Meteorológiai esélylatolgatások

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#379827)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#379823)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#379822)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#379820)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#379819)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#37981

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#379817)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#379816)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#379815)

( Elismerem túlzás volt.  Elnézést.  Jogos. Legközelebb igyekszem realitás talaján maradni, s nem holmi térképek alapján modani túlzó dolgokat. Inkább az indexek, csak számok, semmi eltúlzott saját vélemény. Ezt eltoltam. )

A hidegmagok növekedése nyilván egy más dolog (te a kifejlődést hoztad fel), de azt nagyban befolyásolja az őszi/téli légköri felállás is, miközben maga a folyamat is visszahat a légköri ciklusra. Pl. ha szeptemberben, októberben nem esik sok hó Szibériában, akkor hiába telepedik oda egy anticiklon utána, nem lesz olyan gyors a hidegmag kialakulása. Fordítva viszont, ha sok hó esik, de a légkörzés olyan, hogy nem tud kialakulni tartós anticiklon (mint most), akkor megint csak nem lesz erős a hidegmag.

A tavalyi ősz/kora tél egyébként tökéletes példája volt annak, hogy olykor valóban hátrányból is tud fordítani a szibériai hidegmag. Novemberre már beelőzte az észak-amerikait, igaz utána decemberben az is gyorsan kiterjedt.
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link

Utána gondoltam a kérdésnek: lehet, nem is olyan egyszerű. Szeptemberi térképeket mutattál ugyebár, és azokon valóban nem látszott a szibériai hidegdepozició fórja a kanadaival szemben  -sőt. A grönlandi jégmező közelségében, annak inicializáló hatására úgy tűnik, korán megindulhat a kanadai hidegraktár kiépülése a szibériainál még gyorsabban is.
De mi van akkor, ha ez a növekedés a későbbiekben lelassul a szárazföldi-szibériai növekedéshez képest, alkalmasint azért, mert a még be nem fagyott tengerrészek alulról nedvesítik a légtömeget, ezért nem tud rendesen lejátszódni az a kumulatív kifagyási-lehűlési folyamat, ami a szubarktikus hidegmagok kialakulásához, megerősödéséhez vezet. (Sőt, olyan színezete van a dolognak, hogy még a jégfelszín is szublimálása is számít. Ha megnézed, magában a jeges-tengeri medencében nemigen vannak erős hidegmagok. Hanem azok a környező szárazföldek fölött képződnek)
Az észak-kanadai tengerszorosok és öblök később teljesen befagynak, ezzel megkezdődhet a nagy hidegmag-képződés a napforduló táján.
Persze, ez csak egy ötlet. Érdemes volna végig pörgetni a következő hónapokat is, sokat meg lehetne ebből tudni.

Akkor ez lenne az a viccbeli eset, mikor az elmélet konzekvens, sőt frappáns, összhangban is van a megfigyelt tényekkel. Csupán egy kis probléma van vele: NEM IGAZ? Talán.
Viszont a linkelt térképeken a szűken vett Labrador, Hudson-öböl térség gyakran kissé le van maradva Észak-Szibériától a hidegraktár kiépítésében. Az Ellesmere-föld és az Északnyugati-átjáró vidéke már nem, az túl közel van Grönlandhoz. Persze lehet, ez már a határok önkényes tologatása.
Azzal viszont 100 percentesen egyetértek, hogy a grönlandi örök jég és hó kezdeményezi a lehűlés kezdetén a hidegtömeg felépülését, és az onnan kezd szétterjedni részint Eurázsia, részint Amerika felé.

Arról az esetről is szót kell ejteni, mikor az eurázsiai hidegmag (Svalbard, Novaja Zemlja, Északi-Ural) gyenge, rosszul regenerálódó, vagy praktikusan nincs is (mint most, sajnos)
Feltételezhető, hogy minél gyengébb ez a hidegraktár, amellett minél erősebb más hidegraktár a féltekén (ez általában a kanadai szokott lenni, de az északkelet-ázsiai is szóba jön), azaz minél inkább ez a távoli hidegraktár a félteke vezér hidegpontja, annál rosszabb a helyzet nálunk leszakadás szempontjából. Ilyenkor szokott az lenni, hogy egy nyúlfarknyi tél eleji hidegebb intermezzó után boldogan zónázik fölöttünk a légkör heteken, sőt hónapokon át. Illetve folyton délnyugati, nyugati légpálya van fölöttünk, és legfeljebb január legvégén, februárban próbálkozik megint valami csenevész hideg. A lyukas tél lukja óriási!
Az elméleti eszmefuttatásokból visszatérve a konkrét esetünkre: sajnálatos módon egyelőre ez utóbbi eset látszik az idén megvalósulni. Túlfejlődött kelet-szibériai és kanadai hidegraktár, nyugat-eurázsiai hidegfelhalmozódás egyelőre sehol!

Link

Hogy még kellemetlenebb legyen a dolog, ez a kép egyáltalán nem most alakult ki, hanem jó ideje ilyen már. Sőt, ilyen is marad, ameddig a modell ellát. 180 óránál ez a kép:

Link

Bár itt nyugat Szibériában már mutatkozik némi lehűlés. Ez pedig átvezet minket a következő megfontoláshoz: a kérdés az, hogyan változhat meg a mostani áldatlan állapot. Kérdés, hogy keletkezik a nyugat-eurázsiai hidegmag. Priméren, helyben keletkezik, vagy valamelyik másik hidegraktár ide terjedése révén? Az utóbbi esetben honnan jöhet a ráterjedés? Grönlanból? Kelet-Szibériából? Mindkettő esélyes, és egyik sem.
Bár, a 180 órás kép mintha azt mutatná, hogy a kelet-szibériai hidegmag kiterjed nyugat felé. Kérdés, kifutja-e magát a folyamat.
Ha egyik  sem következik be, túl sok jót az idei téltől nem várhatunk. Érdekesek lesznek időjárási szempontból a következő hetek.

"Először valószínűleg a szárazföldibb környezetben kiépülő észak-szibériai fejlődik ki"
Idén nem.
Link
Tavaly nem.
Link
2015-ben nem.
Link
2014-ben nem.
Link
2013-ban nem.
Link
2012-ben nem.
Link
2011-ben nem.
Link
2010-ben talán elmegy döntetlennek.
Link
2009-ben döntetlen.
Link
2008-ban döntetlen.
Link
2007-ben nem.
Link
2006-ben döntetlen.
Link
2005-ben nem.
Link
2004-ben nem.
Link
2003-ban nem.
Link
2002-ben igen.
Link
2001-ben döntetlen.
Link
2000-ben döntetlen.
Link

Tehát 18 év alatt mindössze 1-szer volt ez így, de ez nem is meglepő. Amíg Grönlandon örök hó és jég lesz, addig ott hamarabb is kezd el hűlni, és a hideg onnan így hamarabb szét is terjed.

Link



Az AO torony magas bizonytalansága ott kezdődik, hogy hozzávetőlegesen 120 óra múlva Alaszkán át, egy jó adag meleg légtömeg "fröccsen" a Jeges - tengerre. +szerintem van ott egy főn is 850-en(pl. Brooks hg.ben 2699-es csúcs meg a többi alaszkai hegyek. Mt.Logan(6050m),Mt.McKinley(6194m) stb.
Csak szemléletesség képpen: 

Link

Link

Ezt elnézve, ha ez bejönn. Meg a hidegmag Észak - Amerikára jobban rátelepszik. 
 

Nálunk a legjobb esetbe is félblock maradhat vagy elkerülhetetlen zonázás vár ránk. Északi vagy a klasszikus. Leginkább karácsony után esetleg mázlival januártól. Februárban ahogy lenni szokás a túlcsordult hideglégtömegek és egyre masszívabb magasnyomásos új átrendeződés von maga után.(- Reméljük.) Szerintem ránk szakad az kontinentális lábas(száraz hideg).   "Rosszabb esetben" blocking kúrát kap Magyarország és némileg havasabb kivitelű hónapban lehet részünk.

Igy a tél kijöhet "átlagosra" kicsivel csapadékosabbra. A december meg a február lehet az. A január kuka. 

Megjegyzés: Az Ao novemberi értéke: -0.078 lett. Kicsivel de mínuszba. Az 1990/91-es télfélév novembere meg 0.521! Szóval..ez még nem bukta szag, mert Ugye Aug,Szept 1952,1984,1990,2008 és 2013-ról volt szó.Októberre 1990 maradt ringben. +- 0.33-as értékkel számolva. A 2008-as novemberi adat "csupán" 0.092-vel. Attól félek decemberre kifogyok belölük,de ugy sejtem 2008 vagy 1984 enyhe plusszos decemberként belefog illeni a 0.33.as eltérési tartományba. Mindenestre kíváncsi leszek rá, ahogyan egy-két passzívan figyelő, nem írosgató "megszállott" is.