre kifagynak a túlhûlt vízcseppek, és kész is a szemcsés hó. Kérdés, hogy a szennyezõanyag fajtája és koncentrációjabeli eltérés okozhatja-e azt a különbséget, hogy ugyanolyan vagy nagyon hasonló hõmérsékleti görbe mellett egyes helyeken létre tud jönni a szemcsés hó, másutt csak szitálás (mert ott nem tudott kifagyni a túlhûlt vízcsepp)?
Ez a kérdés minden télen elõjön hasonló hõmérsékleti viszonyok mellett, és szerintem szinte lehetetlenné teszi hogy elõrejelzhetõ legyen, hogy adott helyen (ónos) szitálás vagy szemcsés hó forduljon elõ. Talán tényleg a szennyezõanyag eltérés lehet a ludas...
Ja, és ha tényleg tud ilyen görbénél szemcsés hó keletkezni, akkor - bár tényleg nagyon kicsi és könnyen elolvad - de csupán a felszín közvetlen közelében van most pozitív hõmérsékletû réteg a stratus rétegét és az alatta lévõ réteget tekintve, mondjuk a legalsó 50-100 méteren, s azt talán még kíbírja a szemcsés hó is, fõleg negatív Td mellett
Igen, annak örülne mindenki, csak meg lehet különböztetni az ónos szitálást és a szemcsés havat, a fénykép megmutatja.
Szia! Ha következõleg lesz ilyen esemény azonnal viszem a fényképezõgépet!
Hát jó, akkor minden bizonnyal korpás a haja az illetõnek. Más karcaginak esetleg vannak még ilyen problémái, vagy valóban szemcsés hó esik?
Fényképet kérünk akkor, ez van.
Fényképet kérünk akkor, ez van.
Mert akkor elhinném a 10 méter alatti látástávolságot, ami a legdurvább tengeri ködök esetében is jónak számít.
Amúgy: Link
Amúgy: Link
Ha azt mondja egy észlelõ, hogy nála szemcsés hó esik, akkor az minden bizonnyal úgy is van! Nem értem még mindig, hogy miért kell állandóan hitetlenkedni..
.............................................................................................
Zúzmarás köd+ónos szitálás van nálam a -2,2 fokban.
.............................................................................................
Zúzmarás köd+ónos szitálás van nálam a -2,2 fokban.
Sajnos ez pontosan nem így van. Ilyen helyzetben minimális a különbség pl. Szolnok és Karcag fölötti légtér hõmérsékletében. Maga a hidegpárna is nagyjából ugyanabban a magasságban szünik meg. Ez nem mediterrán cikon, hogy Sárváron szakad a hó -2 fokkal Szolnokon meg +5 fokban esik az esõ.
A hidegpárna is tud nem kis különbségeket okozni nem túl nagy területen, van rá példa jelenleg is, nem csak ott.
Hát pedig itt telenként rengetegszer van hasonló ilyen helyzetben, és mint tudjuk, a gyengén negatív felszínközeli hõmérséklet nem zárja ki a szilárd csapadék földet érését (negatív T850 esetén sem).
Mind egy kint voltam vagy 3-4 percig több megfigyelés alapján is szilárd halmazállapotú csapadék hullik
Én teljesen kizárom. Rákóczifalváról is engem erõsítenek meg. Nem hinném, hogy Karcagon hószállingózás van. Amilyen helyzet van most az alföld közepén kizárom a szilárd csapadékot.
Méghozzá nagy területen van szitálás az alföldön.
JoeJack: A hideg könyök elég vékony rétegû.
Méghozzá nagy területen van szitálás az alföldön.
JoeJack: A hideg könyök elég vékony rétegû.
Semmi köze a mostani csapadéknak a 850 hPa-os szint hõmérsékletéhez. A talajfelszíni T sem mérvadó ebben, inkább a talaj és a stratus teteje (mondjuk 1200 m körül) közötti réteg hõmérséklete és telített volta...
Valóban enyhébbek a hõmérsékleti viszonyok, mint pár napja, ami inkább a szitálást, vagy negativ felszini T esetén az ónos szitálást támogatná, de kizárni a szemcsés havat teljesen...?
Valóban enyhébbek a hõmérsékleti viszonyok, mint pár napja, ami inkább a szitálást, vagy negativ felszini T esetén az ónos szitálást támogatná, de kizárni a szemcsés havat teljesen...?
Megint kivittem a fekete kabátomat lesepertem róla a hópelyhet kétszer is és újra ráesett. Nagyon szürke felhõk vannak az égen.
1500 méteren valóban 3-4 fok van, de 1000 méteren már csak -4.
Speciel itt is csak alig érzékelhetõ szitálás van. Amolyan aeroszol-szerû.