Meteorológiai társalgó

Legfeljebb felszínközelben. Összességében az emelt szintû inverzióvá vállással növekszik az inverzió alja és teteje közötti maximális hõmérsékletkülönbség, így maga az inverzió erõsödik. Csak éppen "megemelt" szinten....

Tehát az inverzió "öngyengítésérõl" beszélhetünk?

Nagyon szépen leírtad a folyamatot.

Nekem a kedvenc részem a folyamatból a 2-3 fázis,és annak is a St. teteje, amikor már kisugárzási felszínként képes mûködni.
Ott van egy réteg, ami ahogy írtad, jó látástávot ad, brutálisan kiszárad, ezáltal iszonyat harmatpontokra képes ilyenkor az a réteg. Na ez az a rész ami engem különösen izgat.
Fõleg, ha kombinálható a Fennsíkon azzal a bizonyos 650-750 m-es magasságával.
Volt a héten belõle bõven rá példa, így remélhetõleg mért adatokkal alátámasztható lesz, mikor hol "járt" éppen ez a réteg. Elvileg elsõként a Lusta-völgyi mérésben kell tükrözõdnie, majd a Vörös Meteoros, és a végén a Magas töbörben. De Bánkút síház. vs. Csurgói ház mérésekben is tükrözõdnie kell majd a jelenségnek.

A vastag, zárt köd egy idõ után mindig megemelkedik és ködfelhõzetet képez. A köd jórészt gátat vet a kisugárzásnak, a levegõ további lehûlésének, viszont a talaj hõje a legalsó rétegekben harmatpont fölé viszi a hõmérsékletet, így ott kitisztul. A hûvösebben maradt felsõ légrétegekben viszont marad a köd. Véleményem szerint ez a köd "megemelkedésének" az oka.
Most is ez történt, tegnap óta nincs köd, van helyette stratus. Van olyan érzésem is, hogy kicsit közelebb jöttek az északi gyors áramlások, ezért (fõleg a Kárpát-medence ény-i részén) valamennyire megmozdult a hideg légpárna.